Ferenc pápa integrációt, pozitív jövőképet és reményt szorgalmaz a mai világ és társadalom problémái közepette élő családok számára – mondta Christoph Schönborn bécsi érsek a szentatya apostoli buzdításának vatikáni bemutatásán pénteken.
A XIV. vatikáni püspöki szinódus nyomán elkészült Ferenc pápa – a latinul Amoris laetitia, magyarul A szeretet öröme kezdetű – apostoli buzdítása. A több mint kétszázhatvan oldalas dokumentum a Vatikánban 2014 októberében tartott rendkívüli, valamint a 2015 októberében rendezett rendes szinódus zárójelentéseinek szélesebb rendszerben való összefoglalását és ezek egyházfői kiegészítését tartalmazza. A „családban való szeretetről” szóló apostoli buzdítás nemcsak a klérushoz, hanem a keresztény házastársakhoz és a világi hívőkhöz is fordul. A dokumentum tegnapi bemutatásán Christoph Schönborn bíboros – saját szülei válását említve – kijelentette, hogy Ferenc pápa apostoli buzdítása integrációt szorgalmaz minden „sérült” család számára az irgalmasság rendkívüli szentévében. Hozzátette: az egyház a múltban túlzottan absztrakt családképet vázolt fel, „eltávolodva a konkrét élethelyzetektől”. Kijelentette: Ferenc pápa az egyházban „újít anélkül, hogy szakítana a múlttal”.
A kilenc fejezetből álló teológiai munka a családnak az egyházban és a mai társadalomban való helyzetét, szerepét, küldetését, kihívásait és nem utolsósorban problémáit érinti. „A családok java alapvető a világ és az egyház jövője számára” – fogalmaz az apostoli buzdítás, hangsúlyozva, hogy „keresztényekként nem mondhatunk le a házasság példaként való felmutatásáról csak azért, hogy ne sértsük meg a mai érzékenységet, divatból vagy kisebbségi érzésből az erkölcsi és emberi zülléssel szemben”.
A dokumentum – a szinódusok nyomában – számtalan családpolitikai-szociális témát érint a migrációtól kezdve az otthonteremtés anyagi nehézségeiig, a szétszakított családokban felnövő gyerekektől a magukra maradó fiatalok és idősek helyzetéig. Szól a családokat sújtó szegénységről, betegségről, a drogfüggőségről, a kiskorúak és a nők elleni erőszakról, az élet védelméről. Hangsúlyozza, hogy a mai családokat minden korábbinál jobban terheli a jövőtől való aggodalom. Tanácsokat is ad, hogy a házasélet nehézségeit hogyan kell „türelemmel és jóindulattal” leküzdeni. „El kell kerülni az ítéleteket, amelyek nem veszik figyelembe a különböző helyzetek összetettségét, és figyelemmel kell lenni arra, hogyan élik és szenvedik meg az emberek helyzetüket” – írta Ferenc pápa.
A „korunk drámájának” nevezett, egyre nagyobb számú válások miatt az apostoli buzdítás ítélkezés helyett „kísérést” szorgalmaz az elvált és polgárilag újraházasodott hívők számára, akik nem részesülhetnek egyes szentségekben: „Nem érezhetik magukat kiközösítve az egyházból (…) integrálni kell őket a keresztény közösségekbe minden lehetséges módon az egyház élő tagjaiként.” Hangsúlyozza, hogy a házasságokban és családokban kialakult helyzetekért nem minden fél egyformán felelős, ezért a következmények is eltérők lehetnek.
A dokumentum nyomatékosítja, hogy a keresztény család egy férfi és egy nő közötti házasságon alapul. Ugyanakkor elutasítja a homoszexuális emberekkel szembeni diszkrimináció minden formáját.
A szentszéki összefoglaló szerint az Amoris laetitia kulcsszava a „konkrét”, gyakorlatias hozzáállás és a „felismerés”, vagyis „elméletek és ideológiák helyett az apostoli buzdítás a tapasztalat nyelvén szól. Nem az ideális, ellenkezőleg az eltérő körülmények között élő, igazi családokról szól, pásztori figyelemmel az egyházat körülvevő valóság iránt”.
A kilenc fejezetből álló teológiai munka a családnak az egyházban és a mai társadalomban való helyzetét, szerepét, küldetését, kihívásait és nem utolsósorban problémáit érinti. „A családok java alapvető a világ és az egyház jövője számára” – fogalmaz az apostoli buzdítás, hangsúlyozva, hogy „keresztényekként nem mondhatunk le a házasság példaként való felmutatásáról csak azért, hogy ne sértsük meg a mai érzékenységet, divatból vagy kisebbségi érzésből az erkölcsi és emberi zülléssel szemben”.
A dokumentum – a szinódusok nyomában – számtalan családpolitikai-szociális témát érint a migrációtól kezdve az otthonteremtés anyagi nehézségeiig, a szétszakított családokban felnövő gyerekektől a magukra maradó fiatalok és idősek helyzetéig. Szól a családokat sújtó szegénységről, betegségről, a drogfüggőségről, a kiskorúak és a nők elleni erőszakról, az élet védelméről. Hangsúlyozza, hogy a mai családokat minden korábbinál jobban terheli a jövőtől való aggodalom. Tanácsokat is ad, hogy a házasélet nehézségeit hogyan kell „türelemmel és jóindulattal” leküzdeni. „El kell kerülni az ítéleteket, amelyek nem veszik figyelembe a különböző helyzetek összetettségét, és figyelemmel kell lenni arra, hogyan élik és szenvedik meg az emberek helyzetüket” – írta Ferenc pápa.
A „korunk drámájának” nevezett, egyre nagyobb számú válások miatt az apostoli buzdítás ítélkezés helyett „kísérést” szorgalmaz az elvált és polgárilag újraházasodott hívők számára, akik nem részesülhetnek egyes szentségekben: „Nem érezhetik magukat kiközösítve az egyházból (…) integrálni kell őket a keresztény közösségekbe minden lehetséges módon az egyház élő tagjaiként.” Hangsúlyozza, hogy a házasságokban és családokban kialakult helyzetekért nem minden fél egyformán felelős, ezért a következmények is eltérők lehetnek.
A dokumentum nyomatékosítja, hogy a keresztény család egy férfi és egy nő közötti házasságon alapul. Ugyanakkor elutasítja a homoszexuális emberekkel szembeni diszkrimináció minden formáját.
A szentszéki összefoglaló szerint az Amoris laetitia kulcsszava a „konkrét”, gyakorlatias hozzáállás és a „felismerés”, vagyis „elméletek és ideológiák helyett az apostoli buzdítás a tapasztalat nyelvén szól. Nem az ideális, ellenkezőleg az eltérő körülmények között élő, igazi családokról szól, pásztori figyelemmel az egyházat körülvevő valóság iránt”.
