Külföld

Aszad bevonása nélkül lehetetlen a szíriai belháború megoldása

Az Iszlám Állam harcba szállt az ország utolsó állami kőolajlelőhelyéért

Mielőbbi tárgyalásokat sürgetett Bassár el-Aszad szíriai elnökkel tegnap a spanyol külügyminiszter, a damaszkuszi kormány szövetségesének számító Haszan Róháni iráni elnök pedig ismét azt hangoztatta, hogy kész a térség országaival és más nagyhatalmakkal is asztalhoz ülni a szíriai belháború felszámolása érdekében.

Aleppó 20150909
leppó városa a belharcok miatt romokban hever (Fotó: Reuters - Abdalrhman Ismail)

Párbeszéd nélkül a szíriai háború még évekig is eltarthat, tovább növelve az áldozatok számát – állapította meg José Manuel García-Margallo, a spanyol diplomácia vezetője a Cadena Ser nevű rádióadónak adott interjúban. Szerinte először a tűzszünetről kellene megállapodni, hogy a humanitárius segélyek eljuthassanak a szír lakossághoz. Ezután lehet foglalkozni a Szíriában szükséges demokratikus átmenettel – tette hozzá.

Irán kész tárgyalni bármely, a térségen belüli vagy kívüli országgal, ha a tárgyalások biztonságosabb, stabil és demokratikus jövőt eredményeznek Szíria számára – nyomatékosította tegnap Teherán álláspontját Haszan Róháni iráni elnök arra a kérdésre válaszolva, hogy a perzsa állam hajlandó lenne-e az Egyesült Államokkal és Szaúd-Arábiával megvitatni a háború dúlta közel-keleti ország helyzetét. Az iráni elnök szerint ez része országa „nemzetközi, iszlám és humánus” normák iránti elkötelezettségének. Róháni emellett hangsúlyozta, annak még nem jött el az ideje, hogy Bassár el-Aszad elnök kormányának sorsát megvitassák. Bár elmondása szerint Irán demokratikus Szíriát szeretne a jövőben látni, nem a demokrácia az elsődleges cél. „Több millió ember kényszerült menekülni, több száz-ezret öltek meg… elsődleges célunk a vérontás megállítása” – mondta. Az iráni elnök hozzátette, „számunkra a szíriai emberek élete a legfontosabb”.

A bolgár külügyminisztérium tegnapi bejelentése szerint Szófia nem engedélyezi, hogy használják a légterét a Szíriába humanitárius segélyt szállító orosz repülőgépek. Az orosz kérés elutasításának az oka az, hogy kétségeik merültek fel a repülőgépek rakományát illetően. Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlament felsőháza külügyi bizottságának alelnöke közölte, hogy a bolgár döntésnek nincs komolyabb jelentősége, ugyanis az orosz repülőgépek többsége a Kaukázuson túli területek és Irán felett jár Szíriába. Dzsabarov elmondta: Görögország hétfői nyilatkozata „megmosolyogtatta” Moszkvát, mert „mindenki tudja, hogy tavaly óta az orosz repülőgépek elkerülik Ukrajnát, ezért a Görögország feletti repülés több okból nem lehetséges”. Ezzel arra utalt, hogy az Egyesült Államok hétfőn arra kérte Athént, ne engedélyezze, hogy a Szíriába utánpótlást szállító orosz gépek használják a légterét.

Az Iszlám Állam eközben harcba szállt a szíriai kormánnyal az ország utolsó állami kézben lévő kőolajlelőhelyéért. A terrorszervezet főként az ellenőrzése alá tartozó olajmezőkből és ókori műkincsek értékesítéséből tartja fenn magát, azt azonban nem tudni, kik a felvásárlói.