Bassár el-Aszad szíriai elnök bármiről hajlandó tárgyalni a hónap végén Asztanában tartandó megbeszéléseken - derül ki abból az interjúból, amelyet francia médiumoknak adott a múlt hét végén, s melyből hétfőn közölt újabb részletek a szíriai állami média és a francia sajtó.
A szíriai rezsim eddig következetesen ragaszkodott ahhoz, hogy a jelenlegi vezetés részt vállaljon a politikai átmenetben. Az ellenzék viszont elképzelhetetlennek tartja az együttműködést Aszaddal és rendszerével.
Gyerekek végeztek ki állítólagos kémeket
Egy, a világhálóra hétfőn felkerült videofelvételen fiatalkorúak - köztük egy kiskorú - végeztek ki állítólagos kurd kémeket a szíriai Deir ez-Zór tartományban az Iszlám Állam (ISIS) parancsára.
A több mint 18 perces felvétel három fiút mutat, amint meggyilkol három férfit. A képek hitelességét még nem sikerült igazolni. A "kalifátus kölykeinek" nevezett toborzott gyerekek közül ketten lefejeztek két foglyot, a legkisebb pedig pisztollyal végzett a rá bízott áldozattal egy vidámparkban, különféle játékokkal a háttérben.
A gyilkosságok előtt az egyik gyerek az életéről mesél a propagandaanyagban, megemlékezve a bátyjáról, aki az Iszlám Állam katonájaként esett el a harcokban. A halála után egy másik testvére rá akarta beszélni, hogy utazzon el a kurd-arab erők által ellenőrzött al-Kamesli városba, de ő elutasította, hogy a "hitehagyottak földjére" menjen, és - mint mondta - "elégedett" az életével a kalifátusban.
A fiú egy másik részlet szerint felnőttek társaságában részt vett egy házasságtöréssel megvádolt férfi agyonkövezésében.
Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű emigráns szervezet adatai szerint az Iszlám Állam tavaly 827 embert végzett ki bírósági eljárás nélkül Szíriában. Közülük 438-an civilek voltak.
Az interjúban az elnök világossá tette, arról is hajlandó tárgyalni, hogy ő maradjon-e az ország elnöke, de ehhez alkotmányos kérdéseket kell megvitatni, tekintettel arra, hogy az államfői tisztség szerinte az alaptörvényhez kötődik.
"Ha erről akarnak tárgyalni, akkor az alkotmányról kell tárgyalnunk" - mondta Aszad, hozzátéve, hogy az alkotmány módosításához népszavazásra lenne szükség, az elnököt pedig a szíriai népnek kell megválasztania.
Az asztanai megbeszélésekről kijelentette: nagy kérdés, hogy ki lesz ott a másik oldal, vagyis az ellenzék részéről.
Hangoztatta, hogy az év végén életbe lépett tűzszünetet az ellenzéki fegyveresek megsértik, s a hadseregnek vissza kell foglalnia azt a területet Damaszkusz közelében, amely a főváros vízellátását biztosítja.
A francia sajtóban is megjelentek újabb részletek az interjúból. Ebben a szíriai államfő eltökéltnek mondta magát abban, hogy országa minden négyzetcentiméterét "felszabadítsa".
"Megvan a legitimitásunk ahhoz, hogy bármilyen területet felszabadítsunk, melyet terroristák ellenőriznek. Mindegy, hogy hívják őket. Lehet az az Iszlám Állam, az an-Nuszra, mondhatják, hogy ők mérsékeltek vagy a (civileket mentő) fehérsisakosok. A nevek minket nem érdekelnek" - szögezte le Aszad. Damaszkusz minden ellene küzdő ellenzéki mozgalmat terrorszervezetnek tekint.
Az interjúban a szíriai elnök fordulópontnak nevezte Aleppó visszafoglalását, s arról beszélt, hogy a rezsim a győzelem útjára lépett.
"Alkotmányos küldetésünk, hogy felszabadítsuk Szíria területének minden négyzetcentiméterét. Erről nem lehet vita" - húzta alá.
A vele szemben megfogalmazott, háborús bűnökre vonatkozó vádakra azt válaszolta, hogy ha bármi ilyesmit tett volna, akkor az emberek nem támogatnák, és már nem lenne elnök.
"Azért tudtunk a háború alatt végig kitartani, mert az emberek támogattak. Ha pedig az ember a saját népét gyilkolja, akkor aligha fogják támogatni. Tehát ez az egész történet nem áll meg a lábán" - jelentette ki Bassár el-Aszad, aki alapvetően annak köszönheti pozíciójának megerősödését, hogy Oroszország támogatja, és fegyveresen is beavatkozott a szíriai polgárháborúba az ő oldalán.
A 2011 márciusában kirobbant konfliktusban már több mint 310 ezer ember halt meg, és több millióan kényszerültek elhagyni otthonaikat.
