Külföld
Ankarának több uniós támogatásra lenne szüksége a migránsválság kezeléséhez
Határirányítási rendszert alakítanának ki Karintiában +VIDEÓ
"Nem koldulunk pénzt az EU-tól" - jegyezte meg a miniszterelnök, ugyanakkor hozzátette: "ha komolyan vehető a terhek megosztására irányuló politikai akarat, le kell ülnünk, és a válság minden részletéről beszélnünk kell". Davutoglu úgy vélte, a hárommilliárd eurós támogatás csupán arra elég, hogy jelezze, létezik a politikai akarat.
Brüsszel azt várja Ankarától, hogy csökkentse az égei-tengeri görög szigetekre Törökországból érkező menekültek számát. Az EU a tavaly november végi brüsszeli EU-török csúcstalálkozón jóváhagyott akcióterv értelmében nyújt pénzügyi segítséget Törökországnak, és ennek fejében a török kormány vállalja határőrizetének megerősítését, a menekültek ellátásának javítását, valamint a hathatós közreműködést az embercsempész-hálózatok felgöngyölítésében. Az EU-tagállamok között mindenesetre már ez az összeg is éles vitákat váltott ki.
Törökország eddig mintegy kilencmilliárd eurót fordított a menekültekre - mondta Davutoglu, és emlékeztetett arra, hogy jelenleg 2,5 millió szíriai és további 300 ezer iraki menekült él török területen.
Bizakodóan nyilatkozott a kormányfő Törökország EU-tagsága kapcsán, annak ellenére, hogy Angela Merkel német kancellár néhány napja azt mondta, az országnak addig még hosszú utat kell megtennie. Az EU és Törökország kapcsolatában az elmúlt három hónapban nagyon pozitív változás történt, és biztos vagyok benne, hogy az ország egy nap az európai közösség tagja lesz - mondta a török kormányfő.
Az interjúban Davutoglu beszélt a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveresei és a török biztonsági erők közötti összecsapásokról is, és elmondta, "nincs olyan demokratikus ország, ahol a kormány eltűrheti a fegyveres csoportok és terroristák jelenlétét az állam bizonyos részein". Davutoglu kifejtette, hogy a fegyveres műveletek addig tartanak, amíg minden település megszabadul a fegyveres szervezetektől.
A főképpen kurdok lakta délkeleti régióban tavaly nyáron éleződött ki a helyzet. Mindennapossá váltak az összecsapások a biztonsági erők és a Kurdisztáni Munkáspárt fegyveresei között, a török hadsereg légitámadásokat indított a PKK észak-iraki állásai ellen is, és ezzel két év után gyakorlatilag összeomlott a török kormány és a PKK közötti tűzszünet.
Határirányítási rendszer kialakítását tervezik Karintiában is
Az osztrák Karintia tartományban is létrehozhatnak a spielfeldi határirányítási rendszerhez hasonló terelőközpontot - közölte a karintiai rendőrség szóvivője az Ö1 rádióban pénteken. Rainer Dionisio tájékoztatása szerint a karintiai Karavankák-alagútnál (Karawankentunnel) az építkezést februárban kezdhetik el, amikor a spifelfeldi határirányítási központ napi 24 órában működik már. Kerítést erre a határszakaszra nem terveznek, az illetékes tájékoztatása szerint a nagy hegyek miatt felesleges lenne.
Osztrák külügyminiszter: Ausztria intézkedései elősegíthetik az európai megoldást
Ausztria kényszerűségből elhatározott menekültügyi intézkedései elősegíthetik a válság közös európai megoldását - mondta az osztrák külügyminiszter egy pénteki német lapinterjúban.
Sebastian Kurz a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lapban megjelent interjúban elmondta, szerinte az utóbbi hónapokban az volt a közös megoldást hátráltató "probléma, hogy sok uniós tagországnak nagyon kényelmes volt a helyzet", mert a menekültek legfeljebb átutaztak területükön. Ha viszont az ilyen uniós tagállamokat "erősebben érinti a téma, mert ők is célországok lehetnek, akkor könnyen előfordulhat, hogy sokkal inkább érdekeltté válnak egy európai megoldásban".
A jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa elmondta, arra számít, hogy rövidesen elkészülnek a menedékkérők létszámának maximálását előirányzó kormánydöntés jogszerűségének tisztázását szolgáló szakvélemények. Szerinte lehetetlen, hogy az egyetlen jogszerű eljárás a menekültek korlátlan befogadása. A háborús menekültek védelemhez fűződő joga érinthetetlen, de a menekültek "nemcsak Ausztriában, Németországban és Svédországban vannak biztonságban" - emelte ki Sebastian Kurz.
Szlovéniában tavaly ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be, Ausztriában pedig kilencvenezret, ami "világos bizonyítéka" annak, hogy a "menekültek, akkor is ha háborús menekültek, gazdasági okok miatt adják be kérelmüket Ausztriában, Németországban vagy Svédországban".
A németek 79 százaléka irányváltást sürget a menekültpolitikában
A német lakosság 79 százaléka váltást sürget a menekültpolitikában, Angela Merkel kancellár irányvonalát pedig csupán 15 százalék támogatja egy pénteken ismertetett felmérés szerint. Az Emnid közvélemény-kutató intézet adatai szerint a Merkel vezette jobboldali CDU/CSU pártszövetség szavazói a lakosság egészét jellemző mértéknél is nagyobb arányban sürgetnek irányváltást, 90 százalékuk véli úgy, hogy a kancellárnak változtatnia kell a menekültpolitikában. Ugyanakkor a CDU/CSU-szavazók 67 százaléka úgy véli, hogy továbbra is Angela Merkel a megfelelő személy a kancellári tisztségben. A lakosság egészét tekintve 53 százalékos a politikus támogatottsága, míg 42 százalék szerint más kancellárra van szüksége Németországnak. A lakosság többsége támogatja a határzár gondolatát, 33 százalék szerint Németországnak is le kell zárnia a határait a menedékkérők előtt, ha más uniós tagállamok így tesznek, további 24 százalék szerint pedig Németországnak a többi tagállam lépéseitől függetlenül is le kell zárnia határát. A lakosság alig harmada, 35 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy nyitva kell tartani a határt a menekültek előtt.
Ez ugyan "emberileg száz százalékosan érthető", de a politikának mégis választ kell adnia a célországok túlterhelésével fenyegető gondra. Gondoskodnia kell arról, hogy a számos biztonságos országon átutazó menekültek ne választhassák meg szabadon, hogy mely országban nyújtanak be menedékjogi kérelmet - fejtette ki az osztrák külügyminiszter.
Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő súlyos bírálatokat kapott Ausztriából, amikor ugyanezt az érvelést kifejtve elmondta, hogy gazdasági menekültekről van szó, akik anélkül kelnek át biztonságos országokon, hogy menedéket kérnek, Sebastian Kurz azt mondta, nem az a kérdés, hogy igaza volt-e valakinek, és nem is "múltfeldolgozásról" van szó, hanem arról, hogy Ausztria nem fogadhatja el az ország "totális túlterhelését".
Hozzátette, hogy az Európai Uniónak többet kell segítenie "helyben", a menekültek hazájának térségében. Ez sokkal fenntarthatóbb megoldás, hiszen annyi pénzből, amennyiből Ausztriában ellátnak egy menekültet, Törökországban húsz embert, a térség más országaiban pedig még több menekültet lehet ellátni - mondta az osztrák külügyminiszter a FAZ-nak.
Ellenzi a menekültek befogadását a csehek többsége
A csehek 60 százaléka úgy véli, hogy Csehországnak egyáltalán nem kellene befogadnia menekülteket a háború sújtotta országokból - derült ki abból az országos felmérésből, amelynek eredményét pénteken hozták nyilvánosságra Prágában.
A CVVM közvélemény-kutató intézet által még decemberben megkérdezettek egyharmada szerint a menekülteket csak arra az időre kellene befogadni, amíg országukban megnyugszik a helyzet. Mindössze a megszólítottak két százaléka volt azon a véleményen, hogy ezeket a menekülteket be kell fogadni, és letelepedési engedélyt kell nekik adni Csehországban.
A menekültek befogadását ellenzők aránya a szeptemberi hasonló felméréshez viszonyítva nyolc százalékkal emelkedett.
A cseh lakosság 82 százaléka a felmérés szerint biztonsági kockázatot lát a menekültek befogadásában. Érdekes adat, hogy a menekültválság iránt rendkívüli a csehek érdeklődése, a megkérdezettek 74 százaléka állította, hogy folyamatosan figyeli az események alakulását.
A prágai belügyminisztérium közlése szerint az országban tavaly 1525 külföldi állampolgár kért menedéket, 369-cel több, mint 2014-ben. Az év végéig 71 személy kapott menedéket, míg 369-nek fokozott védelmet biztosítanak a cseh hatóságok. A korábbi időkben a menedékkérelmek száma évente ezer alatt mozgott, s menedéket néhány tucatnyian kaptak.
Tavaly a menedékkérelmek legnagyobbik részét (694) ukrán állampolgárok nyújtották be, őket a szírek (134) és a kubaiak (128) követték.
Migrációkutató: a menedékhez való jog nem kívánságműsor
A menedékhez való jog nem működhet kívánságműsorszerűen - jelentette ki a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az M1-en. Sántha Hanga szerint a szigorításoknak egyelőre még nincs visszatartó hatásuk. Elmondta: egyre nő a lehetősége annak is, hogy új migránsútvonalak rajzolódnak ki. Románia különleges helyzetben van, mert be szeretne kerülni a schengeni övezetbe, így fokozottan oda kell figyelnie a határok védelmére. Sántha bízik abban, hogy az illetékes európai politikusok előbb-utóbb meghozzák a határvédelmi szempontból nélkülözhetetlen intézkedéseket. Annál is inkább, mert az EU egyik legfontosabb vívmánya, a személyek szabad mozgása került veszélybe. Ugyanakkor az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy nem a föderalista, hanem a nemzetállami megoldások működtek - fogalmazott.
Ismét többen meghaltak Görögország partjainál
Több tucatnyi migránssal a fedélzetén elsüllyedt két hajó pénteken Görögország partjainál, a balesetekben legkevesebb huszonketten meghaltak - közölte a görög parti őrség. Egy tisztségviselő azt mondta, hogy pénteken kora hajnalban az Égei-tenger keleti medencéjében fekvő Farmakoniszi szigeténél süllyedt el egy fából épített hajó. Negyven utasnak sikerült partra úsznia, egy lányt a hatóságok mentettek ki. Heten életüket vesztették, és többeket továbbra is eltűntként tartanak számon. Kalolimnosz szigetének közelében ugyancsak elsüllyedt egy hajó, a szerencsétlenségben tizennégyen haltak meg. A parti őrségnek huszonhat embert sikerült kimentenie. A hatóságok arról számoltak be, hogy továbbra is folyik a mentőakció az esetleges túlélők felkutatására.