Ankara szövetségeit erősíti Hangcsouban

Előtérben Putyin, Merkel, valamint Erdogan és felesége (Fotó: Reuters - Damir Sagolj)

A globális gazdaság élénkítésének jelentőségéről tanácskoztak a G20-as országok kínai csúcsértekezletének résztvevői vasárnap Hangcsouban. „Minden nehézség ellenére azon kell dolgozni, hogy nyitottabb legyen a világgazdaság, egyszerűsíteni és liberalizálni kell a kereskedelmet és a beruházásokat” – fogalmazott Hszi Csin-ping kínai elnök, hozzátéve, a jelenlegi rövid távú politikát fel kell váltania a hosszabb távúnak. Külön megbeszélést tartottak a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) vezetői, akik közös közleményükben egyetértettek, tovább kell erősíteni a szervezeten belüli stratégiai együttműködést, ami többek között a szolidaritásra és a kölcsönösen előnyös együttműködésre épül. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke többek között bejelentette, hogy folytatják a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodásról (TTIP).

Európa nem bírja

A nemzetközi közösségnek jobban ki kell vennie a részét a menekültválságból, mert „Európa lassan eléri kapacitásának határát a menekültek befogadása terén, nem is beszélve az illegális gazdasági migránsokról” – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatóján, amelyet Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott. Tusk az Egyesült Királyság Euró­pai Unióból való kiválásával, vagyis a Brexittel kapcsolatban elmondta, hogy nem lesznek „előtárgyalások” a folyamat hivatalos megindításáig, hiszen az EU-ban maradó huszonhét tagállamnak az nem áll érdekében. Barack Obama amerikai elnök Theresa May brit kormányfővel tartott sajtótájékoztatót, és megígérte: mindent megtesz annak érdekében, hogy a Brexit következményei ne kezdjék ki a Nagy-Britannia és az Egyesült Államok közötti szoros gazdasági kapcsolatokat. May újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, hogy országa „távozni fog az Európai Unióból”.

Barack Obama arról is beszélt, hogy az Oroszországgal folytatott párbeszédnek kulcsfontosságú szerepe van a szíriai ellenségeskedés beszüntetésére irányuló megállapodás elérésében, de – mint hozzátette – a tárgyalások nehézkesek, és továbbra is súlyos nézetkülönbségek vannak Washington és Moszkva között. Az amerikai elnök találkozott napközben Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is, akivel többek között a szíriai és iraki konfliktus okozta menekültválságról is tárgyalt. „Törökországnak nem egymagának kell viselnie ezt a terhet. Szüksége van mindannyiunk támogatására, és szándékunkban áll ezt neki megadni” – szögezte le az amerikai elnök.

Kiadhatják Gülent

Barack Obama arról is biztosította Erdogant, hogy országa segíteni fog a július 15-i, sikertelen törökországi katonai puccskísérlet felelőseinek bíróság elé állításában. A török elnök egykori szövetségesét, az 1999 óta az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Fethullah Gülen hitszónokot tartja az elvetélt puccskísérlet kitervelőjének, és el akarja érni a kiadatását. Barack Obama egyetértett tárgyalópartnerével abban, hogy továbbra is ösztönözni kell Szíriában a „békés politikai átmenetet”, az ugyanis az egyetlen járható út ahhoz, hogy véget érjen a polgárháború. Erdogan hangsúlyozta, nem lehet különbséget tenni a „jó” és a „rossz” terroristák között, hiszen minden terrorizmus rossz. S szerinte Törökországnak, valamint az Egyesült Államoknak közös álláspontot kell képviselnie a terrorizmussal kapcsolatban. Ezzel arra utalt, hogy Washington és Ankara eltérő véleményen van az Iszlám Állam ellen küzdő kurdok ügyében. Az amerikai támogatást élvező szíriai kurdok az Iszlám Állam elleni leghatékonyabb katonai csoportot jelentik a hadszíntéren, Ankara viszont attól tart, hogy egybefüggő autonóm zónát hozhatnak létre a török határ mentén, s ez tápot adhat a Törökországon belüli kurd autonómiatörekvéseknek is.

Erdogan szombaton a terrorizmusellenes együttműködés szorosabbra fűzéséről állapodott meg Hszi Csin-ping kínai elnökkel, aki közölte, Erdogan megígérte neki, Törökország soha nem engedné meg, hogy a területén olyan tevékenység folyjon, amely árt Kínának (ez a kijelentés a Kína nyugati Hszincsiang autonóm területén élő, muzulmán vallású ujgurokra utalt). Eddig több száz vagy akár több ezer ujgur menekült el titokban Hszincsiangból Törökországba. Jogvédők szerint a vallásüldözés elől menekülnek. Peking tagadja, hogy korlátozná az ujgurokat vallásuk gyakorlásában.

Kölnben több mint harmincezer kurd tüntetett Abdullah Öcalannak, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) vezérének szabadon engedéséért, valamint Erdogan török elnök politikája ellen tiltakozva.

A német Welt am Sonntag egyébként tegnap magas rangú török kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta, Ankara már nem ragaszkodik ahhoz, hogy a menekültügyi megállapodás szerint polgárai legkésőbb októberben megkapják az uniós vízummentességet.

Klímamegállapodás

Kína és az Egyesült Államok – a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója – bejelentette, hogy ratifikálta a tavaly decemberben tető alá hozott párizsi klímamegállapodást, és az erről szóló dokumentumokat átadták Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak. A lépés nagy lendületet ad az arra irányuló erőfeszítéseknek, hogy a dokumentum még az év vége előtt hatályba lépjen. Barack Obama azt mondta: a megállapodás „messze a legjobb megoldás” a Föld megmentésére. Hszi Csin-ping pedig azt mondta: reméli, hogy bejelentésük más országokat is a ratifikálásra sarkall.

Nem volt leterítve vörös szőnyeg az Air Force One elé, sőt az Amerikai Egyesült Államok elnökét tulajdonképpen elfelejtették a világ „nagyjainak” találkozóján. Barack Obama a hangcsoui G20-csúcsra érkezett, s a gesztusokra híresen ügyelő kínaiak azonban nem csak a díszvendégeknek járó bevonulási bíbort „felejtették el”, az átlag gépekhez is dukáló „trappot”, a kiszállást segítő lépcsőt se tolták oda. Obama elnök így a repülőgép „hátsó bejáratán”, a katasztrófahelyzetekre rendszeresített létrán távozott. A történetet végigmulatták a kínai újságírók, aminek következtében Obama sajtófelelőse megkérte a pekingi illetékest, hogy ezt ne hozzák nyilvánosságra. Rezignált választ kapott: „Ez a mi országunk! Ez a mi repülőterünk!”, mi tiszteletben tartjuk a demokráciát a legmesszemenőbbig, tőlünk ilyet ne tessék kérni, sajtószabadság is van a világon. Ennek jegyében később Obamáék a kínaiakat vádolták meg, hogy korlátozni akarják az újságírók munkáját. Közben Vlagyimir Putyin is megérkezett Hangcsouba, repülőtéri gondjai nem voltak, azonnal találkozott Hszi Csin-ping kínai államfővel is. Az orosz elnök egy doboz igazi moszkvai jégkrémet vitt kollégájának. Az anno az orosz fővárosban is tanuló Hszi nagyon örült az ajándéknak, mondta, szereti a fagyit, meg, hogy amikor Moszkvában jár, akkor mindig beszerez egy nagyobb adaggal. Most meg kapott ajándékba. Aki a fentebb vázolt két történetben valamilyen mély politikai üzenetet sejt… nos, az jól sejti. (MTGY)