Ankara repüléstilalmi övezetet szorgalmaz

Davutoglu kijelentette, együtt fog működni az Egyesült Államokkal annak érdekében, hogy "biztonsági övezetet" hozzanak létre a szíriai konfliktus miatt menekültté vált tömegek számára.
Feridun Sinirlioglu, a török külügyi tárca államtitkára előzőleg kedden, a CNN Türk tévécsatornának nyilatkozva közölte, hogy Törökország és az Egyesült Államok megállapodott egy Észak-Szíriában létrehozandó biztonsági övezet feltételeiben. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője azonban cáfolta kijelentését.
A török kormányfő a BBC-nek adott interjúban hangsúlyozta, hogy Törökország eddig minden más országnál több szíriai menekültet fogadott be, az ENSZ adatai szerint több mint 1,8 milliót.
A terjedelmes interjúban Davutoglu felszólította a nemzetközi közösséget, hogy tegyen többet a több mint négy éve zajló szíriai konfliktus megoldása érdekében, egyúttal visszautasította azt az állítást, hogy országa korábban támogatta az Iszlám Állam dzsihadista szervezetét vagy más szélsőséges csoportokat.
Külön bírálta az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagját, amiért képtelenek voltak "határozott döntést" hozni a Szíriában zajló polgárháborús cselekmények megfékezése érdekében.
A BBC újságírójának arra a kérdésére, hogy vajon Törökország eleget tett-e annak megakadályozására, hogy területén keresztül migránsok nagy számban érjék el Európát, Davutoglu a nemzetközi közösségre hárította a felelősséget, arra utalva, hogy a menekültek hullámát a több mint négy éve tartó szíriai konfliktus lezárásával lehetett volna megfékezni.
Davutoglu nem zárta ki, hogy kormánya szárazföldi erőket küldjön Szíriába, hozzátette azonban, hogy jobb megoldásnak tartaná a szíriai mérsékelt ellenzék megerősítését.
"Ha a mérsékelt csoportoknak elég erejük lenne Szíriában, nem volna szükség arra, hogy más országok - köztük Törökország - bármilyen szárazföldi erőt küldjenek oda" - mondta.

Washington nem áll kötélnek
Az amerikai külügyminisztérium cáfolta kedden egy vezető török diplomata kijelentését, amely szerint a két ország megállapodott volna egy észak-szíriai biztonsági övezet létrehozásának feltételeiről. Nincs szó arról, hogy megállapodtunk volna valamiféle övezetről" - mondta Mark Toner külügyminisztériumi szóvivő az ankarai kijelentésre reagálva. Toner azt mondta, hogy nem látta a török államtitkár nyilatkozatát, ezért azt nem tudja kommentálni.
"Nagyon világosan értésre adtuk már többször is, hogy nincs semmiféle zóna, biztonságos menedék, ez esetben nincs szó ilyesmiről. Amiről tárgyalunk, az az, hogy fokozzuk az erőfeszítéseinket az Iszlám Állam szervezetének a térségből való kiszorítására" - hangsúlyozta sajtótájékoztatóján Toner.
Törökország és az Egyesült Államok olyan terveken dolgozik, amelyek értelmében légi támogatást biztosítanának szíriai lázadóknak, és kiűznék a dzsihadista fegyveres szervezetet a török határ menti szíriai területekről.
A tervek értelmében a mérsékelt szír lázadók egy csoportja, amely az amerikai hadseregtől kapott kiképzést, a terepen harcol majd az Iszlám Állam ellen, és segíti összehangolni a török légitámaszpontokról induló, az Egyesült Államok vezette koalíció által végrehajtandó légicsapásokat. Az amerikai és a török hadsereg csapást fog mérni az IÁ-ra és a kurd fegyveresekre, ha belépnek a biztonsági övezetbe - idézte Feridun Sinirlioglu szavait a CNN Türk televízió.
A tervet jól ismerő diplomaták azt állítják, hogy ha csak egyet is sikerül elvágni az Iszlám Állam utánpótlási vonalai közül, az sorsfordító lehet a bonyolult szíriai polgárháborús viszonyok kimenetele szempontjából.

Kétnapos tűzszünetben állapodtak meg egymással Szíriában az ellenzéki fegyveresek, valamint a kormányhadsereg, továbbá a libanoni Hezbollah szervezet képviselői a lázadók kezén lévő Zabadani városára és két, Idlíb tartománybeli síita falura vonatkozóan - közölték szerdán a tárgyalásokhoz közel álló források.

A tűzszünet szerdán, helyi idő szerint reggel hat órakor (közép-európai idő szerint öt órakor) kell, hogy kezdetét vegye. A felek folytatják tárgyalásaikat más témákban - tették hozzá a források.
A lázadók oldaláról az an-Nuszra Fronttal szövetséges Ahrar as-Sam ultrakonzervatív iszlamista milícia vezette a tárgyalásokat.
z Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) emigráns szervezet vezetőjének, Rámi Abder-Rahmánnak a közleménye szerint a tűzszünet az északnyugat-szíriai Zabadani mellett Fuaa és Kafraja síita falvakra terjed ki.
Az OSDH tudomása szerint a tűzszünet mellett a felek arról is tárgyalnak, hogy a felkelők vonuljanak ki Zabadaniból, a szemben álló felek pedig vessenek véget Fuaa és Kafraja ostromának.
Az Ahrar as-Sam egy napja meglepetésre támogatásáról biztosította azt a közös amerikai-török tervet, hogy Szíria északi határvidékén hozzanak létre egy olyan övezetet, amelyből kiszorítják az Iszlám Állam terrorszervezetét.
A több mint négy éve tartó szíriai polgárháborúnak az OSDH szerint már 240 ezernél is több halálos áldozata van, akik közül 12 ezer a gyermek.
Az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet szerdai keltezéssel tett közzé egy újabb jelentést a libanoni fővárosban, azt állítva, hogy a szíriai kormány háborús bűnt követ el a Damaszkusztól keletre fekvő Kelet-Gúta térségének intenzív bombázásával, súlyos szenvedéseket okozva az ottani lakosságnak.
A jelentés szerint a Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjéhez hű hadsereg csak az idei első fél évben legalább hatvanszor mért légicsapást a térségre, mintegy félezer civil halálát okozva. A légicsapások közül 13-at kifejezetten háborús bűnként említ az AI, miután azoknak szinte kizárólag civilek estek áldozatul. Tíz esetben egyáltalán nem volt katonai célpont a légicsapások közelében.
A kelet-gútai térség közel két éve ostromállapotok között élő 160 ezer lakosa "a túlélésért küzd" - hangsúlyozta az Amnesty, amely ugyanakkor elítélte az Iszlám Hadserege elnevezésű lázadócsoportnak a térségben elkövetett bűncselekményeit is. Az emberjogi szervezet szerint a lázadócsoport felelős azért, hogy a lakosságot nem engedik élelemhez jutni, s hogy a térségben önkényes letartóztatások zajlanak.

Kurd fegyveresek megtámadták a török hadsereg egy előőrsét az ország délkeleti részén fekvő Diyarbakir tartományban, az összecsapásokban egy katona és a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) törökországi kurd felkelő szervezet két tagja meghalt - közölte a török hadsereg szerdán. A hadsereg közleménye szerint a kurd fegyveresek rakétavetővel támadtak a hadsereg állására, ezt követően tűzharc alakult ki a katonák és a lázadók között Ozekli település mellett, a jelentős kurd lakossággal rendelkező Diyarbakir városának közelében.

A harcokban hat katona megsebesült, közülük egy kórházba szállítását követően belehalt sérüléseibe. A biztonsági erők - saját megfogalmazásuk szerint - két "terroristával" végeztek.    

A PKK és a török biztonsági erők között hároméves tűzszünet után ismét kiújultak az összecsapások a július 20-i, harminckét halálos áldozatot követelő suruci merénylet óta. Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet számlájára írt terrorakció kapcsán a PKK azzal vádolta meg a török hatóságokat, hogy nem védelmezik a kurdokat, ezért ismét támadásokba kezdett a török biztonsági erők tagjai ellen. Erre válaszul a török légierő július 24. óta légicsapásokat mér a PKK észak-iraki és délkelet-törökországi állásaira.

A kiújult fegyveres cselekmények az összeomlás szélére sodorták a Recep Tayyip Erdogan elnök által 2012-ben megkezdett tárgyalási folyamatot, bár formálisan egyik fél sem állt fel a tárgyalóasztaltól. A PKK korábban évtizedeken át felkelést vezetett a török kormány ellen.