Külföld
Ankara bombázza az Iszlám Államot
Lapértesülések szerint Törökország átengedte légerét az Egyesült Államoknak
Ami a légitámadást illeti, a Törökország déli részén fekvő Diyarbakirból szállt fel három vagy négy F-16-os repülőgép és rakétákat lőtt ki három szíriai célpontra. A TRT hangsúlyozta, hogy a repülőgépek nem sértették meg a szíriai légteret. A célpontok közül kettőt - feltételezések szerint - az IÁ fegyveresei támaszpontként használtak. A légitámadás tényét a török kormány is megerősítette közleményében. Eközben helyi sajtóforrások arról számoltak be, hogy a török hatóságok - gyanújuk szerint - az IÁ és kurd milíciák több mint száz rejtekhelyén tartottak razziákat péntekre virradóra Isztambulban. A huszonhat kerületet érintő nagyszabású műveletben - helikopterek és a különleges egységek támogatásával - mintegy ötezer rendőr vett részt. Ugyanakkor a The Wall Street Journal, a Pentagonra hivatkozva arról számolt be: Törökország engedélyezte, hogy az Egyesült Államok légicsapásokat hajtson végre török területről az IÁ ellen. A megállapodás szerint az amerikai repülőgépek a Törökország déli részén található incirliki támaszpontról indíthatnak légicsapásokat. A török média úgy tudja, a felek szerdán este véglegesítették a megállapodást, két nappal a suruci merénylet után. A washingtoni Fehér Ház - amely nem erősítette meg a WSJ értesülését - korábban közölte, hogy Barack Obama amerikai elnök és török kollégája, Recep Tayyip Erdogan szerdán telefonon beszélt egymással, és megegyeztek, közösen vetnek gátat a "külföldi harcosok áramlásának", és mélyítik az együttműködést az Iszlám Állam elleni küzdelem terén. Törökország eddig nem engedte meg az amerikai légierőnek, hogy az incirliki támaszpontról indulva hajtson végre bármiféle támadó repülést az Iszlám Állam ellen, ugyanakkor pilóta nélküli repülőgépek (drónok) indításához Washington használhatta a repülőteret. Ankara eddig ugyanis azt az álláspontot hangoztatta, hogy a szomszédos országban csak Bassár el-Aszad elnök elűzése hozhat békét, míg az Egyesült Államok számára a szíriai elnök eltávolításánál fontosabb a dzsihadisták elleni küzdelem.
A Hürriyet című török napilap szerint a légitámadásokkal az IÁ csütörtöki támadását torolták meg, amelyben egy török katona meghalt, egy pedig megsebesült Kilis tartomány azonos nevű székhelyén, mert rájuk lőttek a határ túloldaláról. A pénteki légicsapásokat "Yalcin-műveletnek" nevezték el a támadás halálos áldozatának tiszteletére.
A hétfőn a Törökország délkeleti részén fekvő Suruc városban elkövetett öngyilkos merénylet, amelynek 32 halálos és több mint száz sebesült áldozata van, a hatóságok gyanúja szerint az IÁ tette volt. A suruci merénylet előtt, június 5-én a legjelentősebb törökországi kurd párt diyarbakiri gyűlésén robbantottak, valószínűleg ugyancsak az IÁ emberei, négy ember halálát okozva. A Hürriyet szerint a két merényletben használt pokolgép működési elve azonos volt, és a két tettes ugyanazon a napon csatlakozott az IÁ-hoz.
Ha valóban a szélsőségesek szervezték meg ezeket a terrortámadásokat, akkor az a dzsihadista szervezet törökországi jelenlétéről tanúskodik. Tisztségviselők azt gyanítják, hogy a merényleteket az IÁ bosszúból követte el azért, mert a hatóságok az utóbbi hónapokban őrizetbe vettek több mint ötszáz embert a szervezettel való együttműködés gyanújával.
Csütörtökön közvetlen harcba bonyolódott a török hadsereg az Iszlám Állammal a szíriai határnál. A dzsihadisták a határ szíriai oldaláról rálőttek a Kilis városa közelében őrködő török katonákra, akik ezt viszonozták, majd a török hadsereg később tüzérségi tűzzel is válaszolt a szélsőségesek támadására. Az összecsapásban egy török egyenruhás meghalt, egy másik megsebesült, valamint az Iszlám Állam legalább egy harcosa is életét vesztette.
Az amerikai védelmi miniszter az iraki kurd vezetőkkel egyeztetett Erbílben
Ashton Carter amerikai védelmi miniszter az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet elleni harcról egyeztetett az iraki kurd autonóm tartomány vezetőivel pénteken Erbílben.
Carter kijelentette, hogy az amerikai szárazföldi erők a légierővel kiegészülve egyedül is legyőzhetnék az iszlamista terrorcsoportot, ez azonban nem vezetne tartós sikerhez.
"Tartós győzelmet próbálunk elérni. Ezt pedig csak azok az emberek tudják megvalósítani, akik itt élnek. Ez a titok nyitja" - hangsúlyozta a tárcavezető.
Carter szerint a persmergáknak nevezett iraki kurd önvédelmi erők jelentik a modellt ahhoz, amit az Egyesült Államok el szeretne érni Irakban, vagyis az ütőképes, motivált helyi fegyveres erők létezését Észak- és Nyugat-Irakban, amelyek átveszik a vezető szerepet a szélsőségesek elleni harcban.
Az Iszlám Állam ellen harcoló iraki kurd önvédelmi erők hatékonyabbak, mint az iraki hadsereg katonái, s döntő szerepet játszottak a radikális milícia feltartóztatásában Irak északkeleti részén.
Az amerikai védelmi miniszter Maszúd Barzánival, az iraki kurd régió elnökével, valamint más magas rangú vezetőkkel találkozott Erbílben.
Ashton Carter Jordániából érkezett az iraki Kurdisztán székhelyére. Ezt megelőzően a Bagdadban állomásozó amerikai katonákat látogatta meg, de a vasárnap kezdődött közel-keleti körútja keretében járt Szaúd-Arábiában és Izraelben is. Ez volt Carter első iraki útja februári kinevezése óta.
Az amerikai hadvezetés szorosan együttműködik a kurd erőkkel, fegyverekkel, tanácsadással és kiképzéssel segíti a pesmergák küzdelmét az IÁ ellen. Washington ugyanakkor továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy kizárólag a bagdadi kormányon keresztül szállít fegyvereket a kurdoknak.
Erdogan: Az első lépés volt
Az Iszlám Állam szíriai állásaira péntek hajnalban mért török légicsapást csupán első lépésnek mondta Recep Tayyip Erdogan török államfő. Hozzátette ugyanakkor, hogy Ankara nemcsak az Iszlám Állam harcosai, hanem baloldali és kurd fegyveresek ellen is folytatni fogja akcióit. Erdogan pénteken beszélt erről Isztambulban sajtótájékoztatón. Megerősítette, hogy országa valóban megengedte az Egyesült Államoknak a dél-törökországi, incirliki légitámaszpont használatát az Iszlám Állam elleni harcban, ám megjegyezte, hogy csak "bizonyos keretek között". A feltételeket nem részletezte.
A megállapodás a hét elején köttetett telefonbeszélgetés révén Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke és Erdogan között.
Törökország az összes légi támaszpontjáról engedi az IÁ elleni koalíciós támadások végrehajtását
Törökország az összes légi támaszpontjának használatát lehetővé teszi az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet ellen harcoló nemzetközi koalíció számára - közölte pénteken a török külügyminisztérium.
A tárca tudatta, hogy az IÁ ellen Washington irányításával zajló műveletekben a török légierő is részt fog venni. A külügyminisztérium arra számít, hogy Ankara együttműködése növeli majd a dzsihadisták által ellenőrzött szíriai területeken élők biztonságát.
Recep Tayyip Erdogan török elnök korábban csak arról beszélt, hogy Törökország a délen található incirliki bázis használatát engedi meg "bizonyos keretek között" az Egyesült Államoknak az IÁ elleni harcban.