Horvátország minden tájáról és a szomszédos országokból tízezrek érkeztek pénteken a kelet-szlavóniai Vukovárra, hogy a városnak a délszláv háború idején történt elfoglalása 25. évfordulóján leróják kegyeletüket az áldozatok előtt.
A helyi kórháznál tartott ünnepség után a résztvevők öt és fél kilométeres sétát tettek a háború áldozatainak emlékét őrző temetőig, ahol megkoszorúzták a szimbolikus síremléket. A horvát nemzeti lobogókkal és csapatzászlókkal vonuló tömegben a helyiek és a hozzátartozók mellett ott volt Kolinda Grabar-Kitarovic államfő, Bozo Petrov házelnök és Andrej Plenkovic miniszterelnök is.
Bozo Petrov a megemlékezésen kijelentette: "Nincs bennünk gyűlölet, csak szándék arra, hogy helyreállítsuk a jólétet és a békét".
Andrej Plenkovic kormányfő szavai szerint "ez a nap újabb alkalom arra, hogy hálánkat és köszönetünket fejezzük ki azon honvédőknek, akik életüket adták a modern Horvátországért".
A horvát kormány csütörtökön Vukováron tartott kihelyezett ülésén hatvanmillió kunát (közel két és fél milliárd forintot) hagyott jóvá a város felújítására és fejlesztésére. A városvezetés a pénz egy részéből újítja fel a horvát ellenállás szimbólumának számító víztornyot is, amely az ostrom alatt rongálódott meg.
Ivan Penava polgármester, aki maga is részt vett a kormányülésen, kijelentette: amióta létezik független Horvátország, Vukovárról mindenkinek a fájdalom és a könnyek jutnak eszébe. "És ez sajnos minden erőfeszítésünk ellenére az elmúlt huszonöt évben sem változott" - tette hozzá. A városvezető úgy vélte, itt az ideje, hogy "Vukovár átlépjen saját árnyékán".
Az elmúlt években a vukovári megemlékezés belpolitikai csatározások színtere volt. 2013-ban a megemlékezés szervezői például megakadályozták, hogy Zoran Milanovic akkori szociáldemokrata miniszterelnök és kormányának tagjai csatlakozzanak az emlékmenethez.
A város lakóinak száma az elmúlt évek során csökkent, egyre több fiatal hagyja el. A szerb és a horvát lakosság között továbbra is feszült a viszony, a háború okozta sebek még mindig nem gyógyultak be teljesen.
1991 augusztusában a jugoszláv hadsereg és a szerb szabadcsapatok ostromgyűrűbe zárták Vukovárt, miután elfoglalták a horvát Baranyát és Szlavónia Duna-parti kistelepüléseit. A várost néhány száz horvát gárdista, rendőr és mintegy ezer, katonai tapasztalattal nem rendelkező önkéntes közel három hónapon keresztül védte a többszörös túlerővel szemben. Az ostromban 1624 ember vesztette életét, 2500-an megsebesültek, és 22 ezren kényszerültek évekre elhagyni otthonaikat, az épületek pedig olyannyira megrongálódtak, hogy később Vukovár lett - a második világháború végén tönkrebombázott - németországi Drezda horvát szinonimája.
A támadók 1991. november 18-án áttörték a védelem állásait. A bosszúszomjas szerb katonák a kórházból 261 embert, sebesülteket, orvosokat, nővéreket buszokba zsúfoltak, és a Vukovárhoz közeli ovcarai mezőgazdasági kombinát raktáraiba zártak, majd két nappal később az erdőszélen kivégezték őket. Több mint ötezer embert szerbiai fogolytáborokba hurcoltak, közülük sokakat ma is eltűntként tartanak nyilván.
