A vietnami háború még mindig megosztja az amerikai társadalmat

A műsorban elhangzott, hogy több mint hatvan esztendővel azt követően, hogy lezárult a vietnami háború, az amerikai szerepvállalás még mindig keserű vitákat kavar az Egyesült Államokban, elsősorban azok körében, akik részt vettek a harcokban.

Az Amerika Hangja megszólaltatott több háborús veteránt, köztük Kerry Orrt, aki 1969-ben megsebesült a háborúban, hazaszállították kezelésre, és aztán évekkel később az amerikai tévéműsorokban követte nyomon az eseményeket, hallgatta az észak-vietnamiak győzelmeiről szóló riportokat. Orr szerint évek múltán is nehéz volt megbirkózni azzal a gondolattal, hogy az amerikaiak veszítettek. Szerinte azért, mert nem is akartak nyerni. "Nem is értem, hogy miért nem akartunk győzni" - fogalmazott a texasi veterán.

Egy volt dél-vietnami katona, Michael Do kapitány, aki Saigon (a mai Ho Si Minh-város) mellett harcolt, s ma az Egyesült Államokban él, elmondta: "Nixon elnök azt ígérte, hogy minden áron és minden eszközzel segít, hogy megmentse Vietnamot, ha a kommunisták újból támadnak. De az amerikaiak aztán semmit sem tettek".

Az 1973 januárjában Párizsban aláírt békemegállapodás értelmében az Egyesült Államok beleegyezett abba, hogy kivonja csapatait Dél-Vietnamból, ha Észak-Vietnam nem támadja meg a délieket. Az amerikaiak kivonultak, Észak-Vietnam pedig - országegyesítés ürügyén - mégis megtámadta Dél-Vietnamot.

Michael Do, akit később koncentrációs táborba hurcoltak az északiak, arról is beszélt a riportműsorban, hogy az észak-vietnami kommunistákat Kína és Oroszország (az akkori Szovjetunió) támogatta, miközben az Egyesült Államok drasztikusan csökkentette Dél-Vietnamban állomásozó csapatait. "Nem volt lőszerünk sem" - emlékezett.

Áprilisban a texasi Austinban, a Lyndon B. Johnson Elnöki Könyvtárban konferenciát rendeztek a vietnami háborúról - az Egyesült Államokban sok történész Johnson elnököt tartja felelősnek a vietnami háború eszkalálódásáért, a kelleténél nagyobb mértékű amerikai szerepvállalásért. A konferencián részt vett John Kerry, a vietnami háborút megjárt amerikai külügyminiszter, illetve Johnson két lánya is. Egyikük, Luci Baines Johnson - akinek a férje szintén harcolt Vietnamban - azt mondta, hogy az édesapja megpróbált tisztességes kivezető utat találni a háborúból, és ezzel hozható összefüggésbe, hogy 1968 márciusában bejelentette, nem indul újra az elnökségért. "Semmit sem akart jobban, mint épségben hazahozni a bátor és tiszteletet érdemlő amerikai katonákat" - fogalmazott Johnson elnök kisebbik lánya, akinek szavait a közszolgálati rádió idézte.

Obama: Vietnam biztosítson széles körű jogokat állampolgárainak

Az emberi és állampolgári jogok kiterjesztése mellett érvelt a vietnami látogatáson tartózkodó Barack Obama amerikai elnök kedden Hanoiban. Obama szerint az egypártrendszerű, kommunista Vietnam gazdaságát, biztonságát és hatalmát is erősítené, ha széles körű jogokat biztosítana állampolgárainak.

A délkelet-ázsiai országban tett látogatásának második napján Obama helyi aktivistákkal és vállalkozókkal találkozott, részben azért, hogy szorosabbra fűzze országa kapcsolatait a lendületesen növekvő, stratégiai jelentőségű Vietnammal. Az amerikai elnök a kapcsolatok fejlesztésének jegyében teljesen eltörölte a vietnami háború utolsó maradványát, az ázsiai országgal szemben öt évtizede érvényben lévő amerikai fegyverembargót.

Hanoiban sokan amiatt aggódtak, hogy Washington egyfajta ellenszolgáltatásként elvárja majd az emberi jogok helyzetének javítását a délkelet-ázsiai országban. Beszédében Obama igyekezett eloszlatni ezeket az aggodalmakat, de jelezte, hogy szerinte azok a nemzetek válnak igazán sikeressé, amelyeknek tagjai szabadon kifejezhetik gondolataikat.

Az emberi és állampolgári jogok biztosítása "nemhogy veszélyt jelentene a stabilitásra nézve, de megerősíti azt, és emellett a haladás alapjának is számít" - mutatott rá a politikus. "Vietnam csinálhatja ezt másképp, mint az Egyesült Államok, de vannak olyan alapelvek, amelyeknek érvényesülését szerintem mindannyiunknak érdemes fejlesztenie" - tette hozzá.

Obama mintegy kétezer ember jelenlétében elmondott és élőben közvetített beszéde előtt hat, különféle területekkel foglalkozó vietnami aktivistával találkozott. Számos emberi jogi szakértő viszont sérelmezte, hogy Obama a fegyverembargó feloldásával lemondott a Vietnammal szembeni leghatékonyabb eszközéről a jogok betartatása terén.

Egy ismert vietnami ellenzéki személyiség, Nguyen Quang, aki szintén találkozni akart Obamával, arról számolt be, hogy a rendőrök a lakása előtt őrizetbe vették, elvették a telefonját és csak öt és fél óra elteltével engedték szabadon. A délkelet-ázsiai országban mintegy százan ülnek politikai okokból rács mögött, és a bírálókkal szemben kíméletlen kormány idén is számos ellenzékit küldött börtönbe. Hanoi azt állítja, hogy kizárólag a törvénysértőket sújtja börtönnel.

Az amerikai elnök kedden tovább utazik Ho Si Minh-városba (korábban: Saigon), ahol egy szentélyt és egy üzleti komplexumot keres fel.