„A terror politikai választ kíván”

A terroristák a demokratikus társadalmak megfélemlítésére és megbénítására törnek, de Németországban nem érik el céljukat – hangoztatta Norbert Lammert tegnap az egy hónapja történt berlini iszlamista terrormerénylet áldozatai előtt tisztelgő parlamenti megemlékezésen. A kereszténydemokrata (CDU) politikus beszédében kiemelte, hogy a német társadalom higgadtan reagált a támadásra, azonban a terrorveszély „mégis szükségszerűen megváltoztatja életünket”, és a polgárok joggal várják el az államtól, hogy megvédje őket. A német biztonsági szervek számos terrortámadást megakadályoztak már, de december 19-én nem jártak sikerrel, ami súlyos kérdéseket vet fel. A hatóságok ismerték az elkövetőt, közveszélyes iszlamistaként tartották számon, mégis akadálytalanul mozgott az országban és végül lecsapott az egyik leglátogatottabb berlini karácsonyi vásáron. Az eddigi adatok alapján az látszik, hogy nem csődöt mondott a jogállam, hanem nem használta ki lehetőségeit, ezért fel kell tárni a szervezési hibákat és a szerkezeti gyengeségeket, és le kell vonni a következtetéseket – mondta. Az állampolgárok ugyanakkor nem terhelhetik túl az államot a biztonságra vonatkozó igényeikkel, és nem hitegethetik magukat azzal, hogy egy „kiszámíthatatlan ellenfelet le lehet győzni egyszerű eszközökkel” – tette hozzá.

Lammert arról is beszélt, hogy a németországi muzulmán közösség nem kerülheti meg a szembenézést vallása és a fanatikus erőszak végzetes összefüggésével. Hozzátette: „Nem az iszlám ellen harcolunk, hanem a fanatizmus ellen, és nem a vallás, hanem a vallási fundamentalizmus ellen. A terror sohasem vallásos, a terror politikus, ezért politikai választ kell adni rá” – mondta az egyperces néma tiszteletadással véget ért emlékülésen.

A Neue Osnabrücker Zeitung című lap a szövetségi belügyminisztérium kimutatása alapján azt írta, Németország tavaly 294 menedékkérőt küldött vissza Magyarországra. Németország több mint tizenkétezer menedékkérőt fogadott vissza európai országoktól, és mintegy négyezret küldött vissza más országokba 2016-ban. A visszafogadási, illetve visszaküldési eljárásokat a menekültügyet európai szinten szabályozó dublini rendelet alapján folytatták le, amely fő szabályként előírja, hogy abban az államban kell lefolytatni a menekültügyi eljárást, amelyben regisztrálták a kérelmező belépését az EU, illetve a menekültügyi együttműködésben részt vevő európai országok alkotta területre. Németország a legtöbb menedékkérőt – nagyjából háromezer-hétszázat – Svédországból fogadta vissza.

A Die Presse című osztrák lap tegnap arról írt, hogy Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter az osztrák–szlovák határ ellenőrzését szorgalmazza az illegális bevándorlók számának csökkentése érdekében.