A brit külügyminiszter Szíriával kapcsolatos kijelentései távol állnak a valóságtól, és arról árulkodnak, hogy Boris Johnson nem érti, mi folyik a közel-keleti országban - hangsúlyozta csütörtökön kiadott közleményében a szíria külügyminisztérium a brit politikus előző napi újságcikkére reagálva.
"Boris Johnson kijelentéseiből kiderül, hogy a brit külügyminiszter teljesen elszakadt a valóságtól és nem fogta fel, hogy a mandátum(terület) és a gyámság ideje nem tér vissza" - olvasható a dokumentumban, amelyet az állami média idézett. A közlemény szerint a brit külügyi tárcavezető nyilatkozata jól mutatja London szerepét a Szíria elleni "agresszióban".
Szakértő: Nem professzionális hadsereg támadásának tűnik a klórgáz bevetése
Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint primitív, nem egy professzionális hadsereg által elkövetett akciónak tűnik a szíriai klórgáztámadás.A támadás egy "játszmának" tűnik, amellyel az Asszad rezsimet akarják lejáratni, és az oroszok segítségével végrehajtott előrenyomulásuk sikerét akarják politikailag csökkenteni - mondta el a szakértő. A szakértő szerint a térséget érintően az orosz-amerikai megegyezés kulcsfontosságú kérdés. Kitért ugyanakkor arra is, hogy Törökország most döntött arról, egyrészt a kurdok előretörésének megakadályozása érdekében, másrészt az amerikaiakkal karöltve sikerként szeretnék felmutatni, hogy Rakkát elfoglalják. Ha viszont Rakkát elfoglalják, akkor az Iszlám Állam még hátrébb szorul a közel-keleti térségben, és ennek következtében "rövid időn belül realitássá válhat", hogy Európába csoportosít át erőket a terrorszervezet - hívta fel a figyelmet Horváth József.
Johnson a The Times című konzervatív brit napilapnak írt, szerdán megjelent cikkében úgy vélekedett, hogy "még mindig van esély" a szíriai ellenzék tárgyalócsoportja által Londonba hozott rendezési elképzelés megvalósítására. A brit külügyminiszter szerint ha az amerikaiak és az oroszok együttes erőfeszítéssel tűzszünetet tudnak elérni Szíriában, akkor újrakezdődhetnek az elakadt genfi béketárgyalások. A tárcavezető szerint "még az oroszok is elfogadják", hogy politikai átmenetre van szükség Szíriában. Oroszország azonban katonai erejét felhasználva tartja hatalmon Bassár el-Aszad elnököt, és amikor azt kérik tőlük, hogy adjanak magyarázatot erre a "láthatóan védhetetlen magatartásukra", makacsul csak azt ismételgetik, hogy mi következne Szíriában Aszad után.
Johnson beismerte, hogy Irakban a Nyugat valóban teljes kudarcot vallott, mert nem készült fel a Huszein-rezsim eltávolításának következményeire, és ennek káosz lett az eredménye. Szíria azonban két okból is különbözik Iraktól: Aszad egyrészt korántsem olyan erős helyzetű vezető, mint Szaddám Huszein iraki elnök volt, másrészt pedig Irakkal ellentétben az Aszad-rezsimmel szemben van alternatíva, egy olyan ellenzéki csoportosulás formájában, amely tudja, hogy a fennálló államszervezetet nem lehet csak úgy félresöpörni. Ez volt az Irakban elkövetett hibák egyike, de ez Szíriában nem fog megismétlődni - írta cikkében a brit külügyminiszter, akinek meghívására szerdán Londonban tartott értekezletet a legnagyobb szíriai ellenzéki tárgyalócsoport, a Tárgyalási Főbizottság (High Negotiations Committee, HNC), és felvázolta a szervezet szíriai rendezési menetrendjét.
Rijád Hidzsáb, a HNC koordinátora a rendezvényen közölte: a terve alapján hat hónapi tárgyalási időszak következne Aszad elnök kormánya és az ellenzék között, és ebben az időszakban teljes tűzszünetet hirdetnének a szembenálló felek. A tárgyalási szakasz lezárultával másfél évre átmeneti kormányzó testület venné át Szíria irányítását. E kormányzati szervezetben az ellenzék és a jelenlegi rezsim képviselői is helyet kapnának, ám Aszadnak még az átmeneti kormány megalakulása előtt távoznia kell tisztségéből. A 18 havi átmeneti kormányzás után választásokat tartanának Szíriában.
A kormányhadsereg visszafoglalt egy kulcsfontosságú kerültet Aleppónál
A szíriai kormányhadsereg és szövetségesei visszafoglaltak egy kulcsfontosságú kerültet Aleppó déli részében, amelyet az ellenzéki fegyveresek szereztek meg a múlt hónapban, áttörve a város körül húzott ostromgyűrűt - jelentette csütörtökön az al-Majadín libanoni televíziós csatorna és az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű emigráns szervezet. Szakértők szerint amennyiben a kormánycsapatok tartani tudják a Ramussza nevű kerületet, azzal gyakorlatilag teljesen visszaszerezték a felkelők múlt havi előrenyomulása során elvesztett területeket, és szorosabbá fűzhetik a lázadók kezén lévő Kelet-Aleppó körüli hurkot. A lázadók ellenőrizte kerületekben becslések szerint több mint 250 ezer lakos rekedhetett.
Egy ellenzéki forrás szerint azonban a felkelők megvetették a lábukat a lakónegyed egyik részében, illetve a Dzsejs al-Fath szíriai lázadócsoport továbbra is jelen van a várostól délre eső térségben. Értesülések szerint a kormányerők egy második támadási hulláma Aleppótól délre lévő településeket ért. Az offenzívát egy kormányhű fegyveres szerint "alkonyattól pirkadatig tartó" bombázás fedezte, amely a Telat el-Ejsz magaslatát volt hivatott elvágni. A térséget ellenzéki fegyveres csoportok tűzvezetési pontként használják tüzérségük számára.
Föderatív alaptörvényt készülnek elfogadni a kurdok Ankara tiltakozása ellenében
Föderatív alaptörvényt készülnek elfogadni októberben az észak-szíriai régió számára a helyi kurdok és szövetségeseik, dacára Ankara ottani katonai beavatkozásának - közölte csütörtökön egy magas rangú kurd tisztségviselő. Az új kormányzati rendszert Szíria északi részében akarják kialakítani, ahol a helyi kurdok a konfliktus 2011-es kirobbanása óta önigazgató térségeket hoztak létre. Az északkelet-szíriai Rmejlanban tartott kurd konferencián megszavazott föderáció Afrint, Kobanit és Dzsazirit, valamint a nemrég elfoglalt észak-szíriai területeket egyesíti majd. A kurd alaptörvény tervezetét egy 151 tagú tanács fogja elfogadni, amelynek elnöke Hadídzsa Juszef. A politikus elmondta: a tanácskozást október elején hívják össze. "Nem fogunk meghátrálni e tervezettől. Ellenkezőleg, dolgozni fogunk végrehajtásán. A török beavatkozás nem akadályoz meg minket" - jelentette ki. Kurd tisztségviselők elmondták: az új rendszer elmélyíti és kiszélesíti a jelenleg létező önigazgatás hatáskörét, kiterjesztve azt olyan területekre is, amelyeket az Iszlám Államtól (IÁ) foglaltak el a kurd milíciák és más népcsoportokból származó szövetségeseik. A kurd önállósodási törekvéseket mind a damaszkuszi kormány, mind a rivális szunnita felkelők elutasítják, ugyanakkor támogatják a szíriai kurd Népvédelmi Egységek (YPG) milicistái.
