Külföld

A suruci merénylet miatt tüntettek a kormány ellen

A támadás mögött az IÁ állhat

Könnygázt és vízágyút is bevetett a török rendőrség a több száz fős tömeggel szemben, amely a kormány politikájának felelősségét firtatta a harminckét áldozattal járó suruci robbantásos merénylet kapcsán. Kurd fegyveresek agyonlőttek két rendőrt szerdán Törökország délkeleti részén, mintegy megtorlásképpen a suruci robbantás miatt.

Előzőleg kormányellenes tüntetés volt a Boszporusz európai oldalán, Isztambul Sisli negyedében is, ahol a rendőrök több tucat tiltakozót vettek őrizetbe.

Könnygázt vetettek be a tüntetők ellen a szíriai határnál lévő, főleg kurdok lakta Nusaybin városban is.

A délkelet-törökországi Surucban hétfőn egy kulturális központ előtt felrobbantotta magát egy öngyilkos merénylő. Az épületben a Szocialista Ifjúsági Szövetség nevű szervezet háromszáz tagja gyűlt össze, hogy előkészítse utazását a Suructól mindössze 10 kilométerre lévő szíriai Kobaniba, ahol segédkezni akartak az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet ostromától sokat szenvedett város újjáépítésében. 

Kurd fegyveresek agyonlőttek két rendőrt szerdán Törökország délkeleti részén: a merényletet a  suruci robbantás miatti megtorlásként hajtották végre. A rendőröket helyi idő szerint reggel 6 óra körül gyilkolták meg a szíriai határ mellett fekvő Ceylanpinar városban - közölte a helyi NTV televíziós csatorna. Név nélkül nyilatkozó biztonsági források szerint otthonukban találtak rá a két fejbelőtt rendőr holttestére.
A rendfenntartók meggyilkolását a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű kurd lázadószervezet vállalta magára. A fegyveresek a hétfői suruci öngyilkos robbantást bosszulták meg. Közleményükben azt írták, hogy a rendőrök együttműködtek az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezettel.

A határ török oldalán lévő Suruc és a szíriai oldalán fekvő Kobani egyaránt kurd többségű település.

A suruci terrorcselekmény mögött a feltételezések szerint az Iszlám Állam állhat, amely Szíriában és Irakban is jelentős területeket foglalt el. 

Főleg törökországi kurdok azzal gyanúsítják az ankarai kormányt, hogy nem elég erélyes ellenségei ellenségével, az Iszlám Állammal szemben és időnként titokban össze is játszik a terrorszervezettel, mivel Bassár el-Aszad szíriai elnök uralmát, valamint az önállóságuk kivívására törekvő térségbeli kurdokat tekinti a nagyobb veszélynek.