A párizsi üzleti negyedben még mindig nagy a készültség

Több mint harminc gyereket nyilváníthatnak a "nemzet árváivá"
Több mint harminc gyerek veszítette el egy vagy mindkét szülőjét a novemberi 13-i párizsi merényletekben, őket feltehetően meg fogja illetni az anyagi támogatással járó "nemzet árvája" státus 21 éves korukig - írta szerdán a Le Figaro című napilap.
A hét helyszínen elkövetett támadásokban megölt 130 ember többsége 20 és 35 év közötti aktív fiatal volt, többen alig pár hónapos gyerekeket hagytak maguk után. A gyerekek közül mindenkit megilleti a nemzet árvája státusz, amennyiben azt a hozzátartozók igénylik az államtól.
"Harminc-ötven gyermek lehet érintett, de meg kell várni, hogy beérkezzenek a kérelmek. A Charlie Hebdo (szatirikus lap) elleni merénylet után is a nemzet árvái lehettek az áldozatok gyerekei, de ezt nem kérte mindegyik család" - mondta a lapnak Laurence Rossignol családügyi államtitkár.
"Idén eddig 37-en kapták meg ezt az állami támogatást, akik közül 11-en, és rövidesen talán 12-en a januári merényletsorozat után" - hangsúlyozta Emmanuelle Double, a veteránok és háborús áldozatok nemzeti hivatala (ONACVG) szolidaritási osztályának vezetője. A november 13-i merényleteket követően már számos család érdeklődött a lehetőségről, de a hivatalos kérelmek még nem érkeztek meg.
Jelenleg 320 gyereket tekint a francia állam a nemzet árvájának. A státus egy hagyományos adoptálási folyamaton keresztül történik a legfelsőbb bíróságon, és bekerül az érintett anyakönyvi kivonatába is. Az első világháború árváinak 1917-ben létrehozott státust fokozatosan terjesztették ki a Franciaországban terrortámadásban meghaltak és a külföldi szolgálatban megsérült vagy elesett francia katonák gyerekei számára.
A gyerekeknek járó összeget egyénenként döntik el, a gyerek életének eseményei és a családjának anyagi forrásai alapján. 

Amióta Francois Moulins párizsi ügyész kedden megerősítette, hogy a La Défense volt a terroristák következő célpontja, érezhetőbbé vált a feszültség az üzleti negyedben. 
A metrókijáratnál a sietős emberek között felfegyverezett katonák járőröznek, a rendőrségi járművek jól látható helyeken parkolnak. 
A gazdasági miniszter azért látogatott el a negyedbe, hogy jelezze: a kormány minden erejét mozgósítja, nagyon óvatos marad, és minden szükséges intézkedést megtesz a térfigyelő kamerákat, illetve a kényesnek számító helyszínek biztosítását illetően. 
"Nagyon jól tudjuk, hogy  bennünket is veszély fenyeget,  ezért óvatosak vagyunk" - mondta a BNP Paribas egyik 25 éves dolgozója. Egy 35 éves jogásznő a francia hírügynökségnek elmondta, hogy mindenhol érezhető a feszültség, az emberek idegesek, jóllehet nem változtattak alapvető szokásainkon, de ebédidőben például nem mennek ki a bevásárlóközpontba. 
A La Défense negyedben található Franciaország legjelentősebb bevásárlóközpontja, amelyet évente 46 millióan keresnek fel. Az ide betérő emberek csomagjait fémdetektorral világítják át a merényletek óta. 
A párizsi metróban, ahol évek óta mindennaposak a bombariadók a gyanús csomagok miatt, az emberek a merényletek óta sokkal óvatosabban lettek és nem szívesen veszik igénybe ezt a közlekedési eszközt, hanem inkább a felszíni tömegközlekedési járművekkel közlekednek. 
Egyelőre még nehéz megmondani, hogy a gazdaságra milyen hatással lesz mindez, a gazdasági miniszter szerint "minden azon múlik, hogy milyen gyorsan tér vissza a rend, a látogatottság, de ezt csak később tudjuk mérni, most még nem". 
A párizsi turisztikai hivatal szerint viszont a november 13-i merényletek gazdasági hatása már most jelentősebb, mint a januári terrortámadásoké volt.
Múlt héten 24 százalékkal csökkent átlagban a párizsi vendéglátóipar forgalma, miközben a merényletek előtti héten napi 2,4 százalékos volt a növekedés a Karácsony közeledtével. 
A javulás azonban valamelyest a múlt hétvégén már érezhető volt, akkor ugyanis "csak" 16 százalékos volt a visszaesés, miközben a merényletek utáni hétvégén 28 százalékos. 
A légi közlekedésben a foglalások törlése pedig ezen a héten már nem magasabb az átlagosnál.