Külföld
A németek többsége fenyegetésnek tartja a muzulmán vallást egy felmérés szerint
Minden negyedik állampolgár érzi idegennek magát saját országában
A TNS Emnid közvélemény-kutató intézet kutatása szerint a fenyegetettség érzése Türingiában és Szászországban erős, itt például a lakosság 70 százaléka tartja veszélyesnek az iszlámot. Ez azt jelenti, hogy a félelem éppen ott a legnagyobb, ahol a legkevesebb muzulmán él.
A német lakosság 61 százaléka úgy véli, a muzulmán vallás nem illeszkedik a Nyugat életmódjához és értékrendjéhez. 2012-ben 52 százalék volt ez az arány. A felmérésben azt is kimutatták, hogy a németek 40 százaléka idegennek érzi magát hazájában a muzulmánok jelenléte miatt, és 25 százalékuk szerint meg kellene tiltani a muzulmán vallásúak bevándorlását Németországba.
A lakosság 5 százalékát kitevő, 4 milliós muzulmán közösség tagjainak túlnyomó többsége ragaszkodik a német társadalom alapértékeihez és erősen igyekszik kapcsolatot kialakítani a többségi társadalommal. Í magukat eléggé vagy nagyon vallásosnak tartó muzulmánok 90 százaléka jó berendezkedésnek tartja a demokráciát, ugyancsak 90 százaléka pedig a szabadidejében nem muzulmánokkal is tart kapcsolatot, 50 százalékuknak pedig legalább annyi ismerőse, barátja van a vallási közösségen kívül, mint muzulmán vallású társaik között.
A németországi muzulmánok többsége "jámbor és liberális", ezt mutatja egyebek között, hogy a magukat eléggé vagy nagyon vallásosnak tartó muzulmánok 60 százaléka pártolja az azonos neműek házasságát - olvasható a Bertelsmann Alapítvány közleményében.
A jellemzően bevándorló vagy bevándorlóktól született muzulmánok számára "Németország a hazát jelenti", de a róluk a többségi társadalomban élő kép az integrációt és a demokratikus berendezkedést elutasító radikális iszlamista kisebbség hatására formálódik - állapította meg Yasemin El-Menouar, a tekintélyes közhasznú alapítvány szakértője.

