Elégedetlen a szövetségi parlamenti választás (Bundestag-) eredményével a németek kétharmada - mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.
A ZDF országos köztelevízió megbízásából készített kutatás szerint a németek 66 százaléka elégedetlen, 28 százaléka elégedett a múlt vasárnapi Bundestag-választás eredményével. Négy évvel ezelőtt, a 2013 szeptemberében tartott Bundestag-választás után 55 volt az elégedettek, 41 százalék az elégedetlenek aránya.
Karácsony utánig is elhúzódhat a kormányalakítás Németországban
Akár karácsony utánig is elhúzódhatnak a kormányalakítási tárgyalások Németországban - jelezte egy pénteki interjúban Peter Altmaier kancelláriaminiszter.
A Focus című hírmagazinban közölt interjúban felidézte, hogy legutóbb a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás utáni 85. napon, 2013. december 17-én alakították meg a kormányt. Akkor "karácsonyra éppen sikerült" befejezni a munkát, ami ezúttal is jó lenne, "de a tartalom a döntő, és nem a dátum" - mondta az Angela Merkel kancellár vezette jobbközép CDU politikusa.
Azzal kapcsolatban, hogy a testvérpárt bajor CSU vezetője, Horst Seehofer a CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló AfD választási sikere miatt szorgalmazza, hogy zárják le a "megnyílt jobb szárnyat", a miniszter azt mondta, hogy a közös választási program az "iránytű"A program - amely nem tartalmazza a CSU fő követelését, a menekültek befogadásának évi 200 ezer fős felső határát - a politikai tér közepén álló embereknek szól, de azoknak is, akik úgy érzik, hogy a politika nem foglalkozik velük eléggé - mondta Peter Altmeier.
Az eddig nyilvánosságra került tervek szerint első lépésként a vasárnapi választásokon győztes, de 1949 óta a leggyengébb eredményt elérő CDU/CSU rendezi a sorait, a pártszövetség vezetői október 8-án ülnek össze megtárgyalni, hogy milyen irányvonalat kövessenek.
Várhatóan ezután hívják meg a lehetséges koalíciós társakat a kormányzati együttműködés lehetőségeinek feltérképezéséről szóló úgynevezett szondázó megbeszélésekre. Meglehet, hogy az egyeztetések október 15., az alsó-szászországi törvényhozási választás után kezdődnek, mert a pártok nem akarják, hogy szövetségi ügyek befolyásolják a tartományi választást.
Az egyik lehetséges koalíciós partner, a Zöldek részéről is azt hangsúlyozzák, hogy az alaposság fontosabb a gyorsaságnál. "Jól kell kormányozni Németországot, négy éven keresztül", és nem engedhető meg, hogy "nagy sietve összeállítsunk valamit, aztán összevesszünk fél év múlva", mert akkor új választást kell tartani, és "az AfD kétszer ilyen erős lesz" - mondta Cem Özdemir, a Zöldek társelnöke a ZDF országos köztelevízió egy csütörtök késő esti beszélgetős műsorában.
Azonban egy pénteken nyilvánosságra került feljegyzés szerint a Zöldek már el is kezdték az informális egyeztetést a liberális FDP-vel. A Rheinische Post című laphoz eljutott dokumentum alapján összeállítottak egy menetrendet, amely szerint október 16-án kellene elkezdeni a szondázó megbeszéléseket a CDU/CSU, az FDP és a Zöldek Jamaica-koalíciónak nevezett együttműködéséről, és ha ezek sikeresek, október 24., a Bundestag alakuló ülése után meg kell kezdeni a hivatalos koalíciós tárgyalásokat.
Az emlékeztető szerint az FDP és a Zöldek legfelső vezetőinek részvételével tartott megbeszélésen "nagyon informálisan" érintették azt a kérdést is, hogy miként kellene elosztani a minisztériumokat, és átalakítani a kormány szerkezetét. A dokumentumban szereplő felsorolás alapján a liberálisok kaphatják meg a pénzügyminisztériumot, az igazságügyi minisztériumot és az oktatási és tudományos tárca alapjaira felépített oktatási, kutatási, technológiai és digitalizációs ügyekkel foglalkozó "szuperminisztériumot". A Zöldeké lehet a külügyminisztérium, a nemzetközi gazdasági együttműködési és fejlesztési ügyekkel foglalkozó tárca, valamint a környezetvédelmi, építési és reaktorbiztonsági tárca, amelyet a fogyasztóvédelmi és fenntarthatósági ügyek csatolásával ugyancsak "szuperminisztériummá" alakítanának.
Pártok szerinti bontásban az elégedetlenek aránya a szociáldemokraták (SPD) táborában a legmagasabb, 78 százalékos. Az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetség szavazói körében az országos átlagnak megfelelő az elégedetlenek aránya.
A legkisebb, 36 százalékos arányt a CDU/CSU-tól jobbra álló AfD táborában mérték.
Az adatok egybevágnak az egyes pártok választási szereplésével; míg az SPD a második világháború utáni történetének legrosszabb eredményét (20,5 százalék) érte el a Bundestag-választáson, az AfD története legnagyobb sikerét aratta, másodszori próbálkozásra bejutott a szövetségi parlamentbe, és 12,6 százalékos eredményével a harmadik számú politikai erő lett a CDU/CSU és az SPD után.
A ZDF Politbarometer nevű kutatássorozatának új adatai szerint a németek csaknem háromnegyede nem számít arra, hogy az AfD bejutása egy sikersorozat kezdete: 72 százalék szerint a Bundestag újonca nem lesz hosszabb távon sikeres, és csupán 23 százalék számít tartós sikerre.
Az AfD-választókat megosztja a kérdés, 47 százalék szerint pártjuk sikeres lesz hosszútávon, 44 százalék szerint pedig nem lesz sikeres.
A németek 60 százaléka szerint a Bundestag többi pártjának nem szabad együttműködnie az AfD-vel. Az elzárkózás gondolatát 35 százalék utasítja el, köztük az AfD-szavazók 85 százaléka.
Az AfD különösen a keleti tartományokban, a volt NDK területén szerepelt jól, ott a szavazatok 20,5 százalékát szerezte meg, ezzel a második erő az Angela Merkel vezette CDU után. Nyugaton viszont támogatottsága elmarad az országos átlagtól, a szavazatok 10,7 százalékával a negyedik helyen áll, a CDU/CSU, az SPD és a liberális FDP után.
A német egység napja (október 3.) közeledtével a Politbarometer-kutatásban az ország keleti és nyugati része közötti viszonyról alkotott véleményeket is vizsgálták. Az adatok alapján a németek 50 százaléka úgy érzi, inkább az eltérések jellemzőek, míg 45 százalék szerint a két országrész közti hasonlóság a meghatározó. Négy évvel ezelőtt 55 százalékos többségben voltak azok, akik a hasonlóságot tartották erősebbnek, az inkább eltéréseket, különbségeket érzékelők aránya 41 százalék volt.
Az egykori NDK területén a lakosság 57 százaléka úgy érzi, 1990 óta nem sikerült megoldani az újraegyesítés gondjainak legnagyobb részét, míg részét, és 40 százalék tartja sikeresnek a folyamatot. Az ország nyugati részén ugyanez az arány 50:46 százalék.
A német szociáldemokraták Merkel távozásához kötnék a nagykoalíció folytatását
Hajlandóak lehetnek a német szociáldemokraták (SPD) a kormányzás folytatására a CDU/CSU jobbközép pártszövetséggel, ha Angela Merkel távozik a kancellári tisztségből - jelezte a párt egyik vezetője.
Thomas Oppermann a ZDF országos köztelevízió egy csütörtök késő esti beszélgetős műsorában hangsúlyozta, hogy a választók "brutálisan megbüntették" a szociáldemokratákat a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson, ezért ellenzékbe kell vonulniuk.
Azonban arra a kérdésre, hogy hajlandóak lennének-e folytatni a kormányzást a CDU/CSU-val, ha Angela Merkel visszavonulna, azt mondta: "ez valóban új szituáció lenne".
Thomas Oppermann - aki az előző ciklusban az SPD frakcióvezetője volt, az új ciklusban pedig várhatóan parlamenti alelnökként folytatja pályafutását - hozzátette: az állam stabilitását fenyegető válság esetén pártja átgondolná a kormányzati felelősség vállalásának kérdését.
Thomas Opperman előtt Martin Schulz is tett hasonló utalást. A pártelnök a vasárnapi Bundestag-választás utáni első nemzetközi sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy vállalna-e tisztséget egy CDU/CSU-s vezetésű kormányban, azt mondta, hogy soha nem lépne be egy Angela Merkel vezette kormányba. A szociáldemokraták vezetője ezzel nyitva hagyta azt a lehetőséget, hogy Merkel nélkül viszont pártja folytathatja a nagykoalíciót.
Hasonló mérlegelésről írt pénteki számában a Handelsblatt című üzleti lap, amely szerint a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter azért is vállalhatta a jelölést a Bundestag elnöki tisztségére, hogy a kormányból a parlamentbe vonulva készenlétbe helyezze magát "tartalék kancellárként".
A lap szerint a Bundestagban vannak, akik azzal számolnak, hogy ha kudarcba fulladnak a tárgyalások a Jamaica-koalícióról - a CDU/CSU, a liberális FDP és a Zöldek együttműködéséről -, az SPD vállalhatja a nagykoalíció folytatását, de csak Angela Merkel távozása árán, és a jelenlegi kancellár helyére a szociáldemokraták körében is tisztelt Wolfgang Schäuble léphet.
Az SPD a szavazatok 20,5 százalékát gyűjtötte össze a vasárnapi választáson, ez a 154 éve működő párt második világháború utáni történetének legrosszabb eredménye. Az eddigi mélypont a 2009-es 23 százalék volt. Négy éve 25,7 százalékot szereztek.
Ezzel kapcsolatban Thomas Oppermannn a ZDF-nek elmondta: a választás előtt az SPD vezetésében folytatott megbeszéléseken egyetértettek abban, hogy 23 százalék alatti eredmény esetén nem szabad újabb nagykoalíciót vállalni. Viszont ha sikerült volna legalább megközelíteni a 2013-as szintet, természetesen folytatták volna a kormányzást a CDU/CSU-val.
Martin Schulz az elveszített választás után levelet írt a nagyjából 450 ezer párttagnak, a pénteken kiszivárgott részletek szerint kiemelte, hogy a vasárnapi urnazárás után, a súlyos vereség láttán foglalkozott a lemondás gondolatával. Azonban "számtalan beszélgetés révén az a meggyőződés alakult ki bennem, hogy a párttal együtt elő akarom mozdítani az SPD sürgetően szükséges megújulásának ügyét".
Hozzátette, hogy most a "szerkezeti, szervezeti, tartalmi és stratégiai újrakezdés" ideje következik.
A következő négy évben "nem kevesebb a tét, mint a német, és bizony, az európai szociáldemokrácia fennmaradása" - írta Martin Schulz.
Hangsúlyozta, hogy a 2005-ös, a 2009-es és a 2013-as vereség feldolgozása sem történt még meg. Az előző pártelnököt, Sigmar Gabrielt közvetve bírálva megjegyezte, hogy az SPD 2009 és 2013 után ezúttal is későn választott kancellárjelöltet, így nem maradt elég idő a választási kampány előkészítésére. Ezt a hibát többször nem szabad elkövetni, a 2019-es kongresszuson el kell kezdeni a felkészülést a 2021-es Bundestag-választásra.
Egy felmérés szerint az SPD-szavazók háromnegyede változatlanul támogatja Martin Schulzot. A Welt am Sonntag című vasárnapi lap megbízásából készített kutatás előzetesen ismertetett eredményei szerint a szociáldemokrata tábor csupán 22 százaléka tartaná helyesnek, ha lemondana, és 75 százalék úgy gondolja, maradnia kell az elnöki tisztségben.
A lakosság egészét tekintve 54 százalék szerint továbbra is Martin Schulznak kell vezetnie az SPD-t, míg 38 százalék szerint mennie kell a párt éléről.
