Külföld

A német parlament jóváhagyta a hadsereg szíriai küldetését

Hollande a Charles de Gaulle repülőgép-hordozóra látogat

A német törvényhozás alsóháza (Bundestag) pénteken a várakozásoknak megfelelően nagy többséggel megszavazta a kormány előterjesztését arról, hogy a hadsereg (Bundeswehr) közvetlen támogatást nyújtson az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet szíriai állásai elleni légicsapásokhoz. Isszám ar-Reisz ezredes, az ellenzéki fegyveres csoportok közé tartozó Szíriai Szabad Hadsereg (SZSZH) szóvivője szerint a brit csapások keveset segítenek, szárazföldi beavatkozásra lenne szükség.

Objektum doboz

A szavazáson a 630 tagú Bundestag 598 képviselője vett részt. A kormány előterjesztését 445-en támogatták, 146-an ellene szavaztak és 7 képviselő tartózkodott.

A kormánypártok - a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) - képviselői csaknem kivétel nélkül igennel szavaztak. 

Az ellenzéki oldalon az SPD-től balra álló, pacifista Baloldal testületileg elutasította a Bundeswehr újabb külföldi küldetését. Szónokaik szerint a külső fegyveres beavatkozás miatt a 2011 óta egyre véresebb polgárháborúba süllyedő Szíriában minden még rosszabb lesz, és tovább erősödik majd az IÁ.

A brit légicsapásokra célozva Szíriai Szabad Hadsereg (SZSZH) szóvivője Reisz úgy fogalmazott: „Csak néhány vadászgéppel több lesz.” A nyugati koalíció a szélsőségeseket már több mint egy éve bombázza, a brit légierő azonban csak csütörtökön kapcsolódott be a szíriai támadásokba. Az ezredes szerint a szeptember végén megkezdett orosz légicsapások a szíriai kormánnyal szemben álló mérsékeltebb erőket is akadályozták abban, hogy az Iszlám Állammal hatékonyan szállhassanak szembe. Elmondása szerint az SZSZH-nak több mint hetvenezer katonája van, de ezeknek a fegyvereseknek a mozgatását akadályozzák Oroszország és Bassár el-Aszad elnök kormányerőinek a légicsapásai. Reisz szerint az orosz bombázásoknak mindössze hat százaléka irányul az Iszlám Állam ellen.

A Zöldeknél a többség nemmel szavazott. A párt szónokai elsősorban azt kifogásolták, hogy nincsen világos kilépési stratégia - elképzelés arról, hogy miként kell lezárni a küldetést -, és a kormány rohamtempóban kényszerítette ki a törvényhozástól a felhatalmazást a misszió elindításához.

A kormány a Bundeswehr eddigi külföldi küldetéseinek előkészítéséhez képest rendkívül gyorsan vitte keresztül a szíriai misszió elindítását. A kabinet kedden fogadta el a vonatkozó előterjesztést, amelynek parlamenti vitája már szerdán el is kezdődött.

Németország kezdettől fogva tagja az IÁ ellen szervezett nemzetközi koalíciónak, de eddig nem vett részt közvetlenül a támadásokban, hanem az észak-iraki kurd önvédelmi erők (pesmergák) kiképzésében és felfegyverzésében vállalt szerepet. A légicsapások közvetlen támogatásáról azután határozott a kormány, hogy Franciaország a november 13-ai párizsi terrortámadások miatt segítséget kért az uniós tagországoktól az IÁ elleni harchoz.

A küldetés célja, hogy megakadályozzák az IÁ további terjeszkedését, továbbá csökkentsék befolyását és képességét többek között a Szírián kívüli terrormerényletek elkövetésére. 

A kormány felfogása szerint a német katonák nem háborúba mennek, mert az IÁ elleni fellépés nemzetközi jogi értelemben nem minősül háborúnak. A küldetés nemzetközi jogi alapját az ENSZ Biztonsági Tanácsának az IÁ-ról hozott határozatai és az ENSZ Alapokmányának önvédelemről szóló 51. paragrafusa alkotja.

A Bundeswehr a törvényhozási felhatalmazás révén egyelőre egy évig - 2016 december 31-ig - vehet részt a több mint 60 országot összefogó nemzetközi koalíció szíriai légicsapásainak közvetlen támogatásában. A mandátum megújítható, így akár több évig is tarthat a Bundeswehr szíriai missziója. A német hadsereg aktív és volt tagjai, illetve családtagjaik érdekképviseleti szervezetének (DBwV) vezetője, André Wüstner szerint egy évtizednél is hosszabb időt vehet igénybe az IÁ megsemmisítése, és az akció nem korlátozódhat Szíriára, hiszen a dzsihadista szervezet Irakban és az észak-afrikai térségben is igen erős.

A kormány álláspontja szerint a fegyveres erő alkalmazása csak a szíriai helyzet rendezésére irányuló törekvések egyik vonulata. A Bundeswehr küldetése így beágyazódik az úgynevezett bécsi folyamatba, az osztrák fővárosban októberben elkezdődött nemzetközi tárgyalássorozatba. A misszió időtartama attól függ, hogy mikorra sikerül a bécsi folyamat révén megállapodást kötni a fegyverszünetről és elindítani a politikai átmenetet Szíriában.

A Bundeswehr egy 1200 fős kontingenst állít ki a küldetésre, amelyre 134 millió eurót biztosít a kormány. A német hadsereg elsősorban műholdas és légi felderítést végez, és egy fregattal részt vesz a Charles de Gaulle francia repülőgép-hordozó hajó védelmében.

A feladatra kijelölt, Augsburg nevű hadihajó már kivált a Európai Unió embercsempészek ellen indított, Sophia elnevezésű földközi-tengeri katonai műveletének kötelékéből és egy-két napon belül csatlakozik a Charles de Gaulle védelmét biztosító nemzetközi hajórajhoz.

A Bundeswehr a műholdas felderítést a francia partnerekkel együttműködésben végzi, légi felderítési feladatokat pedig a légicsapásokat intéző szövetségesek felkérésére teljesít. A koalíció parancsnoki testületébe delegált német illetékes - az úgynevezett red card holder - minden egyes kérést külön megvizsgál, és csak akkor ad engedélyt a légierő Tornado típusú felderítő gépeinek bevetésére, ha a kérés összeegyeztethető a törvényhozástól kapott mandátummal.

Németország egy légi utántöltő repülőgéppel is támogatja a légicsapásokat. A műveletre kijelölt hat Tornadót és a légi utántöltő repülőt a jövő héten áttelepítik a dél-törökországi Incirlikben működő NATO-támaszpontra, ahol a kontingens 550 tagja állomásozik majd. Az első bevetések januárban lehetnek.

Német katonák nem lépnek Szíria területére, akkor sem, ha egy Tornadót szerencsétlenség ér és ki kell menteni a pilótát. Ilyen esetben amerikai különleges alakulatokat mozgósítanak, amelyek más szövetségesek, például az olasz és a francia erők speciális alakulataival dolgoznak.

Az 1955-ben alapított Bundeswehr a koszovói és az afganisztáni bevetés után mindössze harmadik alkalommal vesz részt támadó hadműveletben. A szíriai lesz a második legnagyobb szabású küldetése. A Bundeswehr jelenleg 16 külföldi misszióban vesz részt.

Hollande a Charles de Gaulle repülőgép-hordozóra látogat

Francois Hollande francia államfő pénteken látogatást tesz a Charles de Gaulle repülőgép-hordozó hadihajón, amely jelenleg a Földközi-tenger keleti térségében részt vesz az Iszlám Állam dzsihadista szervezet iraki és szíriai állásai ellen indított katonai hadműveletben - jelentette be pénteken a francia elnöki hivatal. Az államfő "ma a Charles de Gaulle repülőgép-hordozó hajóra látogat a szíriai partokhoz. Azokkal a katonákkal fog találkozni, akik részt vesznek az Iszlám Állam elleni harc fokozására indított hadműveletekben Szíriában és Irakban" - olvasható a rövid közleményben.

Az elnöki hivatal szerint az államfő találkozik a vadászgépek pilótáival és a repülőgép-hordozó technikai személyzetével, majd beszédet mond a hadihajón, ahol mintegy 2 ezren dolgoznak. Jelen lesz a Rafale és a Super-Etendard repülők éjszakai indításánál is.

Idén kilenc külföldit utasítottak ki Romániából
Idén kilenc terrorizmussal gyanúsítható külföldit nyilvánított nemkívánatos személlyé és utasított ki Romániából a bukaresti táblabíróság a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) kezdeményezésére - közölte Ovidiu Marincea, az SRI szóvivője.Ugyancsak az SRI javaslatára további 246, többnyire közel-keleti országokból származó külföldi beutazását tiltották meg a román belügyi szervek. Az illetők elsősorban Irakból, Palesztinából, Marokkóból, Tunéziából és Szíriából érkeztek, és mintegy 70 százalékuk az Iszlám Állam (IÁ) támogatója volt, vagy kapcsolatban is állt a terrorszervezettel. Olyanokkal szemben hoztak ilyen megelőző intézkedéseket, akik radikális nézeteket terjesztettek, terrorista szervezetekkel álltak kapcsolatban, dzsihadista csoportosulásokat próbáltak szervezni, vagy családtagjaik folytattak terroristagyanús tevékenységet. A határrendőrség többek között olyanok beutazását tiltotta meg, akik Románia területén átutazva akartak Szíriába jutni, hogy az IÁ-hoz csatlakozzanak.