A német belügyminiszter visszavonta a szíriai menekültek jogainak szűkítéséről szóló nyilatkozatát

A magyar "migrációellenes" politika mellett demonstráltak Párizsban
A magyar "migrációellenes" politika mellett demonstráltak szombaton Párizsban, a magyar nagykövetség épülete előtt. A Támogasd Orbánt! címmel meghirdetett szimpátiatüntetést a szélsőjobboldali Nemzeti Fronttal szövetségben álló, 2011-ben alakult SIEL (Souveraineté, Indépendence et Libertés - Szuverenitás, Függetlenség és Szabadságok) nevű szuverenista kis párt szervezte "a migrációs káosz ellen és a nemzetek függetlensége" érdekében. A békés rendezvényt, amelyen franciák vettek részt, nagy erőkkel biztosította a rendőrség. A magyar és francia zászlókkal díszített színpadon a SIEL párt vezetői és meghívottjai tartottak beszédeket arról, hogy az Európai Unió nyomásával szemben Európában egyedül Orbán Viktor magyar miniszterelnök hozott hatékony és bátor intézkedéseket a hazáját is fenyegető migránsáradattal szemben. A francia rendőrség szerint a demonstráción 250-en vettek részt. A SIEL szeptember 24-én a párizsi német követség előtt tartott békés rendezvényt, ahol Angela Merkel német kancellár migrációs politikája ellen tüntetett több száz ember.

A szociáldemokrata Gabriel a ZDF német közszolgálati adónak azt mondta, a szíriai menekültekkel kapcsolatban "minden ugyanúgy marad, ahogy eddig is volt". Egyúttal közölte: a belügyminiszter javaslatát nem tárgyalták a koalíciós pártok, és "okos döntés volt visszavonni" a pénteki felvetést de Maiziere részéről. Ezzel a téma le van zárva - húzta alá Sigmar Gabriel.

Az előző nap a szociáldemokratákkal nagykoalícióban kormányzó konzervatív CDU belügyminisztere a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak azt mondta, hogy a szíriai menekülteknek a jövőben csak egy évre kellene tartózkodási engedélyt adni, és meg kellene vonni a családegyesítés lehetőségét. Arra hivatkozott, hogy hasonló helyzetben más országok is csak korlátozott időre nyújtanak védelmet. "Mi is ezt tesszük majd a jövőben a szírekkel, amennyiben azt mondjuk nekik, hogy kaptok védelmet, de csak úgynevezett oltalmazotti jogállást, amely időben korlátozott, és nem teszi lehetővé a családegyesítést" - mondta.

Nem sokkal később azonban visszavonta a nyilatkozatát, miután a szociáldemokraták, az ellenzék és civil szervezetek élesen bírálták, és még Steffen Seibert kormányszóvivő is kifogásolta a felvetést.

Ugyanakkor Andreas Scheuer, a CDU bajorországi testvérpártjának, a CSU-nak a főtitkára a Bild am Sonntag című német lapnak úgy nyilatkozott, hogy de Maiziere-nek "igaza van". Scheuer úgy fogalmazott, hogy "szíriaiak százezrei kapnak védelmet (Németországban), de ennek az úgynevezett oltalmazotti státusnak kell lennie".

A koalíciós partnereinél a kérdésben jóval keményebb álláspontot képviselő CSU korábban számos alkalommal bírálta Angela Merkel CDU-s kancellárt és a szövetségi kormányban részt vevő másik két pártot, amiért szerinte túl engedékeny menekültpolitikát folytatnak.

Berlinben a kormány menekültpolitikája ellen tüntettek

Ötezren tüntettek szombaton Berlinben az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali populista párt felhívására Angela Merkel kancellár menekültpolitikája ellen.

A tüntetők azt skandálták, hogy Merkelnek mennie kell, transzparenseiken pedig egyebek mellett az volt olvasható, hogy "Mentsük meg Németországot, állítsuk meg Merkelt" és "Nekem (Németország) már épp elég sokszínű".

Az AfD szombatra országszerte "A menekültjog határokat kíván - piros lapot Merkelnek" mottóval hívta tüntetni híveit. A fővárosban a rendőrség becslései szerint mintegy 5 ezer tüntető és 800 ellentüntető jelent meg, a helyszínt 1100 rendőr biztosította.

A berlini városházánál Beatrix von Storch európai parlamenti képviselő és Alexander Gauland, a párt egyik alelnöke Merkel leváltására szólítottak fel. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nem a menekültek, hanem a kormány ellen tüntetnek. Gauland szerint a helyzet a nagy népvándorlás korára emlékeztet, "amikor a Nyugat-római Birodalmat lerohanták a barbárok". Egyúttal pedig azt hangoztatta, hogy az AfD egy polgári párt.

A hatóság baloldali ellentüntetők egy csoportjával szemben gumibotot és könnygázt vetett be, miután azok megpróbálták feltartóztatni a demonstrálók útját. Az incidensben egy rendőr könnyebben megsérült. Ettől függetlenül a rendőrség arról számolt be, hogy nem történt számottevő rendbontás.

Az ellentüntetők egyebek mellett azt kiabálták az AfD híveinek, hogy "Nácik haza!" és "Rasszista banda!" A dpa német hírügynökség beszámolója szerint a tüntetők közül nagyjából húszról egyértelműen felismerhető volt, hogy neonácik.

Csaknem négyszáz migránst mentettek meg a görög parti őrség és az európai uniós határvédelmi ügynökség (Frontex) hajói az Égei-tengeren, Törökország és Görögország partjai között szombaton. A görög hatóságok közlése szerint a nap folyamán hat kiterjedt mentőakciót hajtottak végre, ebből ötöt Leszbosz, egyet pedig Híosz szigeténél. Ezek során összesen kilenc, zsúfolásig tömött vízi jármű - hét felfújható gumicsónak, illetve egy-egy fa és műanyag bárka - utasait mentették meg.

A németországi Szász-Anhalt tartományban dolgozó gimnáziumi tanárok szakszervezetének (PHVSA) vezetői eltanácsolják a német diáklányokat a muszlim vallású férfiaktól.

Az egykori NDK területén fekvő, 2,2 millió lakosú tartományban működő pedagógus-szakszervezet Gymnasium in Sachsen-Anhalt (Gimnázium Szász-Anhaltban) című lapjának legutóbbi számában az érdekképviselet elnöke és elnökhelyettese, Jürgen Mannke és Iris Seltmann-Kuke Menekültvita - megkövetelendő az igazodás alapértékeinkhez címmel közölt vezércikket, amelyben egyebek között úgy vélekednek, hogy "Németországot teljesen elözönlötték a bevándorlók". Hozzátették, hogy "sok fiatal, erős, többnyire muzulmán férfi" érkezik az országba. Megjegyezték: "Teljesen természetes, hogy ezeknek a gyakran képzetlen fiatalembereknek is van igényük a szexualitásra". 

"Már most lehet hallani sok helyről ismerősökkel folytatott beszélgetésekben, hogy előfordul szexuális zaklatás a mindennapi életben, legfőképpen tömegközlekedési eszközökön és szupermarketekben" - ismertették értesüléseiket.

Úgy vélték: "felelősségteljes pedagógusként" fel kell vetniük a kérdést, miként "tudjuk úgy felvilágosítani 12 éves kortól fiatal lányainkat, hogy ne bocsátkozzanak felszínes szexuális kalandba" ezekkel a "bizonyára gyakran vonzó muzulmán férfiakkal".

A Bild című lap online kiadásában pénteken megjelent beszámoló szerint a szakszervezeti vezetők írása felháborodást keltett bizonyos politikusok körében. A tartományi kormány kulturális minisztere, Stephan Dorgerloh, a konzervatív CDU-val kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) politikusa a Mitteldeutsche Zeitung című lapnak azt mondta, szerinte a szakszervezet "felerősít pletykákat, féligazságokat terjeszt, és furkósbotként használja értékeinket".

Az SPD-től balra álló, a tartományi gyűlésben (Landtag) ellenzékben lévő Baloldal tartományi szervezetének vezetője, Birke Bull úgy vélte, a szakszervezeti vezetők írása "az uszítással határos".

Az ugyancsak ellenzéki Zöldek Landtag-frakciójának vezetője, Claudia Dalbert annak a véleményének adott hangot, hogy az írás "színvonala a földszintet sem éri el, és erősíti az előítéleteket és a szélsőjobboldalt".

Jürgen Mannke visszautasította a bírálatokat. A Mitteldeutsche Zeitungnak azt mondta, hogy a vezércikk nem "rasszista ellenérzéseket" erősít, hanem a szakszervezet aggodalmait fejezi ki, és az igazságot tartalmazza. "1989 előtt sem hagytam, hogy befogják a számat, és most sem hagyom" - hangoztatta a PHVSA elnöke.

Az utolsó üzlet is bezárt a szlovén-osztrák határátkelőnél
A legtovább nyitva tartó bureksütöde is bezárt szombatra a sentilj-spielfeldi szlovén-osztrák határátkelőnél, amely a migránsok legjelentősebb áteresztési pontja a két ország között - tapasztalta az MTI tudósítója. Október második felében még sok üzlet kínálta szolgáltatásait a határ mindkét oldalán. A migránsok kartonszám vásárolták a cigarettát, az üdítőt, és a büfék előtt is hosszú sorok kígyóztak, sokszor tízesével vitték az óriáspizzákat. A főútvonal mentén található átkelő lezárásával először az osztrákok és a szlovének, a bevásárló turisták maradtak el, majd a táborrendszer mind kiterjedtebb kordonozása után már a migránsok sem fértek hozzá a boltokhoz. 

Pakisztán bejelentette a migránsok visszafogadásáról az EU-val kötött egyezmény felfüggesztését

Pakisztán az uniós országok "visszaéléseire" hivatkozva bejelentette, hogy felfüggeszti azt az egyezményt, amelyben kötelezettséget vállalt az Európai Unióba a területéről érkező illegális bevándorlók visszafogadására. A helyi média szombati jelentései szerint Csaudri Niszár Ali Hán belügyminiszter pénteken este jelentette be az egyezmény felfüggesztését Nagy-Britannia kivételével az összes uniós tagállamra vonatkozóan.

Hán a pakisztáni állami rádió tudósítása szerint ezt azzal indokolta, hogy a nyugati országok nem tartják be az előírt ügymenetet a visszatoloncolásokra vonatkozóan, és állítása szerint a pakisztáni hatóságok megerősítése nélkül próbálnak visszaküldeni embereket a közép-ázsiai országba. Külön nehezményezte, hogy az utóbbi hónapokban a pakisztániakat egyre gyakrabban megfelelő bizonyítékok nélkül terroristának minősítik és erre hivatkozva hazatoloncolják. A belügyminiszter szerint csak tavaly 90 ezer embert küldtek vissza Pakisztánba.

Az Európai Bizottság egy szóvivője szerint egyelőre nem kaptak hivatalos tájékoztatást a pakisztáni lépésről. Ugyanezt közölte az Európai Külügyi Szolgálat egy iszlámábádi munkatársa is.

Pakisztán és az EU 2010-ben kötötte meg a kérdéses megállapodást, amelynek értelmében Iszlámábád köteles visszafogadni az EU-ba illegálisan érkezett állampolgárait, illetve azon más állampolgárokat, akik Pakisztán területén keresztül jutottak el illegálisan az unióba.

Csütörtökön Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője még arról beszélt, hogy "nagyon pozitív jelek" érkeztek a pakisztáni hatóságoktól arra az uniós javaslatra, hogy a jövőben megkönnyítsék a pakisztániak kitoloncolását az EU-ból.

Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerint a pakisztániak az uniós menedékkérők hetedik legnagyobb csoportját adják. A múlt év második negyedéve és az idei év második negyedéve között összesen 25 395-en folyamodtak menedékjogért az unió területén, az első körben pozitívan elbírált kérelmek aránya 28 százalék volt.

Korábban a Pakisztánnal szomszédos Afganisztán vezetői is arról beszéltek, hogy nem fogadják vissza az EU-ból kitoloncolt állampolgáraikat, később azonban visszakoztak, és közölték, hogy eleget tesznek nemzetközi jogi kötelezettségeiknek.