Az Európai Unió szegényebb, főként keleti tagállamaitól vonhatnak el a jövő évi fejlesztési forrásokból a migrációs válság kezelésére az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács hétfői döntése értelmében. A Reuters brit hírügynökség szerint a költségvetési megszorítást a kelet-európai országok is elfogadták.
Az Európai Unió 2017-es költségvetéséről tárgyaló politikusok az Európai Bizottság javaslatának eleget téve szavazták meg, hogy növelik a váratlan mértékű migrációs válságra fordítandó összeget.
A döntés értelmében az idei évhez képest a jövőre 25 százalékkal több, 5,2 milliárd euró (egy euró mintegy 310 forint) forrás jut az unió külső határainak védelmére, a menekültek áthelyezésére és a migránsok integrációjára. Emellett 2,2 milliárd eurót fordíthatnak a migráció okainak Európán kívüli kezelésére.
A tagállamok megállapodtak, hogy a hiányzó összeget egyéb kiadásoktól és az unió kevésbé fejlett országoknak nyújtandó forrásaitól vonják el. Az érintett országok esetenként 24 százalékkal kaphatnak kevesebbet a jövő évi fejlesztési forrásokból.
Egyes vélekedések szerint a fejlesztési források megvonása lehetséges büntetés azokkal az országokkal szemben, amelyek - mint a Reuters fogalmaz - nem szolidárisak az unió többi országával és nem vesznek részt kellő mértékben migrációs válság kezelésében. Azonban a kelet-európai országok képviselői elfogadták a költségvetési megszorítást, amely számos ágazat, köztük a mezőgazdaságra és a kutatásokra szánt támogatások csökkentését is érinti.
Augusztus elején uniós támogatási pénzek megvonását sürgették német európai parlamenti képviselők azoktól a tagországoktól, amelyek véleményük szerint nem tanúsítanak szolidaritást az EU menekültpolitikájában.
Inge Grässle, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának kereszténydemokrata elnöke úgy vélekedett, hogy meg kell vonni a támogatási pénzeket azoktól a tagállamoktól, amelyek - mint fogalmazott - nem tartják tiszteletben az európai jogot, továbbá azoktól a tagországoktól, amelyek nem közreműködnek kielégítően a menekültek átvételében vagy regisztrálásában.
Hasonlóan nyilatkozott Alexander Graf Lambsdorff is, a parlament szabaddemokrata (FDP) alelnöke. Augusztusi javaslata szerint a német kormánynak az uniós költségvetés tervezett őszi felülvizsgálatakor fel kell lépnie annak érdekében, hogy az olyan nettó haszonélvező országok, mint Lengyelország és Magyarország a menekültkérdésben szolidáris magatartást tanúsítsanak és tiszteletben tartsák az európai értékeket.
Párizsban egyeztet Merkel és Hollande
Párizsba utazik csütörtökön Angela Merkel német kancellár, még az uniós pozsonyi csúcsértekezlet előtt, hogy Francois Hollande francia államfővel összehangolják álláspontjukat az Európai Unió jövőjéről - közölte hétfőn a német kancellár szóvivője.
A találkozó lehetővé teszi, hogy a pénteki, informális pozsonyi találkozó előtt egyeztessék a német-francia álláspontot az Európai Unió jövőjéről a brit kilépésről szóló népszavazás (Brexit) után - mondta a szóvivő.
A pozsonyi csúcsra Franciaország és Németország közös javaslatokkal készül az európai védelmi politika válaszképességének és hatékonyságának növelése céljával. A javaslatokat Hollande és Merkel kérésére dolgozták ki, és elküldték Federica Mogherininek, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének.
Hollande és Merkel a júliusi varsói NATO-csúcson kezdeményezte az említett védelmi politikai javaslatok kidolgozását, s ezeket az Európai Unió megerősítését tárgyaló, pénteki pozsonyi csúcson mutatnak be.
