Az illegális migráció kezelése érdekében afgán menekültek visszafogadásáról szóló egyezményt kötött az Európai Unió Afganisztánnal - írta közleményében az Európai Bizottság hétfőn.
A megállapodás értelmében pénzügyi támogatás fejében Afganisztán vállalja, hogy az unióval közösen megakadályozza az illegális migrációt és visszafogadja az Európába vándorolt, nemzetközi védelemre nem jogosult állampolgárait.
Megjegyezték, hogy a nemzetközi szerződéseknek megfelelően az uniónak továbbra is kötelessége a háború és az üldöztetések elől menekülők befogadása, ugyanakkor visszafordíthatja a gazdasági bevándorlókat.
A megállapodás részleteinek kidolgozása a kedden és szerdán Brüsszelben ülésező uniós külügyminiszterek feladata lesz nemzetközi normák figyelembevétele mellett - tették hozzá.
Kedden és szerdán EU-Afganisztán konferenciát tart az Európai Tanács az uniós tagországok külügyminisztereinek és szakdiplomatáinak részvételével Brüsszelben. A tanácskozáson részt vesz John Kerry amerikai külügyminiszter, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, Asraf Gáni afgán elnök és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A konferencia témája a migrációs válság megoldása mellett a háború sújtotta ország békéjének megteremtése és megőrzése, a gazdasági és infrastrukturális fejlesztések, valamint az állami reformtörekvések uniós támogatása lesz.
Maja Kocijancic, az EU illetékes szóvivője sajtótájékoztató keretében újságírói kérdésre közölte, hogy a magállapodás teljesítéséhez egy, a menekültek visszaszállítását fogadó repülőteret építenek az afgán főváros, Kabul mellett. A szerdán várható megállapodás értelmében Afganisztán vállalja, hogy az első hat hónapban 50 - kiutasított migránsokat szállító - repülőgépet fogad.
Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala adatai szerint az Európába érkező bevándorlók között a szíriaiak után az Afganisztánból érkezettek vannak a legtöbben. Számuk 2015-ben az előző évhez képest megnégyszereződött, elérte a 178 ezret, 2016 második negyedévében mintegy 50 300 afgán nyújtott be menedékkérelmet.
Több mint ötezerhatszáz embert mentettek egy nap alatt a Líbia és Olaszország között
Ismét növekedett az Észak-Afrikából Olaszország felé menekülők száma: az olasz parti őrség több mint hatezer embert mentett ki a Szicíliai-szorosban hétfőn, éppen amikor Olaszországban a migráció áldozatairól emlékeztek meg. Kilencen nem élték túl a tengeri átkelést. Mintegy negyven, a líbiai partoktól indult hajónak és gumicsónaknak nyújtottak segítséget az olasz parti őrség, az olasz haditengerészet, valamint több nemzetközi humanitárius szervezetnek a Földközi-tenger ezen szakaszán tartózkodó hajói. A mentési akciók a líbiai partoktól harminc mérföldre zajlottak. Az utóbbi napok viharos időjárása után az Észak-Afrika és Dél-Olaszország közötti térségben javuló időjárási viszonyokat kihasználva az embercsempészek egymás után bocsátották útra az emberekkel megtömött hajókat.
Az olasz parti őrség közlése szerint kilenc személyre már holtan találtak rá, nem élték túl a tengeri átkelést. Mások égési sérüléseket szenvedtek a migránshajók hajtóművéből kiszivárgó forró üzemanyagtól: közöttük két nő és egy kisgyerek is súlyosan megégett.
Belgrád: Szerbiának le kell zárnia a határait, ha az EU nem fogadja be a migránsokat
Amennyiben az Európai Unió országai nem fogadják be a migránsokat, Szerbiának is le kell zárnia a határait - hangsúlyozta Tomislav Nikolic szerb köztársasági elnök hétfőn Belgrádban.
A szerb elnök a B92 belgrádi televízió beszámolója szerint úgy fogalmazott: "le kell zárnunk a határainkat a migránsok előtt, mert ők nem is akartak itt lenni, és velünk élni". Hozzátette, hogy amennyiben az Európai Unió "nem haragudott meg" Magyarországra azért, ahogyan a migránsokkal bánt, akkor Szerbiára sem fog. A szerb köztársasági elnök szavai szerint hihetetlen, hogy a balkáni migránsútvonalon Szerbia az első ország, ahol nyilvántartásba veszik a migránsokat, "mintha az égből pottyantak volna ide".
Tomislav Nikolic véleménye szerint tudni kell, hogy ki lépett be Szerbiába, és ki lépett ki, de nem lehet semmire sem kötelezni az országot, ha valaki úgy döntene, vissza akar küldeni egymillió embert. Szerint erre nem kerülhet sor, akiket visszaküldenek, azoknak valahogyan ki kellene kerülniük Szerbiát, "ugorják át, repüljék át Szerbiát, vigyék vissza az embereket oda, ahonnan hívták, csalogatták vagy kényszerítették őket". A szerb elnök elmondta, hogy Belgrád komoly kihívásokkal néz szembe a migránsválság miatt, és a gondokról nagy erőkkel tárgyal Brüsszellel. "Nincs szükségünk 5-6 ezer ember elszállásolásánál több helyre, mert akkor az azt jelentené, hogy valaki azt tervezi, hogy az emberek hosszabb ideig maradnak majd itt" - tette hozzá. Nem hivatalos adatok szerint Szerbiában jelenleg 7-10 ezer migráns tartózkodik.
