Külföld
A magyar menekültügyi eljárást kifogásolja az ENSZ
Cseh miniszter: A V4-ek javaslatai közül több is a fősodor részévé vált
Babar Baloch az APA osztrák hírügynökségnek elmondta, hogy a nyugat-balkáni migrációs útvonal lezárása óta ismét növekszik azok száma, akik Magyarországon keresztül próbálnak eljutni Nyugat-Európába. A szóvivő szerint a kerítéssel védett magyar-szerb határon napról napra „borzasztóbb” a helyzet, mivel a magyar hatóságok naponta csupán nagyjából 30 embernek engedélyezik a legális beutazást két úgynevezett tranzitzónánál, így sok menedéket kereső migráns arra kényszerül, hogy csempészektől kérjen segítséget. Akik törvényes úton próbálnak beutazni, azoknak többnyire heteket kell várniuk - hívta fel a figyelmet Baloch.
„Jelenleg több mint 400 menekült vesztegel a tranzitzónák előtt megfelelő szállás és higiéniai felszereltség nélkül. Köztük számos nő és gyerek is van, és a helyzet napról napra borzasztóbb. Tudomásunk van egy férfiról, akinek 45 napot kellett várnia arra, hogy beadhasson egy menedékkérelmet” - magyarázta az UNHCR szóvivője.
Baloch elmondta: egyre több embert erőszakkal akadályoznak meg a magyar hatóságok abban, hogy beutazzanak az országba. Május eleje óta több mint száz ilyen, nemzetközi jogba ütköző kitoloncolást jelentettek az ENSZ menekültügyi hivatalának.
A szóvivő kitért arra, hogy azok, akik „illegálisan beutaznak”, és a rendőrség elfogja, majd táborba szállítja őket, rövid időn belül többnyire ismét eltűnnek. A magyar hatóságok közlése szerint május végéig 13 338 olyan embert vettek őrizetbe, akik illegálisan lépték át a határt. Közülük 2015. szeptember 15. és 2016. május 29. között viszont csupán 2714 embert állítottak bíróság elé, a maradék pedig valószínűleg folytatta útját nyugati irányba. Baloch szerint ezért a magyar befogadóközpontokban uralkodó állapotok is okolhatók. A létesítmények „teljesen túlzsúfoltak”, és nem biztosítanak „emberhez méltó bánásmódot” a menedékkérőknek - vélekedett az UNHCR szóvivője.
„A V4-eknek igazuk volt”
Tomás Prouza európai integrációért felelős cseh államtitkár kijelentette, hogy a V4-eknek igazuk volt a migrációs válságot illetően, ami szerinte abból is látszik, hogy az Európai Unió az országcsoport több javaslatát is elfogadta az utóbbi időben.
A politikus szerint ezek közé tartozik a közös európai határ- és parti őrség létrehozása, a gazdasági bevándorlók „hatékony” visszatoloncolása, továbbá az uniós fejlesztési segélyek feltételhez kötése.
A V4-ek a csoport 1991-es létrehozása először „kemények és meggyőzőek” voltak, ami sokakat meglepetésként ért - mondta.
„Igazunk volt, de nem találtuk meg a megfelelő módot arra, hogy ezt elmagyarázzuk” - fogalmazott a politikus, aki ezt a közép-, illetve a nyugat-európai országok eltérő politikai kultúrájával magyarázta.
„Amikor ügyeket tárgyalunk, mi azonnal belemegyünk a részletekbe (...) Nyugat-Európában pedig a központi elképzelés felől indulnak el. Megállapodnak benne, hogy ez a cél, majd utána elkezdenek dolgozni a megvalósításon” - vélekedett az európai integrációért felelős cseh államtitkár.
Hozzátette, az uniós tagállamok kormányainak végül felül kellett kerekedniük a nézetkülönbségeiken, nem utolsósorban a közvetlen politikai érdekeik miatt.
A politikussal interjút készítő EUObserver megjegyezte, hogy az uniós tagállamok közül a visegrádi országok - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - ellenezték leginkább a német kormány befogadó menekültpolitikáját és a menedékkérők tagállamok közötti elosztását.