Magyarország és Lengyelország EU-politikájáról közölt szerkesztőségi elemzést csütörtöki kiadásában a Financial Times, a Le Monde pedig a kvótareferendumról írt kommentárt.
A londoni gazdasági napilap szerkesztőségi cikke "Az ellenforradalom, amelyre Európának nincs szüksége" címet viseli, utalva a krynicai nemzetközi gazdasági fórumon Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke által tett egyik kijelentésre, amely szerint Európában az alapértékeket felújító "ideológiai ellenforradalomra", "kulturális ellenforradalomra" van szükség.
A Financial Times szerint Orbán Viktor miniszterelnök és Kaczynski javaslatai között van olyan, amely a felszínen ésszerűnek tűnik; nyilvánvalóan szükség van például a vitára az EU jövőbeni irányvonaláról a Brexit nyomán. Veszélyesebb azonban az a kulturális roham, amelyet Orbán és Kaczynski az európai értékek ellen indított, és amely a Brüsszellel szembeni kritikájukat megalapozza - áll a cikkben. A lap felidézi, hogy Orbán Viktor illiberális állam felépítését hirdette meg, és bár Kaczynski nem használja ezt a jelzőt, nézetei sokban hasonlítanak a magyar miniszterelnök által vallottakhoz.
A Financial Times szerint az ilyen hozzáállás a nyitottság és a tolerancia uniós alapértékeit fenyegeti. Az EU-intézmények hatásköreinek csorbítása azzal a kockázattal jár, hogy ezek az intézmények kevésbé lesznek képesek szembeszállni a demokrácia és a jogállamiság elleni kihívásokkal, amelyek Orbán és Kaczinsky politikájában egyaránt megjelentek, és az EU-felügyelet felhígítása a felemelkedőben lévő szélsőjobboldali pártoknak is kedvezhet.
A szerkesztőségi cikk szerint már a visegrádi csoport két másik tagja, Csehország és Szlovákia is igyekszik távolságot tartani a Varsóban és Budapesten elhangzó egyes radikális kijelentésektől. Magyarországnak és Lengyelországnak óriási előnyei származtak a nyugati intézményekben elnyert tagságból; csak az EU-tól több tízmilliárd euró finanszírozást kaptak. A tagság e nyugati klubokban azonban a felelős magatartás kötelmével is jár, és a két vezetőnek óvakodnia kell azoknak az értékeknek a kikezdésétől, amelyek elősegítették az új EU-tagok sikeres átalakulását a kommunista időszak után, és amelyek 70 éve őrzik a békét Európában.
Csütörtökön a The Times című konzervatív brit napilap is foglalkozott a keleti tagállamok EU-politikájával a jövő heti pozsonyi EU-csúcstalálkozóval összefüggésben. A lap szerint Orbán Viktor, "Magyarország populista konzervatív miniszterelnöke" arra akarja felhasználni a vitát, hogy az EU-t a hagyományos nyugat-európai liberalizmustól a történelmi, vallási és nemzeti önazonosság megőrzésére épülő politika felé terelje.
Magyarország és Lengyelország olyan szövetséget alkot, amely gyanakvással tekint a gyökértelen globális tőkére, és nyíltan ellenséges a nem keresztény, nem európai migránsokkal szemben. Ez máshol is népszerű: a Németországban, Franciaországban, Olaszországban előretörő populistáknak több közös vonásuk van Orbán Viktorral és Jaroslaw Kaczynskivel, mint saját országuk vezetőivel - áll a The Times írásában.
Spiegel: Magyarországnak sikerülni fog, megoldja
Németországban a Spiegel Online liberális hírportál a kvótareferendumról közölt összeállítást.
A Még keményebben a menekültek ellen? Magyarországnak sikerülni fog, megoldja című írásában a szerző, Keno Verseck kiemelte: "új mélypontokat ér el a migránsellenes Orbán-kampány", aminek az az oka, hogy a magyarok hamarosan szavaznak a menekültpolitikai irányvonalról. A többi között kifejtette: a menekültek elleni kemény kormányzati fellépés első évfordulójára "Orbán és kormánya egy Európában példátlan propagandisztikus hisztériába" lovallja magát, így nem csak menekültellenes plakátok ezrei jelentek meg az utak mentén, de a kormányzati ellenőrzés alá vont állami média is nap mint nap "figyelmeztet a +migránsáradatra+ hírekben és reklámokban".
A cikkben idézték Kovács Zoltán kormányszóvivőt, aki kifejtette, hogy "a migráció veszélyes, a migráció együtt jár a terrorizmussal", a kampányról pedig azt mondta, "néha szükség van ilyen eszközökre, hogy világossá tegyük az embereknek, milyen veszélyről van szó".
Azzal a magyar sajtóban megjelent feltételezéssel kapcsolatban, hogy a referendum "tesztszavazás" a magyar uniós tagság középtávú megszüntetésének lehetőségéről, a szóvivő elmondta: "Magyarország mindig is Európa része volt, és ez így is marad", de "meg akarjuk változtatni az EU-t, hogy legyen jövője", és "jobb lenne, ha az EU hallgatna Magyarországra".
Le Monde: Orbán Viktor félelmet kelt honfitársaiban
A francia balliberális napilap szerint Orbán Viktor Franciaországot ellenpéldaként használja a menekültek elutasításának igazolására. Idézte a lap a miniszterelnököt, miszerint ha a magyar baloldal kormányozna, "néhány év múlva rá se ismernénk Magyarországra, hazánk ugyanis olyan lenne, mint egy nagy menekülttábor, vagy Közép-Európa Marseille-je".
A lap szerint Orbán Viktor az illiberális demokrácia szószólójaként félelmet kelt honfitársaiban ahelyett, hogy érvekkel állna elő. Az október 2-i kvótanépszavazás kérdése olyannyira kiforgatott, hogy valószínűleg távol áll az Európa Tanács kritériumaitól, s a kampányt torz propagandafilmek övezik - vélte a szerző.
A kommentár idézi Michel Foucher geopolitikai szakértőt, aki reformellenes országoknak tartja a közép-európai államokat. "A nemzetkoncepciójuk etnikai, az identitásuk nemzeti-vallási. Ez képezte az erejüket a Szovjetunióval szemben. Miután nem voltak gyarmatbirodalmak, úgy érzik, nincs tartozásuk a világgal szemben. Viszont elfelejtik, hogy támogatták George Bush katasztrofális iraki beavatkozását, amely részben a jelenlegi bajok forrása" - mondta a szakértő. A kelet-európaiak - azt gondolva, hogy ők testesítik meg az igazi Európát - egy követ fújnak a nyugati populistákkal, akik elutasítják az országukban már jelen lévő bevándorlókat, és egy olyan homogén társadalomról nosztalgiáznak, amely soha többet nem tér már vissza. A magyar kvótareferendum és a megismételt osztrák elnökválasztás a populizmusba süllyedő Kelet- és Nyugat-Európa közötti kapcsolódás jelképévé válhat, s a bevándorlás témája várhatóan megmérgezi a jövő évi holland, francia és német választásokat is.
Le Figaro: Kaczynski és Orbán kulturális forradalom mellett érvel
A konzervatív Le Figaro szerint nem a migránsválság az egyetlen téma, amely törésvonalat képez a kontinens keleti és nyugati fele között. A cikkszerző szerint az Európai Unió jövője is vitás téma, a Brexitet követően a visegrádi négyeknek nem tetszett, hogy Párizs, Berlin és Róma nélkülük tárgyalt Olaszországban az európai gondolat újraindításáról. Nagy-Britannia kilépése azért aggasztja a négy közép-európai országot, mert ellenzik a mélyebb európai integrációt. Londonhoz hasonlóan azt szeretnék, ha az Európai Unió reformja nagyobb szuverenitást biztosítana a tagállamoknak. Olyan decentralizált Európát szeretnének, amelyben Brüsszelnél erősebb hatalommal bírnának a fővárosok. A kelet-európaiak azt is nehezen viselik, hogy a döntéseket kizárólag a régi tagállamok hozzák meg, elutasítják a francia-német páros dominanciáját, és Orbán Viktorhoz hasonlóan azzal vádolják az európai eliteket, hogy fel akarják számolni a nemzeti identitást. Jaroslaw Kaczynski és Orbán Viktor kulturális forradalom mellett érvelnek, meg vannak győződve arról, hogy ők testesítik meg az igazi Európát, a nemzeti identitás Európáját. "Kelet és Nyugat között a nemzetről alkotott koncepciók még soha nem voltak ilyen távol" - írta a Le Figaro.
Libération: Bayer hozta vissza a náci szóhasználatot a nyilvános beszédmódba
A baloldali Libération "a rasszista és antiszemita írásairól" ismert Bayer Zsolt kitüntetése kapcsán felidézte, hogy folyamatosan bővül azon filmrendezők, filozófusok, karmesterek, olimpikonok listája, akik tiltakozásul visszaküldik a korábbi elismeréseiket. A tudósító megjegyezte, hogy Bayer nem egy marginális szerző, hanem a Fidesz egyik alapító tagja, s az írásaival ő hozta vissza a "náci szóhasználatot" a nyilvános beszédmódba. A lap szerint valószínűleg nem véletlen, hogy a kvótareferendum kampánya idejére időzítették Bayer kitüntetését, ugyanis ő is hozzájárult ahhoz a gyűlölködő hangulathoz, amelynek jegyében kívánja mozgósítani a kormány a választókat a népszavazáson.
Cseh lap: Orbán gyászjelentést írt az Unió számára
Orbán Viktor receptje, hogy az Európai Unió problémáit a nemzetállamok jogköreinek megerősítésével kellene megoldani, nem egy előremutató javaslat, hanem inkább "gyászjelentés" az EU számára - véli a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap csütörtöki írásában.
"Orbán javaslatával nem egy új születési bizonyítványt írt az Unió számára, hanem gyászjelentést. Áldozata lett saját illúzióinak, hogy ő egy nagy európai vezető, Magyarország nagy állam és a magyarok nagy nemzet, amelynek nincs szüksége az európaiságra" - állítja Lubos Palata, a magyar ügyekkel gyakran foglalkozó publicista.
Palata szerint nem jó elképzelés, hogy az EU nemzetek feletti szerveiről a hatalom visszatérjen a nemzetállamok vezetőihez. Úgy véli, hogy az ezt szorgalmazó magyarok és lengyelek ezzel egyfajta elszámolást is végeznek Brüsszellel, s ezért Csehországnak "saját érdekében" el kellene utasítania ezt a kezdeményezést, s nem csendben csatlakozni hozzá, ahogy ezt Krynicában Bohuslav Sobotka cseh kormányfő tette.
A cseh publicista azzal érvel, hogy az EU jelenleg előnyben részesíti a kisebb tagállamokat a központi szerveiben, s ez Csehországnak olyan előnyöket biztosít, amilyenekről az Orbán javasolta rendszerben "nem is álmodhatna".
Csehországnak tehát nem lenne szabad ugyanolyan illúziókban ringatnia magát, mint Orbán Viktornak, mert ha megvalósulnak Orbán elképzelései, akkor a csehek száz év elteltével a legjobb esetben is újra németül fognak beszélni - zárja eszmefuttatását Lubos Palata.
