Külföld

A közös politikát hiányolja Belgrád, az MKP aggódik, Prága feltételeket szab

Nemzetközi migráns-körkép

A migrációs kérdést nem falakkal, hanem az Európai Unió és a tranzitországok közös politikájával lehet megoldani - jelentette ki Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök szerdán a szerb-macedón határhoz közeli Presevóban, ahol egy hete nyílt háromszáz migráns elszállásolására alkalmas befogadó központ. Közleményben kért garanciát a Magyar Közösség Pártja (MKP) a szlovák belügyminisztériumtól arra, hogy a tárca szavatolni fogja a helyi lakosok biztonságát, amennyiben migránsokat telepítenének a csallóközi Bősre

Aleksandar Vucic szerb kormányfő szerint a migráció esetében nem pillanatnyi problémáról van szó, és félő, hogy a télen is ugyanezekkel a gondokkal kell majd szembenézni. 
"Nem lehet leállítani egy olyan folyamatot, amelyben az emberek Közép-Ázsiából és a Közel-Keletről a jobb élet reményében érkeznek ide Németország vagy más nyugat-európai ország felé haladva" - fogalmazott Vucic. Megállapította, hogy (a tranzitútvonalon fekvő) "első európai uniós ország (Görögország) nyilvánvalóan nem jól végzi a feladatát, inkább arra törekszik, hogy továbbadja a problémát a következő országnak, Macedónia pedig aztán átengedi a migránsokat Szerbiába".
Emlékeztetett arra, hogy naponta körülbelül ezer új migráns érkezik az országba, ellátásuk pedig napi 15 ezer euróba (4,66 millió forint) kerül, és ezt a terhet a szerb költségvetés már nem bírja el, ezért segítségre van szükség. Közölte, hogy az Európai Unió már segíti Szerbiát, német, osztrák és magyar rendőrök segítik a határvédelmet, emellett az EU hőkamerákat, számítógépeket, gyógyszereket és más szükséges eszközöket bocsátott Szerbia rendelkezésére.
Leszögezte ugyanakkor, hogy a menekültáradat miatt nem romlott az ország biztonsági helyzete, a "migránsok nem azért érkeznek az országba, hogy incidenseket okozzanak, hanem a szerencsétlenségek és a háború elől menekültek el, és a jobb életet, nem pedig a bajt keresik".    A szerb miniszterelnök hozzátette: a migránsok célja az, hogy minél hamarabb tovább menjenek, ebben pedig nem lehet őket megakadályozni.

MKP: Szavatolni kell a helyiek biztonságát
Közleményben kért garanciát a Magyar Közösség Pártja (MKP) a szlovák belügyminisztériumtól arra, hogy a tárca szavatolni fogja a helyi lakosok biztonságát, amennyiben migránsokat telepítenének a csallóközi Bősre - közölte a felvidéki magyar párt sajtóosztálya szerdán.
A szlovák és az osztrák belügyminiszter a múlt héten állapodott meg arról, hogy Szlovákia ötszáz migránst fogad be az ausztriai traiskircheni menekülttáborból. Bár a szlovák belügy egyelőre hivatalosan nem közölte, hogy hol kívánja elhelyezni a migránsokat, sajtóinformációk szerint erre a csallóközi Bősön kerülhetne sor, azokban az épületekben, amelyek 2009-ig menekülttáborként funkcionáltak. Ez az információ tiltakozáshullámot váltott ki a helyi és környékbeli települések lakosai között, akik több mint háromezer aláírással ellátott petíciót küldtek a héten a szlovák belügyminisztériumba.
A tiltakozókhoz most közleményben csatlakozott az MKP is, amelynek vezetése korábban már levélben kért felvilágosítást a minisztériumtól arról, hogy az hol készül elhelyezni a befogadni tervezett migránsokat.
"A Magyar Közösség Pártja nehezményezi, hogy a szlovák kormány Bősön menekülttábort létesít" - áll a Berényi József vezette párt közleményében, amelyben továbbá leszögezik: messzemenően kiállnak a döntést ellenző helyi lakosok mellett, ugyanakkor biztonsági garanciákat kérnek számukra a szlovák belügytől, arra az esetre, ha a migránsokat a tiltakozás dacára is ott helyeznék el.
"Elvárjuk, hogy a kormány biztosítsa a lakosok biztonságát, hogy pénzügyi támogatást nyújtson a helyi rendőrség hatékony működtetésére a közrend fenntartása érdekében. Elvárjuk továbbá, hogy a menekülteket ellenőrizzék, s megakadályozzák azt, hogy zaklassák a helyi lakosokat, esetleg bűncselekményeket kövessenek el a környéken" - olvasható a Berényi József MKP-elnök és Fenes Iván bősi polgármester által szignált közleményben.
Szlovákiában jelenleg öt működő és egy használaton kívüli (Bős), migránsok elhelyezésére használt létesítmény van, a hatból négy Dél-Szlovákiában, zömmel magyarok lakta területen. Ivan Netík, a szlovák belügyi tárca sajtóosztályának vezetője az MTI tudósítójának a migránsok elhelyezésről szóló döntés meghozatalát firtató kérdésére azt mondta: az elhelyezés helyszínéről és időpontjáról a szlovák és az osztrák belügyminiszter jövő hét kedden tartandó ausztriai találkozója után születik döntés.

Prága ellenőrizni kívánja a befogadandó migránsokat
Prága ellenezni fogja a külföldi migránsok szétosztását az Európai Unión belül, ha nem lesz lehetősége felügyelni azok kiválasztását, akiket Csehországnak kellene majd befogadnia - jelentette ki Tomás Haisman, a cseh belügyminisztérium menedékjogi osztályának vezetője szerdán Prágában.
"Amíg nincs az asztalon a megállapodás a menekültek számáról, az áttelepítések feltételeiről, nincs miről beszélni" - mondta Haisman újságíróknak.
A cseh kormány a múlt héten úgy döntött, hogy Csehország a következő két évben összesen 1500 migránst fogad be. Haisman úgy véli, az uniós szintű megállapodás az áttelepítendők konkrét számáról még messze van.
"Készen állunk arra, hogy szeptembertől foglalkozzunk a dologgal. Amíg Brüsszelben nem születnek meg a konkrét megállapodások, semmiféle részletet nem hozunk nyilvánosságra" - fejtette ki Haisman. Leszögezte: Prága szerint a migránsok számán kívül a folyamat konkrét szabályait is előre meg kell határozni.
"A mi érdekünk, hogy csak olyan országból telepítsünk át menekülteket, amelyben ellenőrizni tudjuk kiválasztásukat. Nem akarjuk, hogy a kiválasztást más végezze helyettünk" - mondta. "Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, Csehország ellenezni fogja az áttelepítéseket" - tette hozzá.