Külföld
A korábbi iraki miniszterelnök is felelős lehet az IÁ előretöréséért
Líbia az arab országok segítségét kéri a dzsihadisták elleni harchoz
Haider al-Abádi iraki miniszterelnök néhány nappal korábban kormányzati reformot hirdetett a korrupció felszámolására, valamint a hadsereg és a politikai vezetés által elkövetett hibák kiküszöbölésére, amelyek szerinte szinte kormányozhatatlanná tették a közel-keleti országot.
A bizottság jelentésében a város 2014. júniusi elestéért mások mellett Aszíl an-Nudzsajfit, Moszul tartomány korábbi kormányzóját, Szadún al-Dulajmi egykori megbízott védelmi minisztert, Babakir Zebari tábornokot, a hadsereg korábbi parancsnokát és Halidal Hamdani volt Ninive tartománybeli rendőrfőnököt teszi felelőssé.
A beszámolóról hétfőn szavaz az iraki parlament, majd az államügyész elé kerül.
Az Iszlám Állam tavaly júniusban indított villámhadjáratot Irak és Szíria területén, és gyakorlatilag Moszul eleste tette lehetővé számára, hogy jelentős területeket foglaljon el a közel-keleti ország északi és nyugati részén, egészen Szíria határáig.
A Reuters brit hírügynökség egyik korábbi elemzése rámutatott arra, hogy Moszulban az ostrom idején mennyire kevés katona állomásozott, és a vezető tisztségviselők és politikai szereplők közötti belharcok milyen jelentős szerepet játszottak abban, hogy Moszul az Iszlám Állam kezére került.
Ezen felül az iraki hadsereg szétesése azt eredményezte, hogy a bagdadi kormány a többnyire Irán által finanszírozott síita milíciák támogatására szorul.
Al-Máliki korábban egyes országokat, parancsnokokat és rivális politikusokat vádolt azzal, hogy megtervezték az iraki város elestét.
Emellett a jelenlegi kormányfő, Haider al-Abádi hadbíróság elé utalt vasárnap számos katonai parancsnokot, amiért elhagyták állásaikat az Irak középső részén fekvő Ramádi ostroma idején, amely idén májusban került a dzsihadisták kezére.
Líbia az arab országok segítségét kéri a dzsihadisták elleni harchoz
Líbia nemzetközileg elismert kormánya felszólította az arab országokat, hogy mérjenek légicsapásokat az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet helyi csoportjának állásaira.
A Tobrukban székelő líbiai vezetést - vasárnapra virradóra kiadott közleménye szerint - elsősorban az aggasztja, hogy a dzsihadisták egyre inkább megszilárdítják hatalmukat a Földközi-tenger partján fekvő Szirt térségében.
A kormány annak hatására folyamodott az arab országok segítségéért, hogy az IÁ-val szövetséges csoport és helyi fegyveresek között véres összecsapások törtek ki a héten Szirtben, a néhai elnök, Moammer Kadhafi szülővárosában. A harcok előzménye, hogy a dzsihadisták megöltek egy magas rangú hittudóst. A líbiai kormány szerint az IÁ népirtást folytat a fővárostól, Tripolitól 500 kilométerrel keletre található Szirtben: mindenféle fegyverrel ártatlan civilek tucatjaival végez, helyiek beszámolója szerint a héten már 70-en vesztették életüket.
A kormány közleményében egyúttal azt is kérte, hogy a nemzetközi közösség vessen véget az észak-afrikai országot 2011 óta sújtó fegyverembargónak, amely akadályozza Líbiának az IÁ elleni küzdelmét.
Líbia párizsi nagykövete az AFP francia hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy Szirtben „valódi vérontás folyik", és ezért kérik a nemzetközi közösség beavatkozását.
Az Arab Liga vasárnap közölte, hogy kedden rendkívüli ülést tart a líbiai helyzetről.
A nemzetközi közösséget aktívabb líbiai szerepvállalásra ösztönző Egyiptom már számos légicsapást végrehajtott a szomszédos országban az IÁ ellen, jó néhány támadást azt követően intézett, hogy a dzsihadista csoport végzett 21 egyiptomi tússzal.
A polgárháború sújtotta Líbiában Moammer Kadhafi 2011-es megölése óta káosz uralkodik: jelenleg két kormány és két parlament működik.
Az ENSZ a hét elején tárgyalóasztalhoz ültette Genfben a két rivális hatalom képviselőit, de a diplomáciát felülírta a tárgyalásokról távol maradó fegyveres csoportok egymás közötti harca. A belpolitikai káosz nyomán más fegyveres csoportok mellett az Iszlám Állam is meg tudta vetni a lábát az országban.