Külföld

„A jelenlegi európai szabályozás nem tudja kezelni a migránsválságot”

Milanovic: Nem félek a magyar határzártól

A jelenlegi európai uniós szabályozás nem képes kezelni az Európát terhelő illegális migrációs nyomást - szögezték le szakértők Szentendrén, a Magyar Honvédség Altiszti Akadémián. A Csatorna-alagútban szombat reggel 8 órakor újraindult a forgalom, amelyet azért kellett felfüggeszteni hajnalban, mert több mint száz migráns a biztonsági őrökkel szembeszállva behatolt a calais-i terminál területére és két alagútba - közölték különböző források. A bolgár-török határon megépített kerítés hatására felére csökkent az illegális határátlépők száma, nemzetközi rendőri akció keretében csapnának le a szerb embercsempészekre.

A horvát kormányfő szerint függetlenül attól, hogy a horvát-magyar határon a kerítés már vasárnapra elkészül, a migránsok „a fogaikkal fogják szétrágni a szögesdrótot". Hozzátette: már két hete hallgatják, hogy drótkerítés épül. „Ez nem kerítés, ez szögesdrót" - jelentette ki. A problémát Törökországban és Görögországban kell megoldani - hangsúlyozta. 

„Egyesek Magyarországon arról beszélnek, hogy katonaságot küldenek a határra, oda ahol az ország Horvátországgal és Szerbiával határos, de küldjenek inkább hajókat Görögországba" - mondta.

Arra az újságírói kérdésre, hogy mit szól Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentéséhez, miszerint „a horvát kormányfőre a Szocialista Internacionálé megbízottjaként kell tekinteni, akinek az a dolga, hogy támadja Magyarországot", továbbá hogy „amiket a horvát miniszterelnök mond, mi nem tekintjük a horvát emberek véleményének" Milanovic azt válaszolta: „Orbán Viktort elfogadják Magyarországon, de nem fogadják el Európában és főleg nem az Európai Tanácsban".

A horvát kormányfő kijelentette: nem személyeskedésről van szó, de arra, amit a magyar miniszterelnök mond, neki emberileg és politikailag is reagálnia kell.

Szakértők szerint nem megfelelő a jelenlegi szabályozás

Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója felidézte: a második világháború előtt Európa egy túlnépesedett kontinens volt, így migráció szempontjából kibocsátónak számított. Aztán viszont „új helyzetben találta magát”, s egy befogadó hely lett. Az 1990-es évektől folyamatosan érkeztek az Európai Unióba az emberek, a bevándorlás egy állandó jelenség lett, az elmúlt másfél évben viszont megsokszorozódott a kontinensre érkezők száma - emelte ki a szakértő, aki szerint a jelenlegi uniós szabályok nemhogy csillapítanák, hanem katalizálják a menekülthullámot. Szerinte az Európai Uniónak arra kellene törekednie, hogy az emberek ne induljanak el Európa felé. Ezt az alapelvet viszont mostanáig sok európai vezető tagadta, a legutóbbi uniós csúcson ismerték csak el a baloldali, liberális politikusok, hogy az ilyen mértékű és intenzitású migrációs hullám nem jó - jelentette ki. Ugyanakkor továbbra is vannak még erős filozófiai különbségek a vezetők között - tette hozzá.

Egy nemzetállam nem tudja megoldani a helyzetet, de a közös európai megoldásra várva sem lehetünk tétlenek - mondta a migrációs szakértő, hozzátéve: addig saját határszakaszunkon kezelni kell a helyzetet. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a magyar kormány által hozott intézkedések nyomán a szerb-magyar határszakaszon mostanra nagyjából normalizálódtak a viszonyok. Ugyanakkor elterelődött a hullám, ezért szükséges a magyar-horvát határon is hasonló intézkedéseket tenni - mondta Orbán Balázs.

„Senki sem tudja, miért reagált ilyen későn az EU”

Angyal Ágnes, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint az Európai Unió az egyik, ha nem a legnagyobb válságát éli most meg. Azt viszont, hogy miért ilyen későn reagált az EU, azt senki sem tudja - jegyezte meg. 2011-ben elindult az "arab tavasz" a Közel-Keleten több államban forradalmak, polgárháborúk alakultak ki. Ezekről a területekről 2013-ban kezdtek elindulni az emberek, először a szomszédos országokba. Mostanra viszont Jordániában, Egyiptomban és Törökországban is megteltek a befogadó állomások, ezért továbbindultak Európa felé - magyarázta. A kutató szerint az EU nagyon lassan reagált a kérdésre. Javaslatok vannak, de konkrét mozgás, gyors cselekvés nincs. Ugyanakkor Magyarország gyorsan lépett - hangsúlyozta Angyal Ágnes, kifejtve: a magyar határzár ötlete, kivitelezése gyorsan zajlott.

Angyal Ágnes azt mondta: az EU jelenlegi menekültügyi szabályozását nagyon alaposan át kell gondolni, mert az elmúlt félév tapasztalatai alapján az látható, hogy az „nem működik”. Mindezek mellett a kutató szerint számos kérdés van még, amelyekre egyelőre nincsenek válaszok. Senki nem tudja megjósolni, hogy mennyien jönnek még. Angyal Ágnes emellett a kvótarendszer működőképességét is kérdésesnek véli. A szakértő felvetette: foglalkozni kell azzal, ha be is fogadjuk, letelepítjük a bevándorlókat, hogyan integráljuk őket a társadalomba.

Nemzetközi rendőri akció Szerbiában

Nemzetközi rendőri akció kezdődött Dél-Szerbiában az embercsempészek kiszűrésére hat ország és az európai uniós országok rendőri együttműködési szervezete, az Europol közreműködésével - hangzott el az M1 aktuális csatornán szombaton. A tudósítás szerint a szerb-macedón határon zajló átfogó rendőri akcióban Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró és Szlovénia vesz részt. Az ellenőrzés célja, hogy kiszűrje az embercsempészeket, akik a migránsokat regisztráció nélkül szállítják tovább Presevóból - tette hozzá.

Újraindult a forgalom Calais-nál

calais lead
A Csatorna-alagúthoz tartozó 6,5 négyzetkilométernyi franciaországi magánterületre a nyáron többször megpróbáltak behatolni migránsok, általában éjszaka. A legtöbben, ezerhétszázan augusztus 3-án éjjel voltak. Azóta a társaság alaposan megszigorította a biztonsági intézkedéseket. Ennek hatására jelentősen csökkent a behatolási kísérletek száma, mostanában körülbelül százan próbálnak meg bejutni éjjelente rendőrségi források szerint. Calais-tól keletre háromezer-ötszáz migráns él méltatlan körülmények között egy táborban.