„A helyi muszlim közösségekkel való együttműködés kell a terrorizmus felszámolásához”

A Sky News brit televízió által kedden idézett hírszerzési illetékesek szerint a dzsihadista terrorszervezet Törökországban elfogott hat operatív tagja számolt be a „küszöbönálló” támadás terveiről. Az előrehaladott előkészítési szakaszban járó tervek szerint a merénylet legvalószínűbb célpontja egy isztambuli zsinagóga, amely mellett egy zsidó iskola és közösségi központ is működik.

A Sky News egyik hírszerzési forrása szerint a török hatóságok „rendkívüli biztonsági intézkedéseket” tettek a jelenleg érvényben lévő magas készültségi szinten túl is, és „a nap 24 órájában” folyik a „rejtett terrorellenes intézkedések” életbe léptetése.

A forrás szerint a támadási terv „több mint hiteles fenyegetést jelent (...) Aktív előkészületről van szó.”

Az idézett hírszerzési illetékes szerint a hatóságok nem tudják, hogy az Iszlám Állam mikor tervezi a támadás végrehajtását, de „lehet, hogy 24 órán belül, vagy néhány nap múlva”.

Rostoványi Zsolt az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában azt mondta: a titkosszolgálatoknak lehetnek információik, sejtéseik, de nagyon nehéz egészen pontosan felderíteni hol vannak az alvósejtek. Általában ugyanis olyanokról van szó, akik Európában születtek, itt szocializálódtak, aztán hirtelen egy akciót hajtottak végre. Ezért is fontos, hogy azok a közösségek, ahol ilyenek élhetnek, együttműködjenek - fejtette ki.

A rektor felidézte, hogy a brüsszeli robbantások után a muszlim közösségek és imámok is azzal a kéréssel fordultak a belga kormányhoz, hogy legyen erőteljesebb az együttműködés. Rostoványi Zsolt kiemelte, hogy a muszlim közösségek elsöprő többsége ellenzi az ilyen cselekményeket, és nem szeretné, hogy ezek miatt a muszlim közösségek egészét bélyegezzék meg.

Az nyilvánvalóvá vált, hogy a brüsszeli robbantásokat a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezethez köthető emberek követték el. A rektor ennek kapcsán megjegyezte, hogy a terrorszervezet defenzívában van, mivel a légi támadások és egyéb akciók következtében jelentős veszteségek érték, mostanra az iraki, szíriai területeik nagyjából tizenöt százalékkal csökkentek. Ezért stratégiai fontosságú, hogy eredményt mutassanak fel.

Emellett céljuk a félelemkeltés is - tette hozzá a rektor, aki szerint ezért is „borzalmasan fontos”, hogy milyen a reakció „az európai befogadó társadalmak” részéről. Kiemelte, hogy az általánosítás, az iszlámellenesség a „terroristák malmára hajtja a vizet”, mert éppen az a szándékuk, hogy törésvonalat hozzanak létre.

A Corvinus Egyetem rektora nem tartja valószínűnek azt, hogy az Iszlám Állam teret tud nyerni Európában. A terrorszervezet visszaszorítható - mondta -, de ha megsemmisítenék is Irakban és Szíriában, az még nem jelentené a történet végét, mivel akkor azok, akiket Európából toboroztak, visszatérnének. Hosszú távú megoldást az jelent, ha az európai helyzetet is sikerül rendezni, de ehhez nemcsak a vallási, civilizációs, hanem a szociális, gazdasági, politikai kérdéseket is figyelembe kell venni - fogalmazott Rostoványi Zsolt.