Külföld
A határvédelem a mi szolidaritásunk
Orbán Viktor: A Jobbik javaslata értelmes, de az alaptörvény-módosítás nemzeti ügy, nem lehet szó semmilyen árukapcsolásról
Sikerült megakadályozni a kötelező betelepítési kvóták elfogadását, az uniós csúcson nem született Magyarország érdekeivel ellentétes döntés – közölte pénteken Orbán Viktor az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek találkozója után tartott tájékoztatóján. A magyar kormányfő elmondta, hogy általában véve is szerette volna levetetni a kérdést a napirendről, mert megítélése szerint erről soha nem lesz konszenzus a tagállamok között, ezért nincs értelme napirenden tartani. Mint mondta: ezt nem sikerült elérni, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke világossá tette, hogy a bizottság nem vonja vissza a javaslatot, így patthelyzet alakult ki. Felkérték a soros uniós elnök Szlovákia kormányfőjét, Robert Ficót, hogy dolgozzon ki tervet ennek a feloldására. A miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország a szolidaritás részének tekinti azt a pénzt és energiát, amelyet a határok védelmére fordít. Elmondta, hogy a szolidaritásról tartott vitában Magyarország határozottan képviselt álláspontja az, hogy az unió tekintse a szolidaritás részének a határvédelmet is, azt szolidáris magatartásként fogadják el. Ezzel ugyanis „nemcsak Magyarország érdekeit védjük, hanem mindenkit, aki mögöttünk van” – tette hozzá. A határvédelemről beszélt egyébként tegnap Christian Kern osztrák kancellár is, aki megerősítette Ausztria követelését a belső határellenőrzés hat hónapos meghosszabbítására.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság becsapta a nemzetállamokat a kötelező kvótára tett javaslatával. Orbán Viktor „kültelki trükknek” nevezte a nemzetállamok kijátszását, aminek szerinte hosszabb távon több a kára, mint a haszna, ráadásul a tagállamokat épp az az Európai Bizottság csapta be, amelyben a szerződések őreként a leginkább bíznak. Orbán a DK-ra utalva kitért arra is, hogy „van olyan magyar párt”, amelyik azt állítja, hogy „korábban elfogadtuk volna a kötelező betelepítési kvótákat, és hivatkoznak Brüsszelből kapott levélre”. Hangsúlyozta, hogy ezt szóvá is tette az Európa Tanács elnöke, Donald Tusk kabinetjének, és azt a választ kapta, hogy „ilyen levelet nem küldtek”, nem állították, hogy „a magyar miniszterelnök ne ellenezte volna a kényszerbetelepítést”. A kormányfő úgy fogalmazott, a Tusk-kabinet formális jogi kérdésekre formális jogi válaszokat kapott. Ahogyan azt korábban lapunk is megírta, Orbán Viktor sosem támogatta a kvótát, csak egy tanácsi záródokumentumot írt alá arról, hogy a kvótáról szóló döntés jogilag kötelező döntés – ám azt egyrészt nem tartják be, másrészt hazánk és Szlovákia is megtámadta az uniós bíróságon, a dokumentum tehát ténykérdést rögzített.
Orbán Viktor beszélt a magyarországi kvótareferendum egyhangú eredménye miatt szükséges alaptörvény-módosításról is. Elmondta, a kormány nem hagyja zsarolni magát, a letelepedési kötvények megszüntetésének kérdése már a Jobbik követelése előtt felmerült a kormányban. Orbán Viktor emlékeztetett, hogy a letelepedési kötvények ügyében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már kapott felhatalmazást javaslatok kidolgozására korábban, miután a Standard & Poor’s hitelminősítő felminősítette a magyar államadós-osztályzatot, hiszen azzal jelentősen javultak az ország kötvénybevonási lehetőségei. „De a kormány döntése nem fog összefüggni természetesen a Jobbik követelésével, mert a kormány nem hagyja magát zsarolni” – fogalmazott a kormányfő. „Ettől még maga a kérdés egy értelmes fölvetés a Jobbik részéről, kell is vele foglalkozni, a pénzügyminiszter meg is fogja ezt tenni, de semmilyen árukapcsolást nem tudunk elképzelni egy közgazdasági kérdés meg egy alaptörvény-módosítás között” – fejtette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök arra is kitért: Ukrajna az uniós vízummentesség minden feltételének eleget tesz, ezért az országnak mielőbb meg kell kapnia a vízummentes utazás lehetőségét.
Röviden
Olaszország is ellenzi a szankciókat
- CETA-megállapodás: Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bízik benne, hogy a napokban sikerül egyezségre jutni az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodásról (CETA) az azt akadályozó belgiumi Vallónia tartomány parlamentjével. Klaus Iohannis államfő bejelentette, Románia megállapodott Kanadával, hogy Ottawa jövőre eltörli a vízumkényszert a románokkal szemben, s így nincsenek fenntartásaik már a CETA ellen.
- Oroszország elleni szankciók: Angela Merkel német kancellár azt mondta, minden lehetőséget nyitva kell hagyni arra az esetre, ha folytatódnak a civilek elleni támadások a szíriai Aleppónál. Hasonló véleményének adott hangot Theresa May brit kormányfő is, aki szerint a szíriai „atrocitások” folytatódása esetén az EU-nak fontolóra kell vennie minden lehetőséget. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt mondta, az unió nem kívánja fokozni a feszültséget Oroszországgal, csupán válaszokat ad az orosz akciókra. Az ülésen elfogadott zárónyilatkozatban a Szíriában tomboló erőszak beszüntetésére, tűzszünetre, illetve a politikai átmenet megkezdésére szólítottak fel. Matteo Renzi olasz kormányfő közölte, nincs értelme szankciókkal fenyegetni Oroszországot Szíria ügyében.
Nem engedik ki a civileket Aleppóból
A felkelők nem engedik a civil lakosságnak, hogy elhagyja az észak-szíriai Aleppó városát, az orosz és szíriai fegyveres erők a csütörtökön hatályba lépett „humanitárius szünet” keretében ezt felajánlották – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a John Kerry amerikai diplomáciai vezetővel folytatott csütörtöki telefonbeszélgetése során. Bekérették az orosz külügyminisztériumba Alex Van Meeuwent, Belgium moszkvai nagykövetét, és bizonyítékokat adtak át neki arról, hogy a belga királyi légierő október 18-án Aleppó külterületén légi csapást hajtott végre. Vlagyimir Tyitov orosz külügyminiszter-helyettes tájékoztatta a nagykövetet: Moszkvában értetlenséget vált ki az, hogy a belga fél „folyamatosan és kitartóan” tagadja a légi csapást, amelyben hat polgári személy életét vesztette, négy pedig megsebesült. (ŐM)