A görög parlament kezében a döntés

Átfogó tervet vár az IMF
Az IMF - amely az Európai Bizottsággal és az Európai Központi Bankkal (EKB) együtt részt vett az első két pénzügyi mentésben - részleteket szeretne arra vonatkozóan, hogy az EU elképzelése szerint a hétfői megállapodás Görögországgal hogyan lesz képes stabilizálni az ország pénzügyeit rövid és hosszú távon, és biztos akar lenni afelől, hogy Athén vissza tudja majd fizetni a hatalmas adósságot.

Az EU és az IMF egyetért abban, hogy Görögországnak 2018 végéig 85 milliárd eurós külső finanszírozásra lesz szüksége, de az unió szerint ehhez kell az IMF mint finanszírozó partner és a program végrehajtásának ellenőre.

Az IMF nyilatkozó tisztségviselője szerint a hétfői megállapodás "nem nagyon konkrét", néhány fontos kérdést nem tisztáztak a felek. "Ez semmi esetre sem egy átfogó, részletes megállapodás" - jelentette ki.

Martin Schultz: El kell indulni egy közös uniós kormány kialakitása felé
Martin Schulz a német Sternben szerdán megjelenő interjúból a hírmagazin honlapján kedden közölt részletek szerint elmondta, hogy a felelősségi körök, kompetenciák egyértelmű elhatárolására van szükség. "A központi, fontos európai kérdések megoldását nem szabad többé a nemzetállami kormányfőkre bízni. Ehhez közös intézményekre van szükségünk, és egyszer szükségünk lesz egy európai kormányra" - mondta a német szociáldemokrata politikus. Hozzátette, hogy a világkereskedelem, az éghajlatváltozás, a migráció, az adókerülés és a monetáris politika ügyeivel egyetlen nemzetállam sem tud egyedül megbirkózni.

Az EP német szociáldemokrata elnöke szerint az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői a nemzetállami vonatkozásokat helyezik előtérbe, a közös intézmények rovására. "Ami jó, az nemzeti, ami pedig rossz, az európai. Rendre a nemzeti érdek nyer elsőbbséget. Helmut Kohl (volt német kancellár) és Francois Mitterrand (volt francia elnök) ezt soha nem engedte volna meg. Kohl minden pórusából a közös európai politika iránti elkötelezettség áradt" - mondta Martin Schulz.

A július elején tartott görögországi népszavazás - amelyen a többség elutasította a nemzetközi hitelezők akkori ajánlatát - "talán egy jókor érkezett figyelmeztetés volt", hiszen a felmérések azt mutatják, hogy a görögök többsége hazájuk euróövezeti tagságának megőrzését szeretné, a népszavazáson leadott voksokkal pedig azt fejezték ki, hogy "egy másféle EU-t akarnak" - fejtette ki az EP elnöke, rámutatva, hogy "sokan már nem kapcsolják össze az Európa-eszmét az Európai Unióval".

Martin Schulz védelmébe vette Angela Merkelt azokkal a vádakkal szemben, amelyek szerint a német kancellár a Görögországgal kapcsolatban követett politikájával meg akarja osztani az Európai Uniót. "Merkel soha nem tartozott a Görögország-gyalázók közé, a célja mindig is az volt, hogy Görögország az euróövezetben maradhasson" - mondta az EP elnöke, hozzátéve, hogy Görögországban elkerülhetetlenek a szerkezeti reformok. "Kétségtelenül súlyos válságban vagyunk" - mondta Schulz az utóbbi napok fejleményeiről. "Ilyen sok frusztráció, csalódottság és kölcsönös meg nem értés ekkora intenzitással még nekem is új, pedig már régen a szakmában vagyok" - mondta a német politikus. Ugyanakkor "Európa nincs a halálán" - tette hozzá.

Martin Schulz a Sternnek azt is elmondta, hogy mit jegyzett fel naplójába a hétfőn reggel véget ért euróövezeti csúcstalálkozó után, amelyen tizenhét órai tárgyalással jutottak megállapodásra egy újabb görög támogatási program feltételeiről. "Egy kis időre bepillantottunk a szakadékba. Megláttuk, hogy milyen pusztító ereje van a bizalmatlanságnak. Miután ezt felismertük, találtunk egy közös megoldást, amely mindenkinek jó Európában" - áll Martin Schulz naplójában.