A dánok elutasították egyes uniós belügyi szabályok átvételét

Az urnák zárása után közzétett előrejelzések értelmében a "nem" szavazatok győztek a referendumon. A DR állami televízió felmérése szerint a szabályok átvételét elutasítók aránya 53,3, az igenlőké pedig 46,7 százalék. A másik felmérés - amelyet a félhivatalos TV2 tett közzé - gyakorlatilag ugyanilyen eredményeket mutat: 52,8 százalékra becsülte a "nem" szavazatokat és 47,2 százalékra az "igen" voksokét. 

Később pedig - immár nem becslések, hanem a szavazatok 51 százalékának megszámlálása alapján - a hírek arról szóltak, hogy a voksoláson résztvevők 54,6 százaléka szavazott nemmel. 

Dánia az 1990-es évek elején kapott felmentést a közös bel- és igazságügyi szabályok alkalmazása alól, emellett a védelmi együttműködésből és a monetáris unióból is kimaradhatott. Ezt a többi tagállam mintegy engedményként tette lehetővé Koppenhága számára, miután a dán választók 1992-ben egy népszavazáson elutasították az Európai Közösségekből Európai Uniót létrehozó - s a fenti területeken az integráció mélyítését előíró - maastrichti szerződést. A kimaradás lehetőségének biztosítása után a dánok megszavazták a szerződést.

A mostani népszavazást az indokolta, hogy Dániának jövőre ki kellene lépnie a tagállami rendőrségek együttműködését segítő uniós ügynökségből, az Europolból, miután annak meg fog változni jogi helyzete. A referendumon feltett kérdés arra vonatkozik, hogy a dán parlament felhatalmazást kapjon-e a szükséges szabályok átvételére annak érdekében, hogy az ország az Europol tagja maradjon.

Az igen szavazat mellett kampányolók - köztük a kormány és a legfőbb ellenzéki párt is - azt hangsúlyozták, hogy a nemzetközi dzsihadizmus és a bűnözés határon átnyúló formái elleni harcban létfontosságú a belügyi együttműködés. A nemre buzdító euroszkeptikus politikai erők ezzel szemben azt állították, hogy az uniós integráció mélyítése a bevándorlás növekedéséhez fog vezetni.