Külföld

A cél a kelet-ukrajnai tűzszünet hosszú távú megszilárdítása

Kijev elégedetlen, Berlin derűlátóan nyilatkozott a konfliktus rendezéséről

Jelentős előrelépés történt Németország, Franciaország és Oroszország szerint a kelet-ukrajnai konfliktus megoldására született minszki megállapodás végrehajtására vonatkozóan. Ukrajna elégedetlenségének adott hangot a normandiai négyek külügyminisztereinek szombati találkozója után.

kelet-ukrajnai tűzszünet 20150914
Optimista hangulat: Szergej Lavrov orosz, Frank-Walter Steinmeier német, Pavlo Klimkin ukrán és Laurent Fabius francia külügyminiszter (Fotó: Reuters - Tobias Schwarz)

A normandiai négyek, azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország külügyminisztereinek a kelet-ukrajnai válság rendezését célzó berlini találkozóján megállapodtak abban, hogy fokozzák a párbeszédet a kijevi kormány, valamint a donyecki és luhanszki szakadár területek között. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a találkozót követően elmondta, néhány esettől eltekintve a normandiai négyek általánosságban elégedettek a tűzszünet betartásával - írta a Russia Today című orosz hírportál.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szintén „jelentős előrelépésekről” beszélt. Mint mondta, a tárgyalások a korábbiakhoz képest sokkal kevésbé konfrontatív hangulatban zajlottak. „Remélem, sikerül elérnünk, hogy Ukrajna és Oroszország hosszú távon is megszilárdítsa a tűzszünetet, még tárgyalnunk kell a nehéz- és könnyűfegyverek kivonásáról is” – mondta.

Teljesen ellentétes véleményének adott hangot a megbeszéléseket követően Pavlo Klimkin, az ukrán diplomácia vezetője, aki szerint semmilyen ügyben nem sikerült előrelépni. Szerinte ugyanis sem a fogolycsere, sem az Ukrajna oroszországi határa fölötti ellenőrzés helyreállításának kérdésében nem jutottak előre Berlinben. Az ukrán külügyminiszter elmondta, hogy az alkotmánymódosítás kérdésében továbbra is komoly nézeteltérés van Kijev és Moszkva között. Az orosz fél változatlanul elégedetlen az ukrán alaptörvény decentralizációt célzó módosításáról készült előterjesztésben a szakadár területeknek nyújtott többlet önrendelkezési jogokkal. Moszkva szerint az ukrán alkotmánymódosítási tervezet „nem tükrözi, hogy milyen módon valósul meg a konfliktus enyhülése és a stabilizáció” a Donyec-medencében – mondta Klimkin. A decentralizációs alkotmánymódosítási javaslat a helyi közösségeknek nyújt több önrendelkezést egyformán az egész ország területén, nem tesz kivételt a szakadárok által ellenőrzött területekkel, azaz nem nyújt nekik autonómiát, sem különleges jogállást.