„A calais-i helyzet globális probléma eredménye”

Németországban a védelmi miniszter utasította a hadsereget, hogy minden nélkülözhető kapacitással támogassa a túlterhelt menekültügyi ellátórendszert, a katonák így újabb kaszárnyákat nyitnak meg és sátortáborokat építenek a menedékkérőknek. A Bundeswehr eddig már háromezer-ötszáz menedékkérőt helyezett el összesen nyolc használaton kívüli laktanyában, a következő napokban pedig további három kaszárnyát nyitnak meg és sátortáborokat építenek három tartományban, Brandenburgban, Hamburgban és Szász-Anhaltban. A száznegyvenegy nagyméretű, fapadlós, világítással rendelkező sátorban ezeregyszázhúsz embert helyeznek el.

"A menedékkérők elhelyezése és ellátása nagy össztársadalmi feladat" - nyilatkozott Ursula von der Leyen védelmi miniszter a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak. "Nálunk a Bundeswehrnél természetes, hogy ahol csak tudunk, segítünk, és nagyon örülünk, hogy már hétezer-kétszázkilencven menekültnek tudunk szállást biztosítani" - tette hozzá.

Ugyanakkor von der Leyen korábbi nyilatkozatai szerint a Bundeswehr kizárólag a szabad kapacitásokat ajánlja fel, és nem vesz részt más módon - például orvosokkal vagy a menekültszállásokká átalakított laktanyák őrzésével - a menekültügyi munkában. "A Bundeswehr belföldi bevetéséről szó sem lehet, nincs katasztrófahelyzet" - nyilatkozott a napokban a védelmi miniszter, rámutatva, hogy az alaptörvény szerint német katonákat csak akkor lehet bevetni a határokon belül, ha a rendőrség segítséget kér katasztrófahelyzet kezeléséhez.

Németországban az utóbbi évtizedek legerősebb menekülthulláma miatt szinte mindenhol túlzsúfoltak a menedékkérők szállásai. A legutóbbi adatok szerint az év eleje óta 302 415 menedékkérőt regisztráltak az országban. Ez százezerrel több a tavaly egész évben regisztrált 202 ezernél, pedig a 2014-es is kiugró adat, akkor a balkáni háborúk kezdete, vagyis a kilencvenes évek óta a legtöbb menedékkérő érkezett az országba.

A menedékkérők elhelyezéséért felelős tartományi kormányok egyre nehezebben találnak megoldást a folyamatosan beáramló menedékkérők elszállásolására. Alsó-Szászország belügyminisztere szerint ezért fel kell függeszteni néhány jogszabályt, hogy gyorsabban menekültotthonná alakíthassanak épületeket. Egyebek között a lakóingatlanná átsorolandó épületekre vonatkozó hőszigetelési és egyéb energetikai szabályok alkalmazásától kellene ideiglenesen eltekinteni, különben még télen is sátrakban laknak majd menedékkérők tömegei - nyilatkozott vasárnap Boris Pistorius.

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) egy sor intézkedéssel próbálja tehermentesíteni az ellátórendszert. Vasárnap megjelent adatok szerint a kitoloncolás intézményét is egyre határozottabban alkalmazzák. A Welt am Sonntag című újságban ismertetett kimutatás szerint az első félévben 8178 elutasított kérelmezőt szállítottak vissza hazájukba, ami negyvenkét százalékos növekedés éves szinten. Több mint tizenkétezer-hatszáz menedékkérőt pedig sikerült rávenni arra, hogy önként utazzon haza. Ebben a csoportban nyolcvanöt százalék a nyugat-balkáni származású kérelmezők aránya.

A Nyugat-Balkánról érkező menedékkérők ügye azért kiemelten fontos Németországban, mert a térség országainak állampolgárai alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját, nagyjából negyven százalékát, és körükben az elfogadott kérelmek aránya a 0,5 százalékot sem éri el, de az ellátásukról az eljárás végéig gondoskodni kell.

 

Könnygázspray-vel oszlatta szét a francia rendőrség a Calais-nél a Csatorna-alagútba behatolni próbáló migránsok egy csoportját vasárnapra virradóra. A rohamrendőrök akkor vetették be a könnygázspary-t a mintegy 200 fős csoport feloszlatására, amikor a migránsok megpróbálták lebontani a Franciaországot Nagy-Britanniával összekötő alagút bejárata előtti utolsó kerítést és vasúti szerelvényekre felmászni.

A migránsok előzőleg, szombaton késő este több másik biztonsági kerítést lebontottak. Vasárnap mintegy egy órán át farkasszemet néztek a rendfenntartókkal, azt kiáltozva: "Nyissátok meg a határt!", és "Nem vagyunk állatok!"

 

"Ha pedig ez nem tetszik, menjenek el" - üzente a cseh államfő az illegális bevándorlóknak abban a vasárnapi interjúban, amelyet a Blesk című prágai bulvárlap internetes kiadása hozott nyilvánosságra. "Ezeknek az embereknek legjobban saját hazájuk területén tudunk segíteni" - vélekedett Zeman, aki már többször is nyilvánosan kifejezte ellenkezését a közel-keleti és afrikai menekültek csehországi befogadásával szemben.

A cseh államfő szerint a közeljövőben az ukrán állampolgárok migrációs hullámával is számolni kell. "Az ukránoknak azonban, eltérően a muszlim menekültektől, nagyobb a képességük az asszimilációra" - jegyezte meg Zeman. Meglehet, hogy valaki ezt a legalacsonyabb rendű emberi ösztönökre való hivatkozásnak fogja minősíteni, ez azonban ugyanolyan álláspont, mint amilyen a magyaroké, amikor kerítést építenek, vagy mint az amerikaiaké, akik a mexikói határon építettek kerítést - magyarázta szavait a cseh elnök.