A Soros-szervezetek Kanadára is szemet vetettek

Az Országgyűlés által körülbelül egy hete elfogadott, az átláthatóságot segítő törvényjavaslat ugyanúgy az átláthatóságot segíti, mint a Trudeau-kormány által szorgalmazott módosítás. A törvényjavaslat ellen többen tiltakoztak, köztük a Jobbik és a baloldali pártok, de az Európa Tanács is közleményt adott ki, amely szerint „azt a gyanúsítást elfogadhatatlannak tartja, hogy a civil szervezetek külföldi érdekcsoportokat szolgálnak, és veszélyeztethetik egy ország nemzetbiztonságát és szuverenitását pusztán azzal, hogy évente egy bizonyos összegnél nagyobb külföldi támogatást kapnak”. Az Európai Bizottság bejelentette, hogy vizsgálják a törvény uniós jognak való megfelelését, míg a Magyarországról szóló áprilisi EP-vitában Guy Verhofstadt még könyvégetést is vizionált Magyarországgal kapcsolatban.

Kanada Szenátusának Jogi és Alkotmányügyi Bizottsága e hónapban egy jelentést adott ki, amelyben így fogalmaznak: „A Kanadai Választási Törvény nem alkalmas arra, hogy megvédje a kanadai választásokat a külföldi beavatkozástól. A harmadik fél politikai hirdetéseinek szabályozására vonatkozó jelenlegi rendszer modernizációra szorul annak érdekében, hogy a választás átláthatóbb és fair legyen.” A szenátus azt javasolja a kanadai kormánynak, hogy szorosabban ellenőrizzék a választáshoz köthető szervezeteket. A tervezet szerint kötelezővé tennék, hogy a harmadik felek nyilvánosságra hoznák, kitől kapnak támogatásokat és miből gazdálkodnak, ugyanis az eddigi szabályozás szerint csupán a választást megelőző fél évben kapott pénzekkel voltak kötelesek elszámolni. Ez azért is ad alkalmat súlyos visszaélésekre, mert a választás napja az országban 2014 óta törvényben rögzített.

A kanadai választási törvény nem maximalizálja a külföldi források felhasználását sem korlátozza, és bár a kampányra költhető keretet rögzíti a törvény, a rendszer lehetővé teszi, hogy reklámcélokon kívül tetszőleges összeggel gazdálkodjanak a harmadik felek, így – burkoltan – a százötvenezer dolláros kereten felül gyakorlatilag akármennyi pénzt fordíthatnak lobbicélokra. „Meg akarjuk óvni a kanadai választásokat a külföldi beavatkozásoktól, amelyek alááshatják a demokráciánkba vetett bizalmat” - foglalta össze a szabályozás célját Karina Gould a Demokratikus Intézményekért Felelős Miniszter. A kanadai hatóságok elsősorban a külföldről indított, a választások eredményét befolyásoló hackertámadásoktól tartanak. „Azt gondolom, hogy a legtöbb kanadai kétkedve fogadná a szólásszabadságra való hivatkozást akkor, amikor külföldi pénzek áramlanak be az országba annak érdekében, hogy befolyásolják a kanadai kormány megválasztását,” nyilatkozta Bob Runciman, konzervatív szenátor, a javaslatot előterjesztő bizottság elnöke.

A 2011-es választási kampányban 55 regisztrált harmadik fél vett részt, de a 2015-ösben már 114 ilyen szervezetről tudtak, így a bizottság egyre sürgetőbbnek érzi a szabályozás szigorítását. Több szervezet a San Francisco-i és New York-i székhellyel is rendelkező Tides Foundation- höz köthető, amely a kanadai érdekekkel szembehelyezkedő olajkampányairól vált ismertté. Egyes értesülések szerint a Tides Foundation 1,5 millió amerikai dollárt (400 millió forint) adományozott kanadai harmadik feleknek. A Tides Foundation több portál szerint is George Soroshoz köthető, a milliárdos üzletember több millió dollárral segítette az alapítványt.