„A Nyugatnak be kell fejeznie a terrorizmus finanszírozását”

Terroristák és a szíriai hadsereg harca Damaszkusznál (Fotó: Reuters - Bassam Khabieh)

Az ellenzéki fegyveres csoportok szorítása miatt az ország nyugati, tengerparti sávjára visszaszorult Bassár el-Aszad szíriai államfő a közel-keleti országot hatalmába kerítő terrorizmus hátteréről és a szélsőséges szervezetek elleni fellépés lehetséges módozatai­ról beszélt az orosz állami médiának adott, tegnap nyilvánosságra hozott interjújában. A The Russia Today című hírportál beszámolója szerint Aszad kijelentette, hogy a szíriai hatóságok készek párbeszédet folytatni más politikai erőkkel, amennyiben az elősegíti a terrorista fenyegetés csökkentését és az ország stabilizálását – ahogy azt megtették „egyes fegyveres csoportokkal is bizonyos problémás körzetekben”. Mint mondta, elengedhetetlen, hogy ezekkel a csoportokkal közös álláspontot alakítsanak ki az ország jövőjéről, egyúttal méltatta azt a közvetítő szerepet, amelyet Moszkva tölt be a szemben álló szíriai felek között.

A szíriai elnök beszélt továbbá a Nyugat szerepéről a közel-keleti régióban elszaporodott szélsőségesek megerősödése kapcsán. Az Iszlám Állam és az an-Núszra Front „a Nyugat által mérgező ideológiák terjesztésére létrehozott politikai szervezetek harmadik hullámát képezik”, az első két hullámot jelentő Muzulmán Testvériség és az al-Kaida után – magyararázta Aszad, majd hozzátette: ezekkel a terrorcsoportokkal nincs miről tárgyalni. Az Egyesült Államok és szövetségesei, ha akarnák, meg tudnák semmisíteni az Iszlám Állam szervezetét. A jelenlegi helyzetben azonban kizárt – mondta –, hogy azok, akik támogatják a terrorizmust – „és éppen ezzel foglalatoskodnak most olyan országok, mint Törökország, Jordánia és Szaúd-Arábia” –, egyúttal háborút is vívjanak ellene. Bassár el-Aszad az interjúban elképesztőnek nevezte, hogy bár lényegében ugyanazon ellenséggel állnak háborúban, s ugyanazokon a helyszíneken egyazon célpontokra mérnek csapásokat, Szíria és az Egyesült Államok kormányai és fegyveres erői között nincs semmiféle koordináció.

„Természetes – fűzte hozzá –, hogy a baráti országokkal működünk együtt, mindenekelőtt Oroszországgal és Iránnal, valamint Irakkal, amely ugyanúgy, mint mi, a terrorizmussal vív harcot. Ami a többi országot illeti, nyitottak vagyunk az együttműködésre bármelyikükkel, amennyiben komoly az elhatározásuk, hogy harcoljanak a terrorizmussal szemben” – jelentette ki.

Az Európát sújtó menekültválsággal kapcsolatban a szíriai elnök kijelentette: a probléma az, hogy az unió nem foglalkozik az újkori népvándorlás kiváltó okaival. Mint mondta, ha az Európai Unió valóban aggódik a menedékkérők miatt, egyszerűen fejezze be a terrorizmus támogatását.

A The Guardian című baloldali brit lap egy magas rangú tisztviselő vallomására hivatkozva tegnap arról írt, hogy bár több mint három évvel ezelőtt Moszkva előállt egy átfogó javaslattal a szíriai békemegállapodásra vonatkozóan, amelynek része lett volna a szíriai elnök lemondása is, a nyugati vezetők nem ragadták meg ezt az alkalmat. A Nobel-békedíjas, korábbi finn elnök, Martti Ahtisaari szerint emiatt az elszalasztott lehetőség miatt haltak meg tízezrek Szíriában, és emiatt kellett millióknak menekül­niük hazájukból. Mint mondta, az Aszad távozását és a párbeszéd feltámasztását szorgalmazó javaslatot Vitalij Csurkin akkori orosz nagykövet mutatta be az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagjának, Washington, London és Párizs azonban olyannyira biztosak voltak Aszad bukásában, hogy még csak nem is vették fontolóra a tervezetet.

Martti Ahtisaari beszámolója szerint Vitalij Csurkin három dolgot javasolt az ENSZ-nek a szíriai válság rendezésére: először is, nem akarta, hogy fegyveradománnyal támogassák a szíriai ellenzéket, másodszor azonnali párbeszédet sürgetett a lázadók és a szíriai kormány között, harmadszor pedig Aszad eltávolításának elegáns módját javasolta.

Izrael aggódik az orosz beavatkozás miatt

Oroszországba látogat a jövő héten Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyaljon Moszkva egyre fokozódó szíriai szerepvállalásáról – közölték tegnap izraeli illetékesek. Az izraeli miniszterelnök be fogja mutatni azokat a fenyegetéseket, amelyek a Szíriába szállított fejlett orosz fegyverzet miatt érik Izraelt, illetve amiatt, hogy ezek a fegyverek a Hezbollah libanoni síita milíciához, illetve más terrorcsoportokhoz kerülnek – mondta egy, a neve elhallgatását kérő tisztségviselő a Reuters brit hírügynökségnek.

Légi csapásokat mért Ausztrália a dzsihadistákra

Végrehajtotta az első légi csapásait Szíriában az Iszlám Állam dzsihadista szervezet ellen az ausztrál légierő – erősítette meg tegnap Kevin Andrews védelmi miniszter. Közlése szerint az ausztrál műveleti csoport két, F/A-18A Hornet típusú harci gépe hétfőn Szíria keleti részén megsemmisített egy páncélozott szállító harcjárművet, amely az Iszlám Állam egyik táborában volt elrejtve. A célpontot az ausztrál műveleti csoport Boeing E-7A típusú felderítő és parancsnoki gépe azonosította.

A védelmi miniszter elmondta, hogy az Ausztrál Királyi Légierő (RAAF) gépei hétfőn két másik csapást is sikeresen végrehajtottak, egy olajtároló létesítmény és a dzsihadisták egyik harci alakulata ellen. Canberra néhány nappal ezelőtt közölte, hogy az Iszlám Állam elleni hadjárat hatékonyabbá tétele érdekében kiszélesíti azt a misszióját, amelyet mostanáig csak Irakban végzett az Egyesült Államok vezette nemzetközi katonai koalíció részeként. A koalíció tavaly jú­niusban kezdett szíriai légi hadjáratában eddig az Egyesült Államok, Kanada, Törökország és a Perzsa-öböl menti arab államok vettek részt.

Tony Abbott ausztrál miniszterelnök korábban a már várható lépés indoklásaként azt mondta: „Nem tudjuk legyőzni az Iszlám Államot Irakban anélkül, hogy egyúttal Szíriában is legyőzzük.” Julie Bishop ausztrál külügyminiszter augusztus végén felszólította az európai országokat, hogy még nagyobb számban vegyenek részt az Iszlám Állam elleni szíriai és iraki légi csapásokban, hiszen ily módon tudják segíteni a kontinenst sújtó migrációs válság megoldását.