Az Egyesült Államok és Oroszország várhatóan ellenzi, hogy az ENSZ e heti genfi tanácskozásán tárgyalások kezdődjenek az autonóm fegyverekre vonatkozó, jogilag kötelező nemzetközi szabályok kidolgozásáról – közölték diplomaták és emberi jogi szervezetek.
A genfi ülésen arról kell dönteniük a résztvevőknek, hogy megkezdjék-e a tárgyalásokat a halált okozó autonóm fegyverrendszerek (LAWS) betiltását és korlátozását rögzítő, kötelező erejű nemzetközi megállapodásról.
A hétfőn kezdődött tanácskozáson az egyes hagyományos fegyverekről szóló ENSZ-egyezmény 128 részes államának többsége támogatja a tárgyalások elindítását. Az Egyesült Államok, Oroszország és Izrael ugyanakkor úgy véli, hogy a meglévő nemzetközi humanitárius jog elegendő keretet biztosít az autonóm fegyverek szabályozásához.
„A hadviselés jellege változik. Az új technológiák, köztük az autonóm fegyverrendszerek új humanitárius, jogi, etikai és biztonsági kihívásokat jelentenek” – figyelmeztetett videóüzenetében António Guterres ENSZ-főtitkár, aki kötelező erejű szabályok kidolgozását sürgette.
Oroszország már hétfőn megakadályozta a tárgyalások megkezdését, kifogásolva azt az eljárási szabályt, amely lehetővé tenné a megfigyelők, köztük az Európai Unió és a civil szervezetek képviselőinek felszólalását. Az orosz állásponttal több küldöttség, köztük Írország és Kanada képviselői is szembeszálltak.
A Reutersnek nyilatkozó két diplomata szerint nehéz egyeztetések várhatók, de a hét végéig kompromisszum születhet. Elmondásuk szerint több lehetőség is az asztalon van: egy jogilag kötelező erejű megállapodás, egy nem kötelező szabályozás, illetve a két megoldást ötvöző konstrukció.
Washington a kötelező szabályok helyett iránymutatások elfogadását támogatja, és öt évet szánna egy nem kötelező megállapodás kidolgozására. A tanácskozás elnöke ezzel szemben két éven belül egy kötelező erejű jegyzőkönyv elfogadását szeretné elérni. Nagy-Britannia, Németország és Franciaország egyelőre nem foglalt egyértelműen állást arról, hogy a megállapodásnak kötelező erejűnek kell-e lennie.
A korlátozást szorgalmazó szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy az autonóm fegyverrendszerek kiszámíthatatlanul működhetnek, ami növeli a halálos kimenetelű hibák kockázatát.
„Soha nem szabadna megengedni, hogy gépek döntsenek arról, ki éljen és ki haljon meg a csatatéren, mégis rohamosan közeledünk ehhez a disztópikus valósághoz” – mondta Verity Coyle, a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet munkatársa.
Anna Hehir, az amerikai Future of Life Institute mesterséges intelligencia-szabályozással foglalkozó részlegének vezetője szerint az autonóm fegyverek már nem csupán a tudományos-fantasztikus irodalom világába tartoznak. Emlékeztetett azokra a sajtóbeszámolókra, amelyek szerint Ukrajnában már teljesen önállóan működő fegyverrendszereket is bevetettek – írta meg az MTI.







