Sikeres a Spanyolországban tartott országos sztrájk, és felülmúlta a szervezők várakozásait - értékelte az akció első 12 óráját Unai Sordo, a Munkásbizottságok (CCOO) nevű szakszervezet főtitkára a Madrid belvárosában tartott nagyszabású tüntetésen szerdán.
A szakszervezeti vezető szerint a munkabeszüntetés kiterjedt, és az ország nagy részén széles támogatást élvez, a délutánra szervezett tüntetések pedig „el fogják árasztani” az utcákat.
Tiltakozásának adott hangot, amiért a rendőrség Madridban több helyszínen paprikaspray-t használt reggel sztrájkőrséget tartó tüntetőkkel szemben, és bejelentette, hogy bírósághoz fordulnak az „elfogadhatatlan rendőri erőszak” miatt.
Unai Sordo hangsúlyozta: e sztrájk után a jövőben egyetlen kormány sem nézhet félre, mert a lakhatás terén hatalmas a társadalmi-gazdasági törés, az országban több millióan nem tudnak albérletet fizetni vagy lakáshitelt felvenni még úgy sem, hogy dolgoznak, és átlagjövedelemből élnek, a fiatalok pedig nem tudnak elköltözni szüleiktől.
A választásokon induló pártoknak világos választ kell adniuk ezekre a problémákra – jelentette ki.
A szakszervezet adatai szerint az ország különböző területein eltérő mértékű a sztrájk követése, egyes tartományokban – mint például Katalónia vagy Andalúzia – meghaladta a 80 százalékot, míg Kasztília-La Manchában és Extremadurában 41 százalékos. Ágazati bontásban nézve a kereskedelemben 60,8 százalékot, a vendéglátásban 61,9 százalékot ért el, míg a pénzügyi szektorban 25,4 százalékot.
Antonio Garamendi, a Spanyol Üzleti Szervezetek Szövetsége (CEOE) nevű munkáltatói érdekképviselet elnöke szerint a sztrájknak inkább a gyárakban van következménye, ahol erős a szakszervezetek jelenléte, de a kisvállalkozások körében „gyakorlatilag semmilyen hatás” nem tapasztalható a spanyol települések nagy részén.
A szövetség a kezdetektől ellenzi az akciót, megkérdőjelezve jogszerűségét is, mivel nem munkaügyi problémák miatt hirdették meg.
A CEOE bírálta a spanyol kormányt, amiért több minisztere is „ösztönözte a részvételt a sztrájkban”, miközben nyolc év kormányzás után „terheli némi felelősség” olyan ügyekben, mint a lakhatás vagy a közszolgáltatások.
A szakszervezetek megfizethető lakhatást, magasabb béreket, és az áremelkedés elleni intézkedéseket követelve hirdették meg az egynapos tiltakozó akciót, amely két nappal az előrehozott parlamenti választások kampányának kezdete előtt zajlik.
Habár csak délutánra szerveztek tüntetéseket, a nap folyamán tömegek lepték el az utcákat a nagyvárosokban, például Madridban, Barcelonában, Sevillában, Valenciában és Bilbaóban az esős, helyenként viharos időjárás ellenére.
A megmozdulások miatt több üzlet, amely a sztrájktól függetlenül reggel kinyitott, inkább bezárt napközben. Több bolt és bevásárlóközpont előtt a tüntetők „fogyasztási sztrájkot” követeltek. A tüntetéseket erős rendőri jelenlét kíséri.
A spanyol fővárosban néhány bolt kirakatát fatáblákkal borították be, konfliktustól tartva. A tüntetésektől távol eső utcákon viszont nyugalom volt, de kevesebben jártak az utcákon, mint más hétköznapokon.
A tiltakozó akció éjfélkor vette kezdetét, ekkor indultak útnak a sztrájkőrségek, amelyek azóta is transzparenseken, szórólapokon hívják fel a figyelmet a követelésekre, és hangosbemondón keresztül buzdítanak részvételre.
Hajnalban a madridi nagybani piac, valamint a közlekedési vállalat egyik kocsiszínjének bejáratánál a tüntetők több száz fős csoportja megpróbálta eltorlaszolni a bejáratot, hogy megakadályozza a járművek távozását. A rendőrség beavatkozása összetűzésekhez vezetett, gumibottal és paprikaspray-vel oszlatták fel a tömeget. 13 tüntető megsebesült.
Az ország több pontján történtek incidensek a tüntetők és a rendőrök között, több mint 20 embert állítottak elő a hatóságok rendbontás vagy hatósági személy elleni erőszak miatt, Madridban, Alicantéban, Valenciában, Malagában, Almeríában és Granadában.
A tiltakozók Katalóniában több mint 30 közutat zártak le, köztük több Barcelonába vezető autópályaszakaszt, ahol gumiabroncsokból, faágakból akadályt emeltek, amit fel is gyújtottak.
A szakszervezetek a gazdaság minden ágazatában, a köz-, és a magánszférában csatlakozásra szólítottak fel több mint 19 millió spanyolországi munkavállalót. Az alapvető szolgáltatások biztosítására a szakminisztériumok és az autonóm tartományok minimumfeltételeket határoztak meg például a közlekedés, az oktatás vagy az egészségügy területén.
A közlekedésben eltérő a sztrájk hatása: Barcelonában délután fél ötig nem üzemel a metró, míg Madridban 90 százalékos kapacitással működik.
A spanyol fővárosban a tartományi bíróság (TSJM) a szakszervezetek panaszának helyt adva felfüggesztette a regionális kormány által meghatározott szolgáltatási minimumok egy részét, és a legutóbbi, 14 évvel ezelőtt tartott országos sztrájk idején alkalmazott feltételeket rendelte el, ezzel például a közlekedésben lecsökkentve az elvárt minimumot.
A spanyol repülőtereket üzemeltető Aena vállalat tájékoztatása szerint a munkabeszüntetés miatt a spanyolországi légi járatok 5,2 százalékát kellett törölni, ez a madridi nemzetközi repülőtér mintegy ezer napi járatából hatot érint – írta meg az MTI.
