Három, az ügyre rálátással bíró forrás szerint a Microsoft nyomást gyakorolt a Trump-adminisztrációra, hogy állítsa le a mesterséges intelligencia (MI) adatközpontokban használt kulcsfontosságú alkatrészek, a kínai optikai adó-vevők amerikai importjának betiltását célzó terveket. A technológiai óriás és más iparági szereplők attól tartanak, hogy a lépés teljesen megbénítaná a felhőszolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra kiépítését.
A sajtóban augusztusban jelentek meg az első hírek arról, hogy a Trump-adminisztráció fontolgatja az új típusú kínai optikai adó-vevők importjának betiltását. Ezek az eszközök teszik lehetővé az adatok fénysebességű továbbítását az optikai kábeleken keresztül a szerverközpontokban. A kormányzat aggodalma szerint Peking ezeket az eszközöket adatok ellopására, rosszindulatú programok telepítésére vagy az amerikai szolgáltatások megzavarására is felhasználhatja.
A Cleanview, az adatközpontok fejlesztését nyomon követő piackutató cég adatai szerint a Microsoft jelenleg 35 adatközpontot épít az Egyesült Államokban, és további 134-et tervez. Források szerint a vállalat és a különböző kereskedelmi csoportok egybehangzóan azzal érvelnek a kormánynál: a tilalom helyrehozhatatlanul károsíthatja az Egyesült Államok technológiai előnyét Kínával szemben, mivel jelentősen lelassítaná a beruházásokat.
A felhő- és szoftvercég azon kevés vállalatok egyike volt, amelyek szeptemberben találkoztak a Fehér Ház Tudományos és Technológiai Politikai Hivatalának, valamint a Nemzetbiztonsági Tanácsnak a tisztviselőivel. A találkozó célja az volt, hogy felhívják a figyelmet azokra a kritikus ellátási láncot érintő kihívásokra, amelyeket a tilalom idézne elő.
„Ez komolyan azzal fenyeget, hogy az adatközpontok bevezetését teljesen leállítja” – mondta John Miller, az Information Technology Industry Council (ITI) technológiai lobbicsoport főtanácsosa, aki nyilvánosan is sürgette a kormányzatot, hogy álljon el a tiltástól. Miller rámutatott: sok felhőszolgáltató már megvásárolta a kiépítéshez szükséges drága mesterséges intelligencia chipeket. „Ezek a chipek optikai adó-vevők nélkül szó szerint csak ott állnának kihasználatlanul, amíg meg nem kapnák azokat az eszközöket, amelyek lényegében összekapcsolják őket” – tette hozzá.
Egyes adatközpontok működéséhez több millió optikai adó-vevőre van szükség a szerverek, routerek és switchek hálózatba kötéséhez. A tiltás kidolgozásán jelenleg az amerikai távközlési iparágat felügyelő Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) dolgozik. A Microsoft és más cégek eddig nem ismertetett erőfeszítései jól mutatják, hogy a bizottság tervei miként indították be a vészcsengőt egy olyan iparágban, amely a felhő- és mesterséges intelligencia szolgáltatások iránti rohamosan növekvő keresletet igyekszik kielégíteni – miközben a lakosság részéről is egyre nagyobb az ellenérzés az adatközpontok növekvő energia- és vízfogyasztásával szemben.
Az ügyben a Microsoft, a Fehér Ház, az FCC és a washingtoni kínai nagykövetség sem reagált azonnal a megkeresésekre.
Az amerikai versenytársak nem bírják a tempót
A Counterpoint Research elemzése szerint az optikai adó-vevők globális piacának kétharmadát Kína uralja. Az olyan vállalatok, mint az Eoptolink és az amerikai védelmi minisztérium által a kínai hadsereghez kötődő cégek listájára is felvett Zhongji Innolight dominálják a globális kínálatot, és a legnagyobb amerikai „hiperskálázó” techcégek is a vásárlóik közé tartoznak.
Bár az Egyesült Államokban működő Coherent és Lumentum is gyárt hasonló, technológiailag versenyképes eszközöket, az Amerikai Innovációs Alapítvány jelentése szerint ezek a cégek jelenleg nem rendelkeznek akkora gyártókapacitással, amivel képesek lennének kiváltani a kínai beszállítókat. Ezt felismerve az ITI augusztus 13-án levelet küldött az FCC-nek, amelyben arra kérte a felügyeletet, hogy tartózkodjon az optikai adó-vevők feketelistára vételétől. A levélben hangsúlyozták az ellátási zavarok lehetséges negatív hatásait az Egyesült Államok MI-vezető szerepére.
A Morgan Stanley egy októberi ügyféltájékoztatójában arról írt, hogy a Trump-adminisztráció a legkorszerűbb, másodpercenként 3,2 terabit adatot kezelő kínai adó-vevők betiltását is fontolgatja. Ezeknek az eszközöknek a sorozatgyártása várhatóan csak 2028-ban fut fel, széles körű alkalmazásuk pedig 2029-ben kezdődhet meg. Egy ilyen küszöbérték bevezetése egyelőre elkerülné a nyílt konfliktust az amerikai vállalatok és Peking között, miközben időt adna az amerikai gyártóknak a kapacitásbővítésre.
Bár az FCC hivatalosan nem kommentálta a kérdést, két forrás szerint is a 3,2 terabit/másodperces határt fontolgatják. A törvényhozók azonban lehet, hogy nem akarnak várni: szeptemberben egy kétpárti kongresszusi csoport törvényjavaslatot nyújtott be, amely azonnal megtiltaná a szövetségi kormánynak, hogy az érzékeny kormányzati rendszereket kínai gyártmányú optikai adó-vevőkkel szereljék fel.
