Komoly kihívás elé állította Isaac Herzog izraeli elnököt a legutóbbi országos szavazás, amely egyértelmű győztes nélkül zárult. Bár a hivatalos frakcióegyeztetéseken Benjamin Netanjahu miniszterelnök riválisa, Gadi Eisenkot a képviselők többségének támogatását tudhatta maga mögött, a politikai blokkok közötti vétók miatt az államfő időt kért. Herzog vasárnap nevezi meg azt a politikust, akit hivatalosan is megbíz a kormányalakítással.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök fő riválisa, Gadi Eisenkot volt katonai parancsnok csütörtökön megkapta a törvényhozók többségének jóváhagyását a kormányalakítás megkísérlésére. Isaac Herzog államfő ugyanakkor jelezte: a támogatás ellenére továbbra sem egyértelmű számára, ki lenne képes feloldani a kialakult választási patthelyzetet, így a hivatalos jelölt megnevezésével vasárnapig vár.
Az október 27-i országos választások egyértelmű győztes nélkül értek véget. Jelenleg sem Netanjahu, sem pedig Gadi Eisenkot nem rendelkezik tiszta, akadálymentes úttal a parlamenti többség megszerzéséhez.
Mindez nehéz feladat elé állította Isaac Herzog államfőt. Noha az izraeli elnök szerepköre nagyrészt ceremoniális, a választások után az ő felelőssége kiválasztani és felkérni azt a jelöltet, akinek megítélése szerint a legnagyobb esélye van stabil koalíciót alakítani a mélyen megosztott országban.
Herzog szerdán és csütörtökön maratoni tárgyalásokat folytatott a parlamentbe jutott frakciókkal. A 120 megválasztott képviselő közül 67-en Eisenkotot, 46-an pedig Netanjahut javasolták a posztra. A megbeszélések végén az elnök televíziós nyilatkozatában úgy fogalmazott: bár „a konzultációk eredményei matematikailag egyértelműnek tűnhetnek”, valójában „komoly kölcsönös vétók feszülnek a blokkok között, sőt, magukon a blokkokon belül is”, ami jelentősen megnehezíti a döntést arról, kinek van reális esélye a kormányalakításra.
Herzog bejelentette, hogy a jelöltet vasárnap nevezi meg, addig pedig a péntektől szombatig tartó izraeli hétvége (sabbat) során „személyes, informális tárgyalásokat folytat néhány pártvezetővel”.
Akár hetekig is elhúzódhat a kormányalakítás
Amint az államfő hivatalosan is megnevezi a jelöltet, annak 28 napja lesz a kormányalakításra, amely indokolt esetben további 14 nappal meghosszabbítható. Amíg nem alakul meg az új koalíció – vagy amíg ki nem írnak egy esetleges újabb választást –, addig Benjamin Netanjahu ügyvivő miniszterelnökként az ország élén marad.
A választáson Netanjahu pártja, a Likud szerezte meg a legtöbb (27) mandátumot a 120 fős Kneszetben, ám a mögötte álló, szélesebb vallási-nacionalista koalíció összesen is csak 53 helyet tudhat magáénak.
Ez az eredmény még így is felülmúlta Eisenkot Netanjahu-ellenes – négy, a balközéptől a jobboldalig terjedő, zsidó vezetésű pártot tömörítő – koalíciójának teljesítményét, amely mindössze 48 helyet szerzett (noha a választások előtti közvélemény-kutatások szorosabb versenyt jósoltak). Ezzel párhuzamosan az izraeli arab kisebbséget képviselő két párt példátlan módon összesen 19 mandátumot szerzett.
A miniszterelnök számára csütörtökön egy kellemetlen politikai epizód is lejátszódott: az ultraortodox zsidó szavazókat képviselő Egyesült Tóra Judaizmus – Netanjahu koalíciójának egyik oszlopa és régi szövetségese – az államfővel folytatott tárgyalások során meglepetésre nem nevezett meg miniszterelnök-jelöltet.
Bár Gadi Eisenkot, Netanjahuhoz hasonlóan, korábban kizárta annak lehetőségét, hogy az izraeli arab pártok bevonásával alakítson kormányt, a konzultációk során mindkét arab frakció őt támogatta. Ez adta össze számára azt a kényelmes képviselői többséget (67 fő), amely az elnök asztalán fekszik.
A választások tisztaságáról vitáznak
A hatalom elvesztésének reális veszélyével szembesülő Benjamin Netanjahu az elmúlt napokban – a választási tisztviselők által az esetleges manipulációk miatt indított rutin jellegű vizsgálatokra hivatkozva – megkérdőjelezte a választások végeredményét, és azzal vádolta az arab vezetésű pártokat, hogy „ellopták a szavazatokat”. A kritikusok ezzel szemben úgy vélik: valójában Netanjahu és partnerei próbálják meg aláásni a választási eredményeket, amit a kormányfő határozottan tagad.
Izrael Központi Választási Bizottsága (CEC) szerdán egyértelműen kijelentette, hogy a választások integritása nem sérült. A bizottság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság bírájaként is szolgáló Noam Sohlberg felszólította az ország megválasztott tisztviselőit, hogy védjék meg a választási rendszerbe vetett közbizalmat, ahelyett, hogy megingatnák azt.
„Ez egy valós és komoly veszély. A demokrácia egyik legfontosabb alapja a hatalom békés átadása” – hangsúlyozta Sohlberg a Herzog elnökkel folytatott megbeszélésén, hozzátéve, hogy a kiemelkedően magas választási részvételt – különösen az arab kisebbség körében – áldásként, és nem problémaként kell értékelni.
Netanjahu szélsőjobboldali szövetségesei, köztük Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter eközben az arab pártvezetők azonnali letartóztatását és rendőrségi kihallgatását követelték – írta a Reuters.
