Magyarország aktív szerepet kíván betölteni az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában. Prioritásként kezeli a nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogainak védelmét, a vallásszabadságot, a nők jogait és a nemek közötti egyenlőséget, valamint a gyermekek és a fogyatékossággal élők jogait – jelentette ki Mészáros Krisztián, a Külgazdasági és Külügyminisztérium multilaterális ügyekért felelős államtitkára szerdán Genfben, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának egyetemes időszakos felülvizsgálati (UPR) ülésén. A tanácskozáson az emberi jogok magyarországi helyzetét tekintik át.
Mészáros elmondta: Magyarország európai uniós tagállamként megerősíti elkötelezettségét az alapvető európai értékek – az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – mellett. Ezek, valamint az ENSZ Alapokmányában és a nemzetközi emberi jogi egyezményekben rögzített alapelvek képezik a magyar kormány emberi jogi politikájának alapját. Hozzátette: a társadalmi egyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának tilalma szintén alapvető érték. Magyarország továbbra is figyelemmel kíséri az üldözött vallási kisebbségek, köztük a keresztények helyzetét.
Az államtitkár kiemelte, hogy a tavasszal hivatalba lépett új kormány több korábbi politikai irányvonalat felülvizsgál, és az eddigieknél nagyobb hangsúlyt helyez az egészségügyre, az oktatásra, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok támogatására.
A kiemelt feladatok közé tartozik a gyermekvédelmi rendszer átalakítása is, amelyben a korábbi megközelítéstől eltérő, átfogó szemléletet kívánnak alkalmazni. A hiányosságok és hibák kijavítása érdekében változtatásokat vezetnek be, a gyermekvédelmi törvényből pedig már eltörölték annak korábbi, homofób rendelkezéseit – mondta Mészáros.
Az oktatási rendszer átfogó reformja szintén folyamatban van. Ennek egyik fő célja az egyenlő oktatási lehetőségek megteremtése. A fogyatékossággal élők támogatásában az akadálymentesítés, az önálló lakhatás feltételeinek kialakítása, a közösségi alapú szolgáltatások fejlesztése és a foglalkoztatás elősegítése kap kiemelt szerepet.
A kormány emberi jogi politikájának fontos eleme a megfelelő színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása is. Mészáros szerint az a cél, hogy az ország egész területén fenntartható állami egészségügyi rendszer működjön, azonos szakmai feltételek mellett. A munka fő szempontjai közé sorolta a betegek méltóságának és önrendelkezésének tiszteletben tartását, az ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek csökkentését és a megelőzés megerősítését.
Magyarország elkötelezett a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni fellépés mellett, és zéró toleranciát hirdet a romákkal szembeni diszkriminációval, valamint az antiszemitizmussal szemben – hangsúlyozta az államtitkár.
A nők jogainak védelmét és a nemek közötti egyenlőség előmozdítását a jövőben önálló területként kezelik, nem csupán a családpolitika részeként. Felülvizsgálják a nők családban és társadalomban betöltött szerepének erősítését célzó jelenlegi akciótervet is. Különös figyelmet fordítanának a nők gazdasági függetlenségének növelésére, a munkaerőpiaci esélyegyenlőségre és a női egészséggel kapcsolatos kérdésekre. Mészáros hozzátette: az új vezetés szakítani kíván az előző kormány szexuális kisebbségekkel kapcsolatos politikájával. Mint fogalmazott, szexuális irányultságtól és nemi identitástól függetlenül mindenkinek biztosítani kell az emberi méltóságot és az egyenlő jogvédelmet.
Magyarország az akadémiai szabadság biztosítása mellett is elkötelezett. Az államtitkár közlése szerint az új kormány jelentős jogi és intézményi változtatásokat hajtott végre a kutatóintézetek tudományos és szervezeti autonómiájának megerősítése, valamint a kutatási döntéshozatal korábbi politikai beavatkozásoktól való függetlenítése érdekében.
A migrációt összetett, hosszú távú kihívásnak nevezte. Hangsúlyozta, hogy az illegális bevándorlás elleni határozott fellépés és a háborúk, illetve üldöztetés elől menekülők védelme egymással összeegyeztethető célok.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2011, 2016 és 2021 után negyedik alkalommal vizsgálja felül Magyarország emberi jogi helyzetét. A szerdai ülésen a magyar kormány által benyújtott nemzeti jelentés, független emberi jogi szakértők által összegyűjtött információk, valamint más érintettek – köztük nemzeti emberi jogi intézmények, regionális szervezetek és civil szervezetek – adatai alapján értékelik az ország helyzetét.
A nemzeti jelentésről Mészáros elmondta: a dokumentum a 2021 és 2026 májusa közötti időszakot öleli fel, és azt mutatja be, hogy az előző kormány miként értékelte a korábban megfogalmazott ajánlások végrehajtását.
Az államtitkár szerint az áprilisban nagy többséggel megválasztott, az alkotmányos rend helyreállítására felhatalmazást kapott új vezetés együtt kíván működni a nemzetközi szervezetekkel az emberi jogi kötelezettségek teljesítése érdekében. Úgy fogalmazott, hogy a választás után hivatalba lépett kormány „rendellenes alkotmányos környezetet” örökölt. Kifejtette: 2010 és 2026 között az alkotmányos rend formálisan hatályban maradt, és az állami intézmények is működtek, a jogállamiság feltételei azonban fokozatosan kiüresedtek. Mészáros szerint a magyarországi emberi jogi reformokat ebben az összefüggésben kell értékelni – írta meg az MTI.
