Donald Trump elnök második ciklusa alatt súlyos működési zavarok léptek fel az amerikai hírszerző közösségben nyolc egykori és jelenlegi tisztviselő, valamint a folyamatokra rálátó források beszámolója szerint. Az ügynökségek közötti hatásköri harcok, a tömeges elbocsátások és a politikai megtorlástól való félelem miatt lelassult az Iránnal, Oroszországgal és más globális fenyegetésekkel kapcsolatos átfogó jelentések elkészítése. Ez a zavar éppen egy olyan időszakban jelentkezik, amikor a kormányzat a keddi félidős választások után az Irán elleni esetleges újabb katonai csapások lehetőségét mérlegeli.
A problémák gyökere a Tulsi Gabbard korábbi nemzeti hírszerzési igazgató hivatali ideje alatt kialakult, CIA-val és más ügynökségekkel folytatott intézményi konfliktusokra vezethető vissza. Bár Gabbard júniusi lemondása óta némileg enyhült a feszültség, a szembenállás utóhatásai a mai napig érzékelhetők a rendszerben – állítja két, az ügyet ismerő amerikai tisztviselő. A helyzetet súlyosbította a hírszerző ügynökségeknél végrehajtott jelentős létszámleépítés, amelyet sokan az adminisztráció „hűtlennek” vélt tisztségviselőinek eltávolításaként értékeltek.
Háború a CIA és az ODNI között
A jelentések szerint a CIA felfüggesztette a közös értékelések készítését a Nemzeti Hírszerzési Igazgató Hivatalán (ODNI) belül működő Nemzeti Hírszerzési Tanáccsal (NIC). Ez a testület évtizedeken át kulcsfontosságú szerepet játszott az amerikai külpolitikai döntéshozók tájékoztatásában, mivel feladata az ország 18 különböző hírszerző ügynökségének információinak szintetizálása. A tanács korábban nagymértékben támaszkodott a CIA helyzetértékeléseire, különösen Irán és Oroszország tekintetében.
Bár a CIA a nyers hírszerzési információkat továbbra is megosztja a tanáccsal, elemzői mostantól a saját, önálló értékeléseikre koncentrálnak. Liz Lyons, a CIA szóvivője hivatalosan úgy nyilatkozott, hogy az ügynökség „teljes mértékben részt vesz” a folyamatokban az ODNI által vezetett elnöki napi jelentéseken, valamint a NIC-en keresztül. Ennek ellenére a személyi leépítésekkel is küzdő Hírszerzési Tanács jelentéseinek elkészítése jelentősen lelassult; források szerint egyik közelmúltbeli anyaguk sem fókuszált kifejezetten az iráni konfliktusra. Egy ODNI-tisztviselő ezzel szemben azt állította, hogy a csoport az értékelések számát a „történelmi trendvonalak” közelében tudta tartani.
A két legfontosabb ügynökség közötti konfliktust – amelyet a források az elmúlt három évtized legsúlyosabb belső területvédő harcaként (gyepháborújaként) írnak le – az a lépés robbantotta ki, amikor Gabbard irodája egy éve több jelenlegi és volt hírszerző tisztviselő biztonsági engedélyét is visszavonta. A belviszály olyan méreteket öltött, hogy három volt tisztségviselő szerint Susie Wilesnek, a Fehér Ház kabinetfőnökének többször is személyesen kellett beavatkoznia a felek között.
Hasonló feszültség alakult ki a belföldi elhárításban is. Két volt tisztviselő szerint az FBI tavaly év végén hetekre leállította bizonyos hírszerzési információk megosztását a Nemzeti Terrorelhárítási Központtal (NCTC). A szakadás akkor következett be, amikor Joe Kent, az NCTC akkori vezetője megpróbált részt venni a Turning Point USA alapítója, Charlie Kirk ellen elkövetett fegyveres támadás kivizsgálásában, amit az FBI vezetői hatáskörtúllépésnek minősítettek.
Megvonják az információt a törvényhozóktól is
A belső ügynökségi harcok a Kongresszus tájékoztatását is veszélyeztették. Két, az ügyet közelről ismerő forrás szerint a törvényhozók és stábjaik rövid időre egyáltalán nem kaptak hírszerzési jelentéseket Gabbard hivatalától az Egyesült Államok 2025. júniusi iráni katonai beavatkozását, valamint Nicolás Maduro volt venezuelai elnök 2026. januári elfogását követő napokban. Gabbard csapata azzal a váddal függesztette fel a tájékoztatást, hogy a törvényhozók szivárogtattak a sajtónak.
A bizalomvesztés a 2025-ös választási fenyegetésekkel kapcsolatos kongresszusi tájékoztatókat is érintette, amelyeket szintén felfüggesztettek, és csak a Gabbardot váltó, augusztusban kinevezett új nemzeti hírszerzési igazgató, Jay Clayton indított újra. Az ODNI hivatalos közleménye szerint „Clayton igazgató továbbra is elkötelezett amellett, hogy az ODNI és a hírszerző közösség rendelkezzen a szükséges erőforrásokkal az amerikai döntéshozók folyamatos tájékoztatásához”. Egy meg nem nevezett kormányzati tisztviselő szintén megerősítette: Clayton felismerte a Hírszerzési Tanács (NIC) értékét, és igyekszik jó gazdája lenni a hírszerző közösségnek.
Politikai nyomás és félelem az elemzők között
A strukturális problémákon túl az elemzők munkáját egyre inkább a politikai megtorlástól való félelem határozza meg. Két volt és egy jelenlegi tisztviselő szerint az ügynökségeknél maradt elemzők rendkívül óvatosak lettek: szándékosan kerülik, hogy olyan jelentéseket írjanak, amelyek ellentmondanak a Fehér Ház hivatalos narratívájának.
„Az elemzők továbbra is elvégzik a munkát, de a Fehér Ház gyakorlatilag irrelevánssá tette őket, mert az elnök minden nemkívánatos információt lojalitási kérdésként, hűtlenségként kezel” – fogalmazott Julia Curlee, a CIA korábbi elemzője. (Curlee elmondása szerint tavaly azért rúgták ki a Nemzetbiztonsági Tanácsból, mert transznemű.) A Fehér Ház nem reagált az ezzel kapcsolatos megkeresésekre.
A hírszerző közösség volt vezetőit mélységesen aggasztja a jelenlegi helyzet. Néhányan – köztük a Stanford Egyetem Hoover Intézetének munkatársai – már egy kétpárti javaslaton dolgoznak a rendszer újjáépítésére a következő adminisztráció számára – írta a Reuters.
Beth Sanner, aki Trump első ciklusa alatt volt a nemzeti hírszerzés igazgatóhelyettese, rámutatott a széttagoltság veszélyeire. „Mindezek a tényezők összeadódnak egy rendkívül összetett világban, ahol a döntéshozóknak kifinomult és integrált világképre lenne szükségük, ám ez egyre kevésbé valósul meg” – mondta.
Morgan Muir, a Biden-kormányzat korábbi nemzeti hírszerzési igazgatóhelyettese hasonló aggodalmaknak adott hangot. „Ha kiüresítik a koordinációért felelős intézményeket, az ügynökségek elszigetelt »tavirózsákká« válnak. Ennek az a veszélye, hogy a politikusok kiválaszthatják azt a tavirózsát, azt az ügynökséget, amelyik azt mondja nekik, amit hallani akarnak” – figyelmeztetett Muir.
