A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) adatai szerint 18 óráig a választásra jogosultak 64,89 százaléka adta le voksát, míg az Ipsos közvélemény-kutató és a CeSID választásmegfigyelő szervezet becslése szerint 19 óráig 67,6 százalékos volt a részvétel. Az MTI információi szerint a részvétel jelentősen meghaladta a legutóbbi, 2023 decemberében tartott parlamenti választáson mért adatokat. Akkor 18 óráig a választópolgárok 51,93 százaléka járult az urnákhoz.
A RIK elnöke szerint a szavazás a legtöbb helyen rendben zajlott, a kisebb szabálytalanságokat a helyi választási bizottságok megoldották. A szavazóhelyiségeken kívül történt incidensek ügyében a rendőrség és az ügyészség illetékes - közölte.
A választásmegfigyelő szervezetek ugyanakkor számos szabálytalanságról számoltak be, köztük a szavazólapok lefényképezéséről, a választókra gyakorolt nyomásról, valamint arról, hogy egyes helyeken akadályozták a megfigyelők munkáját.
A szavazóhelyiségek bezárását követően fokozott rendőri jelenlétről számoltak be Belgrád központjában. A Köztársasági Választási Bizottság épületének környékére a csendőrség több járművét is riasztották, a környező utcák egy részét lezárták. A helyszíni beszámolók szerint fekete ruhát és kapucnit viselő férfiak csoportja vonult végig a belvárosi Terazije téren a parlament előtti, a kormány támogatói által elfoglalt terület irányába. A rendőri készültség okáról egyelőre nem adtak hivatalos tájékoztatást.
A kormányellenes egyetemista mozgalom eközben arra szólította fel a belgrádiakat, hogy ne gyülekezzenek azokon a helyeken, ahol jelentős rendőri erőket vagy egyenruhát nem viselő embereket látnak. Az egyetemisták arra kérték a lakosságot, hogy a választási nap végén is őrizzék meg a nyugalmat, és kerüljék az esetleges összetűzéseket. A figyelmeztetésben konkrét helyszíneket nem neveztek meg.
A választáson 6 451 292 állampolgár rendelkezett szavazati joggal, aki országszerte 8392 szavazóhelyiségben adhatta le voksát.
A 250 tagú törvényhozás mandátumaiért 18 lista összesen 2418 jelöltje indult, közülük kilenc nemzeti kisebbségi lista volt. A pártoknak és választási szövetségeknek a szavazatok legalább három százalékát kell megszerezniük a parlamentbe jutáshoz, a nemzeti kisebbségi listákra azonban kedvezményes szabályok vonatkoznak. Esetükben az úgynevezett természetes választási küszöb érvényesül, a mandátumok elosztásakor pedig a rájuk leadott szavazatokat 1,35-ös szorzóval veszik figyelembe.
A választás legfőbb tétje az volt, hogy folytatódik-e a Szerb Haladó Párt (SNS) vezette politikai erők kormányzása, vagy az egyetemista tiltakozások nyomán létrejött választási lista és az ellenzéki erők képesek lesznek változást elérni a szerbiai politikában.
A szavazás előzetes eredményei a késő esti órákban várhatók.
