Ismét tömegtüntetések rázták meg Franciaországot október 24-én, szombaton. Párizsban a rendőrség becslése szerint mintegy 110 ezren vonultak utcára, hogy tiltakozzanak a megélhetési költségek emelkedése, az oktatási rendszer problémái és a kormány politikája ellen.
A demonstráció végére a feszültség ismét erőszakba torkollott: a rendőrök könnygázt és vízágyúkat vetettek be a tüntetők ellen. Az újabb megmozdulások komoly kihívást jelentenek Emmanuel Macron francia elnök számára, akinek mandátuma utolsó hónapjaiban egyre erősebb társadalmi elégedetlenséggel kell szembenéznie.
A tiltakozáshullám eredetileg egy Párizstól délkeletre található középiskolából indult, ahol a diákok a tanárhiány és az elmaradó tanórák miatt kezdtek demonstrálni. Az elégedetlenség azonban rövid idő alatt országos mozgalommá szélesedett. A tanulókhoz szakszervezetek, munkavállalók és nyugdíjasok is csatlakoztak, akik magasabb béreket, jobb oktatási feltételeket és a növekvő megélhetési terhek enyhítését követelik.
Az oktatási problémák súlyosságát jól mutatják a francia oktatási minisztérium adatai. A 2024–2025-ös tanévben összesen 15,4 millió tanítási óra maradt el azért, mert a hiányzó pedagógusokat nem tudták helyettesíteni. Ez a tervezett tanórák 7,5 százalékát jelentette. A diákok ezért több tanárt, az iskolák és egyetemek felújítását, valamint a felsőoktatási férőhelyek számának növelését követelik. A követelések között szerepel további 250 ezer egyetemi férőhely létrehozása, a hallgatói támogatások havi 200 eurós emelése és az állami diákszállások lakbéreinek befagyasztása is.
A társadalmi feszültséget tovább növeli az árak emelkedése. A francia statisztikai hivatal, az INSEE adatai szerint szeptemberben az energiaárak 21,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, miközben az éves infláció 3,1 százalékra emelkedett. A növekvő kiadások különösen a fiatalokat, az alacsonyabb jövedelmű családokat és a nyugdíjasokat érintik érzékenyen.
A szombati demonstrációk előtt a francia hatóságok rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be. Laurent Nuñez belügyminiszter országosan akár 70 ezer rendőr és csendőr mozgósítását jelentette be, akiket helikopterekkel, páncélozott járművekkel és vízágyúkkal is támogattak. A kormány célja az volt, hogy megakadályozza az előző hétvégi zavargások megismétlődését, amikor több mint félmillió ember tüntetett Franciaország-szerte, és a rendbontások során mintegy háromezer üzletet rongáltak meg vagy fosztottak ki.
Párizsban a rendőrség módosította a demonstráció eredetileg tervezett útvonalát, és a belvárostól távolabb, a főváros délkeleti részére korlátozta a felvonulást. A tiltakozók a Porte d'Italie környékéről indultak, majd a Porte de Vincennes felé haladtak. A menet élén szakszervezetek vonultak, mögöttük diákok és különböző társadalmi csoportok képviselői. A szakadó eső és a korlátozások ellenére hatalmas tömeg gyűlt össze.
A demonstráció végén egyes résztvevők megpróbáltak továbbhaladni a Place de la Nation irányába, a rendőrség azonban lezárta az útvonalat. A kialakult összetűzések során könnygázt és vízágyúkat vetettek be. A párizsi ügyészség tájékoztatása szerint a tüntetéssel összefüggésben 64 embert állítottak elő, közülük 40-et őrizetbe vettek. Az érintettek között hat kiskorú is volt. A hatóságok szerint az intézkedések jelentős része feltételezett fegyverbirtokláshoz, illetve erőszakos cselekmények vagy rongálások előkészítésének gyanújához kapcsolódott.
Nemcsak Párizsban alakultak ki összecsapások. Lyonban, Clermont-Ferrand-ban és Strasbourgban szintén könnygázt vetettek be a rendőrök, míg Nizzában és Nantes-ban vízágyúkkal próbálták feloszlatni a tömeget. Marseille-ben a rendőrség és a demonstrálók egy csoportja között alakult ki konfliktus. A dél-franciaországi városban a hatóságok 17 ezer résztvevőről számoltak be, míg a CGT szakszervezet 100 ezerre becsülte a tüntetők számát. Toulouse-ban a helyi hatóságok szerint 26 500-an vettek részt a tiltakozáson.
A zavargások a francia főváros mindennapi életét is jelentősen megzavarták. Több üzlettulajdonos deszkákkal fedte be kirakatait, attól tartva, hogy ismét fosztogatások és rongálások kezdődnek. A Louvre, az Orsay Múzeum, a Picasso Múzeum és a Grand Palais is zárva tartott szombaton. A rangos Art Basel művészeti vásár szervezői pedig a biztonsági kockázatok miatt lemondták a hétvégi programokat.
A rendőri fellépés egyre komolyabb vitákat vált ki Franciaországban. Az előző hétvégi tüntetéseken két 17 éves fiatal is maradandó sérülést szenvedett: egy lány Mulhouse-ban elveszítette az egyik szemét, egy fiú pedig Saint-Étienne-ben az egyik kezét. A történtek miatt emberi jogi szervezetek és szakértők is bírálták a tömegoszlatás során alkalmazott fegyvereket. A rendőrség ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a korábbi zavargások során számos rendőr megsérült, és egyes demonstrálók erőszakos támadásokat intéztek a hatóságok ellen.
A tiltakozások politikai következményei is egyre jelentősebbek. Macron népszerűsége elnökségének egyik legalacsonyabb szintjén áll, miközben Franciaország 2027 májusában új államfőt választ. A szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés a kormányt a közbiztonság romlása miatt bírálja, és azt szeretné, ha a társadalmi elégedetlenség a választásokon is megmutatkozna. Eközben a szakszervezetek és a diákmozgalmak szerint a kormány a rendőri korlátozásokkal próbálja visszaszorítani a tiltakozásokat, ahelyett, hogy a követelésekre adna érdemi választ.
Macron pénteken középiskolás képviselőkkel is találkozott, és ígéretet tett az egyetemi felvételi rendszer átalakítására. A diákszervezetek azonban jelezték, hogy konkrét intézkedések nélkül nem hagynak fel a demonstrációkkal.
A következő nagyobb megmozdulást október 31-re hirdették meg a sárgamellényes mozgalom szervezői, akik ezúttal a tüntetéshez való jog védelmét is követeléseik közé emelték. A francia kormány számára így továbbra sem látszik a társadalmi válság gyors lezárásának lehetősége. Az oktatás helyzete, a megélhetési nehézségek és a rendőri fellépés körüli viták együttesen olyan tiltakozáshullámot tartanak életben, amely Macron elnökségének utolsó hónapjait is meghatározhatja - írta meg az AP.
