Több mint egy évnyi nigeri fogságot követően szabadon engedtek egy svájci és egy osztrák nőt, akiket a líbiai Bengázi hatóságainak adtak át. A két túszt tavaly az észak-nigeri Agadez városában rabolták el, szabadulásuk pontos körülményeit és a fogvatartók kilétét azonban egyelőre homály fedi.
Két európai nőt – egy svájci és egy osztrák állampolgárt – engedtek szabadon több mint egy évnyi nigeri fogság után, majd átadták őket a líbiai Bengázi hatóságainak.
A 76 éves svájci Eva Gretzmachert és a 69 éves osztrák Claudia Abbtot tavaly januárban, illetve áprilisban, két különálló akcióban rabolták el az észak-nigeri Agadez városában.
Egyelőre nem hoztak nyilvánosságra részleteket arról, hogy pontosan mely csoport tartotta őket fogva, és mik voltak a követeléseik, jóllehet korábbi sajtóértesülések az Iszlám Állam fegyvereseihez kötötték az emberrablásokat. Szabadon bocsátásuk pontos körülményeit szintén nem közölték.
A líbiai illetékesek arról számoltak be, hogy a szükséges hatósági eljárások lezárultával mindkét nőt átadják saját országa képviselőinek.
A líbiai al-Maszar televízió olyan felvételeket közölt, amelyeken a két nő egy mentőautónak látszó járműbe száll be, majd később egy egészségügyi dolgozó vizsgálja meg őket.
A volt túszok franciául nyilatkoztak, és köszönetet mondtak Halífa Haftarnak, Kelet-Líbia katonai vezetőjének, valamint fiának, Szaddám Haftarnak a kiszabadításukért.
Gretzmacher korábban hosszú éveken át segélymunkásként élt Nigerben, míg Abbt szintén éveket töltött közösségi munkásként Agadezben.
A helyi, magántulajdonban lévő Air Info Agadez hírügynökség beszámolója szerint a túszokat szállító repülőgép várhatóan csütörtökön indul Bengáziból: a járat a tervek szerint először Bécsben száll le, majd ezt követően Svájc felé folytatja útját a hozzátartozókhoz.
Líbia a mai napig képtelen felülkerekedni azon a politikai káoszon, amely a 2011-es, NATO által támogatott felkelést és Moammer Kadhafi bukását követte.
Az ország jelenleg is megosztott: a keleti országrészt a Haftar tábornokhoz hű erők felügyelik, míg a nyugati területeket és a fővárost, Tripolit az Abdulhamid Dbeibah miniszterelnök vezette kormányzat irányítja.
Niger és a Száhel-övezet térsége évek óta súlyos dzsihádista terrorhullámmal küzd, ahol az al-Kaidához és az Iszlám Államhoz köthető milíciák rendszeresen hajtanak végre emberrablásokat és halálos támadásokat.
A térségbeli bizonytalanságot növeli, hogy Nigerben 2023 óta katonai junta gyakorolja a hatalmat, miután Abdourahmane Tchiani tábornok puccsal elmozdította hivatalából az ország demokratikusan megválasztott elnökét, Mohamed Bazoumot – írja a BBC.
