Dél-Korea bemutatta saját fejlesztésű hiperszonikus fegyverének teszteléséről készült felvételeket. Az eszköz a hangsebesség legalább ötszörösével, vagyis óránként több mint 6000 kilométeres sebességgel haladhat, miközben repülés közben képes módosítani a pályáját.
A kísérletre október 8-án került sor a Sárga-tenger térségében, és azt személyesen követte I Dzsemjong dél-koreai elnök is. A fegyver egyelőre nem kapott hivatalos nevet, fejlesztése és tesztelése azonban fontos lépést jelent az ország önálló védelmi képességeinek megerősítésében.
Az új eszköz a hiperszonikus siklórepülőtestek kategóriájába tartozik, és működése eltér a hagyományos ballisztikus rakétákétól. Először egy hordozórakéta juttatja megfelelő magasságba, ezt követően azonban leválik a gyorsítórakétáról, majd nagy sebességgel, siklórepülésben halad tovább. Különleges képessége, hogy repülés közben képes változtatni a haladási irányán, akár vízszintesen, akár függőlegesen. Az alacsonyabb repülési magasság és a kiszámíthatatlan manőverezés jelentősen megnehezítheti az ellenséges légvédelmi rendszerek számára az eszköz felderítését és elfogását. A fejlesztés során ezért kiemelt figyelmet fordítanak a szélsőséges hőmérsékletet elviselő anyagokra, valamint a pontos irányítási és vezérlési rendszerekre.
A dél-koreai fegyverprogram egyik legfontosabb célja az Észak-Korea felől érkező katonai fenyegetés ellensúlyozása. Phenjan nem sokkal korábban maga is hiperszonikus rakétát tesztelt, amelyről az észak-koreai vezetés azt állította, hogy több mint 1000 kilométeres távolságot tett meg. A dél-koreai és a japán katonai értékelések ugyanakkor ennél rövidebb repülési távolságot jeleztek. A két ország között az utóbbi időszakban tovább nőtt a feszültség, különösen azután, hogy szeptemberben aknarobbanásban dél-koreai katonák sérültek meg a határ közelében. Szöul Észak-Koreát teszi felelőssé az esetért, Phenjan azonban visszautasítja a vádat.
I Dzsemjong elnök a hazai hadiipar fejlesztését és az önálló katonai képességek megerősítését stratégiai prioritásként kezeli. Kormánya a hiperszonikus technológiák mellett a mesterséges intelligenciába és a nagy teljesítményű lézerek fejlesztésébe is beruházásokat tervez. Szöul emellett azt szeretné elérni, hogy 2030-ig visszaszerezze a dél-koreai fegyveres erők feletti teljes hadműveleti irányítást háborús helyzetben, csökkentve az amerikai katonai vezetéstől való függőségét. Az új hiperszonikus fegyver egyelőre fejlesztési és tesztelési szakaszban van, így a sikeres kísérlet még nem jelenti azt, hogy már hadrendbe is állították - írja a Reuters.
