Országos méretű, a társadalmi egyenlőtlenségek és a megélhetési válság elleni tömegmozgalommá szélesedett a hetekkel ezelőtt indult franciaországi diáklázadás. A belügyminisztérium tájékoztatása szerint csak szombaton közel harmincháromezer ember vonult utcára, a célzott erőszakos cselekmények és fosztogatások miatt pedig a rendőrség eddig 166 tüntetőt vett őrizetbe. A hatóságok komoly összecsapásokra készülnek, miközben a francia államadósság és a hitelfelvételi költségek drasztikus emelkedése tovább mélyíti az Emmanuel Macron elnökségének utolsó éveire rátelepedő válságot.
A francia belügyminisztérium hivatalos adatai szerint a hétvégén mintegy 140 különböző helyszínen, összesen 33 ezer ember részvételével zajlanak demonstrációk az országban. A békésnek induló megmozdulások több nagyvárosban – köztük Párizsban, Marseille-ben, Rennes-ben, Toulouse-ban és Angers-ban – gyorsan erőszakba torkollottak. A hatóságok jelentése szerint csuklyás csoportok célzott támadásokat hajtottak végre, a vádak között fosztogatási kísérletek, kormányzati intézmények elleni támadások, gyújtogatások, valamint egy marseille-i rendőrőrs megrongálása is szerepel. A rendbontások miatt a biztonsági erők szombat kora délutánig 166 embert tartóztattak le.
Párizs központjában hatalmas a rendőri készültség a Guardian tudosítása alapján, a Champs-Élysées-t és a Diadalív környékét teljesen lezárták a hivatalos vonulási útvonalak elől. Ennek ellenére a Gare du Nord pályaudvarnál több száz, Emmanuel Macron tízéves elnökségébe belefáradt diák gyűlt össze és kezdett barikádok építésébe. A Place de la République-on a rohamrendőrök könnygázt vetettek be a tömeg feloszlatására, amire a tüntetők jelzőrakéták dobálásával válaszoltak.
A jelenlegi káosz gyökerei az elmúlt hónapba nyúlnak vissza. A Reuters jelentése szerint tüntetéssorozat Párizs szegényebb, északi külvárosainak középiskoláiból indult, ahol a diákok a krónikus tanárhiány és a lepusztult iskolaépületek miatt emelték fel a szavukat. A helyi elégedetlenségből azonban hetek alatt egy országos, az egyenlőtlenségek, az alulfinanszírozott közszféra és a romló oktatási színvonal ellen tiltakozó mozgalom formálódott.
„Azért harcolunk, mert elviselhetetlenek a megélhetési költségek és az üzemanyagárak, de legfőképp azért, mert a hatóságok erőszakosan lépnek fel azokkal a diákokkal szemben, akik csak tisztességes tanulási körülményeket követelnek” – nyilatkozta a nemzetközi sajtónak a megmozdulások egyik 19 éves, Lola nevű résztvevője.
A helyzetet tovább élezi, hogy a diákok mellé a szakszervezetek hívószavára felsorakoztak a 2018-as adóellenes lázadásokból ismert sárgamellényesek is. Az utakat eltorlaszoló, láthatósági mellényt viselő aktivisták megjelenése a Macron-éra korábbi, legdurvább zavargásait idézi. Yannick Maillou, egy nyugat-franciaországi kisgyermeknevelő, aki maga is a sárgamellényesek veteránja, a médiának megerősítette: a hétvégére már számos találkozópontot szerveztek, hogy újra egyesítsék erőiket a kormányzati politikával elégedetlen rétegekkel.
A hatóságok kemény fellépése éles társadalmi vitát váltott ki. A rendőrséget egyre több kritika éri a tüntetők körében tapasztalt súlyos sérülések miatt – a leginkább megrázó eset azé a tinédzseré volt, akinek egy felvett oszlatógránát szakította le a kezét. A belső ellenőrzés jelenleg legalább két tucat, rendőri túlkapással kapcsolatos ügyben folytat vizsgálatot. Bár a diáktüntetéseken átmenetileg felfüggesztették a villanógránátok használatát, Laurent Nunez belügyminiszter egy televíziós interjúban egyértelművé tette: ha a tömeg erőszakosan lép fel, a rendőrség minden törvényes kényszerítő eszközt be fog vetni. A mérleg másik serpenyőjében a hatóságok veszteségei állnak: Sébastien Lecornu miniszterelnök tájékoztatása szerint a hetek óta tartó összecsapásokban már több mint 900 rendőr sérült meg.
A válság mélypontján a politikai elit egymásra mutogat. A belügyminisztérium közleményében kifejezetten a „szélsőbaloldali elemeket” teszi felelőssé a zavargások szításáért. Lecornu miniszterelnök egyenesen Jean-Luc Mélenchont és az Engedetlen Franciaország (La France Insoumise) pártot vádolta meg azzal, hogy gátlástalanul saját választási céljaira használja fel a középiskolások dühét. Bár a párt hivatalosan tagadja a vádakat, a mozgalom aktívan népszerűsíti a tüntetéseket a közösségi médiában.
Emmanuel Macron elnök higgadtságra, valamint az emberi életek és a magántulajdon tiszteletben tartására szólította fel a lakosságot a BBC tudosításában, Édouard Geffray oktatási miniszter pedig a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. A politikai instabilitás közepette Jordan Bardella, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke arra figyelmeztetett: a jelenlegi káosz csupán arra jó, hogy a radikális baloldal mögé sorakoztassa fel az országot.
