Spanyolország szuverenitása és területi integritása megkérdőjelezhetetlen, nem képezheti alku tárgyát, kötelességünk megvédeni és megőrizni bármilyen kockázattal szemben - idézte VI. Fülöp spanyol királyt az MTI.
"Ceuta és Melilla elidegeníthetetlen részét képezik Spanyolország politikai és nemzeti valóságának" - fogalmazott beszédében, amelyet az autonóm város közéletének szereplőivel való találkozója alkalmából mondott el.
Az uralkodó hangsúlyozta, hogy mindkét spanyol város az Európai Unió része, így a határait érő bármely fenyegetés az egész Európai Uniót éri. A külső határok védelme a tagállamok közös felelőssége - emlékeztetett.
"Ezek azok a pillanatok, amikor az európaiság elnyeri valódi értelmét, amikor az európai integráció értékeinek szolidaritásban és elkötelezettségben kell megnyilvánulniuk Európa külső határainak védelme terén" - mondta.
A spanyol király beszélt arról, hogy Spanyolország és az EU szándéka és felelőssége a jószomszédi viszony ápolása Marokkóval, és ennek a kapcsolatnak mindenkor a bizalmon és kölcsönös tiszteleten kell alapulnia, hogy előmozdítsa a régió stabilitását, békéjét és biztonságát. Spanyolország elkötelezett, hogy minden tőle telhetőt megtegyen ennek érdekében - fűzte hozzá.
VI. Fülöp kijelentette: elvi kérdés, hogy az országba illegálisan érkezőknek vissza kell térniük származási helyükre a lehető leghamarabb és a törvényes csatornákon keresztül.
"Amíg közöttünk tartózkodnak, mindig méltósággal és emberséggel kell bánni velük, biztosítva számukra a törvényeinkben foglalt valamennyi garanciát. Ugyanakkor elvárható tőlük, hogy maradéktalanul tiszteletben tartsák a polgári együttélés szabályait, valamint Ceuta lakosainak jogait és szabadságait" - hangsúlyozta.
Szavai szerint Ceuta nehéz kihívással néz szembe, ezért eljött az ideje az intézményi egységnek és a gyakorlatias, kézzelfogható megoldások megvalósításának. Sürgette a különböző hatóságokat és intézményeket, hogy a ceutaiak érdekében "nőjenek fel a feladathoz".
A tizenkét éve trónon lévő VI. Fülöp először jár hivatalos úton Ceutában. Látogatására két és fél hónappal azután került sor, hogy több mint 70 ezren illegálisan behatoltak a szomszédos Marokkóból a spanyol város területére. Túlnyomó többségük néhány napon belül visszatért, de így is ezrek maradtak a városban, akik a tengerpartokon és a város különböző pontjain telepedtek le, mivel a befogadóközpontok azonnal megteltek.
A rögtönzött táborok többségét mostanra felszámolták, több mint hétezer felnőttet és háromezer gyereket irányítottak az ideiglenesen megnyitott befogadóhelyekre, ahol lefolytatják a szükséges jogi eljárásokat ahhoz, hogy kiderüljön, ki jogosult nemzetközi védelemre.
A királyi párt érkezésekor hatalmas ünneplő tömeg fogadta. Juan Jesús Vivas ceutai elnök átadta nekik a város kulcsát.
A városvezető köszönetet mondott az uralkodóknak látogatásukért, amelynek célja, hogy "bizalmat ébresszenek ott, ahol arra a legnagyobb szükség van: bizalmat a kitartáshoz és bizalmat ahhoz, hogy megtaláljuk a kiutat az alagútból".
Az elnök szerint a július végén történt tömeges határsértés egy olyan "invázió" volt, amelyet a város alapjainak megrendítése céljából terveztek, szerveztek és hajtottak végre, és amelynek során "közel 100 ezer embert használtak fel" a határok áttörésére.
Hangsúlyozta: Ceuta minden szempontból destabilizálódott, súlyosan csorbultak a városlakók jogai, és a spanyol demokrácia történetének legsúlyosabb nemzetbiztonsági válsága alakult ki.
Vivas sürgette, hogy az illegálisan érkezők mielőbb térjenek vissza Marokkóba, mert erre van szükség, ahhoz, hogy az élet normalizálódjon a városban.
VI. Fülöp előtt utoljára 2007-ben járt spanyol uralkodó Ceutában. I. János Károly király és Zsófia királyné akkori utazása diplomáciai válságot robbantott ki a szomszédos Marokkóval.
Marokkó függetlenné válása óta következetesen saját területének tekinti Ceutát és Melillát, amelyeket a marokkói hivatalos álláspont gyarmati maradványnak nevez. Spanyolország ezt elutasítja, arra hivatkozva, hogy Ceuta évszázadok óta megszakítás nélkül spanyol fennhatóság alatt áll, jóval a modern marokkói állam létrejötte előtt.
