Hamburgban megkezdődött az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásával gyanúsított ukrán férfi pere. Közel négy évvel a Balti-tenger mélyén történt robbantások után a német bíróság előtt kell felelnie Serhij K.-nak, akit az ügyészség az akció egyik fő szervezőjének tart.
A férfit azzal vádolják, hogy az ukrán hadsereg különleges egységének tisztjeként részt vett a civil infrastruktúra elleni támadásban, amely háborús bűncselekmény gyanúját is felveti. Emellett robbanás előidézésével, építmények megrongálásával és közüzemi szolgáltatások megzavarásával is vádolják.
A német szövetségi ügyészség szerint Serhij K. több társával együtt olyan műveletet tervezett és hajtott végre, amelynek célja az Oroszországból Németországba vezető földgázvezetékek megsemmisítése volt. A vádirat szerint a csoport egy Rostockban bérelt vitorlással jutott el a dániai Bornholm szigetének közelébe. A fedélzeten több hivatásos búvár, egy hajóvezető és egy robbanóanyag-szakértő is tartózkodott. A feltételezések szerint a búvárok időzítővel ellátott, katonai felhasználásra szánt robbanószerkezeteket helyeztek el a tengerfenéken húzódó gázvezetékeken.
A robbanásokra 2022. szeptember 26-án került sor, amikor az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 vezetékrendszer három csővezetékében összesen négy szivárgás keletkezett. Az Északi Áramlat 1-en keresztül Oroszország korábban jelentős mennyiségű földgázt szállított Németországba, az Északi Áramlat 2 azonban a politikai konfliktusok és az orosz–ukrán háború miatt soha nem állt üzembe. A támadás Európa egyik legjelentősebb infrastrukturális szabotázsakciójává vált, amelynek elkövetőiről és hátteréről azóta is számos kérdés merül fel.
Serhij K.-t 2025 augusztusának végén, egy olaszországi adriai településen fogták el, ahol családjával tartózkodott. Az elfogására európai elfogatóparancs alapján került sor. A férfi hónapokon keresztül próbált védekezni a kiadatása ellen, végül 2025 novemberében Németországba szállították, ahol azóta előzetes letartóztatásban van. A most kezdődő hamburgi büntetőperben egyelőre ő az egyetlen vádlott, noha a nyomozók további hat feltételezett résztvevővel számolnak.
Az ügy különösen érzékeny politikai kérdéseket vet fel, mivel felmerült annak lehetősége, hogy a szabotázsakciót ukrán állami szervek megbízásából hajthatták végre. Ezt a feltételezést Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban visszautasította. Az orosz vezetés ezzel szemben a nyugati titkosszolgálatok szerepét is felvetette, ám az ügy politikai hátterének teljes feltárása nem tartozik a mostani büntetőeljárás közvetlen céljai közé. A bíróságnak elsősorban azt kell tisztáznia, hogy a vádlott milyen szerepet játszott a vezetékek felrobbantásában, és bizonyíthatók-e az ellene felhozott vádak.
A tárgyalás iránt nemzetközi szinten is jelentős az érdeklődés. A bíróság december 17-ig már tizenhat tárgyalási napot tűzött ki, és 2027 januárjára, illetve februárjára is terveznek további üléseket. Az eljárás várhatóan hosszú ideig elhúzódik, hiszen a nyomozati anyag terjedelmes, az ügy pedig számos nemzetközi vonatkozással rendelkezik. A per kimenetele fontos lépés lehet annak tisztázásában, kik felelősek az Északi Áramlat gázvezetékei elleni támadásért, de önmagában nem feltétlenül ad választ az akció valamennyi politikai és stratégiai hátterére – írja az AP.
