Átadták a második magyar listát a november 8-i szerbiai nemzeti tanácsi választásokra: a Vajdasági Magyar Újrakezdés (VMÚ) szerdán nyújtotta be jelöltlistáját a Köztársasági Választási Bizottságnak.
Négy évvel ezelőtt csak egyetlen lista, a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott Magyar Összefogás indult a megméretésen.
A Vajdasági Magyar Újrakezdés listáján 35 jelölt szerepel, a listavezető Mezei Zoltán színész.
A szervezet a kampányban személyesen keresné fel a vajdasági magyar településeket, hogy bemutassa 16 pontos programját és jelöltjeit, emellett internetes kampányt is folytat.
Rózsa Zsombor, a VMÚ elnöke közölte: a jelöltlista összeállításakor arra törekedtek, hogy független szakemberek kerüljenek a testületbe, és csökkenjen a pártpolitika befolyása a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) működésére. Mint mondta, a legismertebb vajdasági magyar szakembereket kérték fel a részvételre, és sokan elfogadták a felkérést.
"Elsősorban depolitizálni szeretnénk, hogy ne egy pártnak a rendszerétől függjön a testület működése" - fogalmazott. Hozzátette: a jelenlegi négy törvényes hatáskörön, az oktatáson, a művelődésen, a tájékoztatáson, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználaton túl a gazdaság, az ifjúságpolitika, a diaszpórával való kapcsolattartás, valamint a népesedés és a jólét kérdéseivel is foglalkoznának. Rózsa Zsombor szerint a vajdasági magyar közösség számos súlyos problémával küzd ezeken a területeken, amelyekre az MNT-nek is megoldásokat kellene keresnie.
Mint mondta: kedvező fogadtatásban részesült a szervezet, és megítélése szerint változást sürgető hangulat alakult ki a vajdasági magyar közösségben. Ugyanakkor állítása szerint sokan tartanak attól, hogy nyíltan kifejezzék politikai véleményüket, mert a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) befolyása alatt állnak.
Mezei Zoltán listavezető a jelölés elfogadását küldetésnek nevezte. Mint mondta, meggyőződése, hogy Szerbiában és a vajdasági magyar közéletben egyaránt változásokra van szükség, ezért vállalta a lista vezetését.
"Kezdettől fogva ez volt a célkitűzésünk, hogy egy független szakemberekből álló listát állítsunk föl" - hangsúlyozta. Hozzátette: a felkért szakemberek többsége elfogadta a jelölést, ami szerinte azt bizonyítja, hogy sokan osztják a szervezet elképzeléseit. Mezei Zoltán közölte: nem pusztán a testületbe történő bejutás a céljuk, hanem a többség megszerzése, hogy érdemben befolyásolhassák a döntéseket.
Hosszú távú célként egy olyan élhető Vajdaság megteremtését jelölte meg, amely gazdasági és társadalmi szempontból is megfelelő körülményeket biztosít a magyar közösség tagjainak.
Az első magyar listát szeptember 25-én adták át Belgrádban. A Magyar Összefogás nevű, szintén 35 jelöltet felsorakoztató listát a VMSZ állította össze, de a párt tagjai mellett független jelöltek is helyet kaptak rajta. A listát Fremond Árpád, az MNT jelenlegi elnöke vezeti.
A november 8-i választásokon 23 nemzeti kisebbség választja meg nemzeti tanácsát: 21 közösség közvetlenül, a goránok és az oroszok pedig elektori gyűlésen döntenek a testületek összetételéről. A nemzeti tanácsok tagjainak megbízatása négy évre szól.
A szerbiai kisebbségek a nemzeti tanácsokon keresztül gyakorolják a kulturális önigazgatáshoz való jogukat, amely az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területére terjed ki. A nemzeti tanácsok törvényes hatásköreinek megváltoztatása nem az MNT önálló döntése.
Az első Magyar Nemzeti Tanácsot 2002-ben elektori gyűlésen választották meg. A nemzeti tanácsokról szóló törvényt 2009-ben fogadták el, az első közvetlen magyar nemzeti tanácsi választást pedig 2010-ben tartották meg. Az idei lesz az ötödik alkalom, hogy a vajdasági magyarok közvetlenül dönthetnek a testület összetételéről.
A 2022-es népszámláláson Szerbiában 184 442-en vallották magukat magyarnak. A nemzeti tanácsi választáson való részvételhez külön kisebbségi választói névjegyzékbe kell feliratkozni.
A hivatalos adatok szerint a külön magyar választói névjegyzékben 2026. augusztus 19-én 107 090 személy szerepelt, szemben a 2022-es 116 406-tal. Ez 9316 fős, mintegy nyolcszázalékos csökkenést jelent - írta meg az MTI
