Az Egyesült Államok Tennessee államában súlyos kommunikációs zavarok nehezítették a segítségnyújtást Christa Pike félresikerült kivégzése után. A börtönben végrehajtott méreginjekciós eljárás során komplikációk léptek fel, ám a mentők riasztása körüli bizonytalanság miatt az orvosi segítség jelentősen késett.
A nyilvánosságra hozott hangfelvételek és telefonbeszélgetések alapján a mentésirányítás kezdetben azt sem tudta eldönteni, hogy valódi vészhelyzetről van-e szó, vagy valaki csupán telefonos tréfát űz velük.
Az első mentőhívás szeptember 30-án, helyi idő szerint este 20 óra 40 perckor érkezett a Tennessee állambeli Riverbend maximális biztonságú börtönből, körülbelül egy órával azután, hogy megkezdődött a méreginjekció beadása. A segélyhívás hitelességének ellenőrzése azonban több percen át tartó egyeztetést igényelt a nashville-i mentőszolgálat és a börtön tisztviselői között. A nyilvánosságra került felvételek szerint a mentésirányítás azért is bizonytalankodott, mert a hívás nem a büntetés-végrehajtás központi irányítóközpontjából érkezett, és a telefonáló nem tudta elvégezni a szokásos biztonsági azonosítást.
A beszélgetésekből kiderül, hogy a mentésirányítás munkatársai többször is megpróbálták ellenőrizni a bejelentést. Egyikük arról beszélt, hogy még próbálják kideríteni, valóban megtörténik-e az eset, és szükséges-e mentőt küldeni, vagy csupán egy tréfálkozó telefonálóval van dolguk. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a börtön központi irányítóközpontjából kezdetben azt közölték a mentőszolgálattal, hogy nem ők kezdeményezték a riasztást.
Este 21 óra 3 perckor a mentőket arról tájékoztatták, hogy a feletteseik szerint téves riasztás történt, és nincs szükség orvosi segítségre. Négy perccel később azonban már arról érkezett jelentés, hogy egy állami tisztviselő a börtön kapujánál várja őket, és azt állítja, hogy a vészhelyzet valós, ezért be kell menniük az intézménybe. Nem sokkal később a börtön illetékesei telefonon hivatalosan is megerősítették, hogy valóban szükség van a mentőkre.
Christa Pike, az 50 éves elítélt állapota a sikertelen kivégzés után kritikus volt. Védőügyvédei szerint a nő az első két adag pentobarbitál beadása után is életben maradt. A beszámolók alapján ő az első olyan ismert személy, aki túlélte, hogy kivégzése során két adagot kapott ebből a gyógyszerből. Ügyvédei szombaton arról számoltak be, hogy Pike-ot kiengedték egy nashville-i kórházból, majd visszaszállították a börtönbe. A nőt egy 1995-ben elkövetett gyilkosság miatt ítélték halálra: az áldozat Colleen Slemmer, egy 19 éves diáktársa volt Knoxville-ben.
Az eset komoly kérdéseket vetett fel a Tennessee államban alkalmazott kivégzési eljárás biztonságával és a vészhelyzetek kezelésével kapcsolatban. A protokollt korábban is bírálták annak hiányosságai miatt, és az államban idén már két kivégzés végződött komplikációkkal. Joel Zivot aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos, aki Pike védelmének munkáját is segítette, arra figyelmeztetett, hogy a szabályzat nem számolt megfelelően azzal a lehetőséggel, hogy a kivégzés sikertelen lehet. Szakértők már korábban jelezték, hogy Pike meglévő egészségügyi problémái és vékony vénái megnehezíthetik a gyógyszer beadását, ám a védőügyvédek szerint ezeket a figyelmeztetéseket figyelmen kívül hagyták.
A nyilvánosságra hozott hangfelvételekből az sem derült ki egyértelműen, hogy a kivégzőhelyiségben rendelkezésre álltak-e oxigénellátó és újraélesztő eszközök, illetve Pike kapott-e orvosi ellátást a mentők megérkezése előtt. A beszámolók szerint a mentőautó csak több mint egy órával a gyógyszerek beadása után érkezett meg. A történtek így nemcsak a kivégzési eljárás biztonságosságát, hanem a börtön és a mentőszolgálat közötti kommunikáció működését is súlyos vizsgálat tárgyává teszik – írja a New York Times.
