Kína látványosan növeli katonai jelenlétét Délkelet-Ázsiában: friss műholdfelvételeken könnyű támadó- és kiképző repülőgépek, valamint több mint húsz katonai támogató jármű látható a nemrég létrehozott kínai–laoszi közös kiképzőközpontban. A Vantor kereskedelmi műholdszolgáltató szeptember 30-án készült felvételeit elemző szakértők szerint nyolc K-8-as repülőgép állhatott a Ban Keun-i kifutópályán. A létesítmény építése közben továbbra is nagy erőkkel folyik, ami egyre nagyobb figyelmet kelt a térségben.
A Ban Keun-i létesítmény körülbelül 50 kilométerre északra található Laosz fővárosától, Vientiántól. Peking hivatalosan közös támogatási és kiképzőközpontként, valamint repülési akadémiaként határozza meg, ahol többek között laoszi katonai pilóták képzését végzik. A kínai védelmi minisztérium korábban azt hangsúlyozta, hogy a központ nem irányul harmadik ország ellen.
A műholdképek azonban azért különösen érdekesek, mert azt mutatják, hogy a katonai jelenlét rendkívül gyorsan kézzelfoghatóvá vált. A biztonsági szakértők által azonosított K-8-as – más néven Hongdu JL-8-as – kétüléses repülőgépet elsősorban pilótaképzésre használják, de könnyű támadó feladatok végrehajtására is alkalmas. A típust Kína és Pakisztán közösen fejlesztette ki, és több ország hadereje is használja.
Egyelőre nem lehet biztosan megállapítani, hogy a műholdképeken látható gépek közül melyek tartoznak Kínához és melyek Laoszhoz. Laosz maga is rendelkezik néhány K-8-assal, ám katonai képességei meglehetősen korlátozottak. Éppen ezért a szakértők elsősorban azt figyelik, milyen további infrastruktúra jelenik meg Ban Keunban.
Különösen fontos lehet, hogy épülnek-e légvédelmi rendszerek, lőszer- és üzemanyagraktárak, illetve hírszerzési és megfigyelési létesítmények. Ha ezek is megjelennek, az arra utalhat, hogy Ban Keun szerepe idővel messze túlmutathat a pilóták kiképzésén.
A kifutópálya kialakítása szintén felkeltette a szakértők figyelmét. Alexander Neill biztonságpolitikai szakértő szerint úgy tűnik, hogy azt később tovább lehet hosszabbítani, ami nagyobb katonai repülőgépek fogadását is lehetővé tehetné. Ebben az esetben akár elektronikai felderítő vagy hírszerző repülőgépek is működhetnének innen. Ez jelentősen növelhetné Kína megfigyelési és katonai képességeit Délkelet-Ázsiában.
Laosz földrajzi helyzete önmagában is értékessé teszi a létesítményt. Az ország közvetlenül határos Kínával, és az elmúlt években jelentősen fejlődtek a két ország közötti közlekedési kapcsolatok, köztük a vasút. Egy állandó vagy rendszeresen használható katonai támaszpont így könnyen ellátható lenne Kína felől, miközben Peking tartós katonai jelenlétet alakíthatna ki Délkelet-Ázsia szárazföldi részén.
Kína globális katonai hálózata egyelőre messze elmarad az Egyesült Államokétól. Pekingnek Dzsibutiban működik külföldi logisztikai bázisa, emellett egyre jelentősebb katonai hozzáféréssel rendelkezik a kambodzsai Ream haditengerészeti támaszponton. A Dél-kínai-tengeren pedig több vitatott szigetet és zátonyt alakított át katonai létesítménnyé. Ban Keun azért lehet különleges, mert ez lehet Kína első teljes értékű, elsősorban légierőhöz kapcsolódó külföldi katonai hídfőállása.
A helyszín története különösen érdekes fordulatot ad a történetnek. Ugyanezt a repülőteret évtizedekkel korábban az Egyesült Államok használta titkos műveletekhez. A vietnámi háború időszakában Ban Keun „Lima Site 44” néven működött, és a CIA titokban tulajdonolt Air America légitársasága használta. Innen többek között amerikai támogatást élvező hmong katonákat és utánpótlást szállítottak más laoszi hadműveleti területekre.
Több mint fél évszázaddal később tehát ugyanazon a helyen, ahol egykor az Egyesült Államok folytatott titkos katonai műveleteket, most Kína építi ki jelenlétét. Ez szimbolikusan is jól mutatja, hogyan változtak meg az erőviszonyok Délkelet-Ázsiában.
Egyelőre ugyanakkor túl korai biztosan kijelenteni, hogy Ban Keun teljes értékű kínai katonai bázissá válik. Peking hivatalosan kiképzőközpontról beszél, és a jelenlegi infrastruktúra még viszonylag korlátozott. A folyamatban lévő építkezések, a repülőgépek és katonai járművek megjelenése, valamint a kifutópálya további bővíthetősége miatt azonban a térség országai és a biztonságpolitikai szakértők szorosan figyelik, mi épül Laoszban.
Ha a következő hónapokban légvédelmi rendszerek, jelentős üzemanyag- és lőszerraktárak vagy fejlett megfigyelőberendezések is megjelennek, az már erősen arra utalhat, hogy Peking nem pusztán laoszi pilóták kiképzésére készül. Ban Keun ebben az esetben Kína délkelet-ázsiai katonai terjeszkedésének egyik legfontosabb új állomásává válhat - írta a Reuters.
