Ismét holtpontra jutottak India és az Egyesült Államok régóta húzódó kereskedelmi tárgyalásai. Bár februárban még úgy tűnt, hogy a világ két legnagyobb gazdasága közül kettő közel került a végleges megállapodáshoz, mára olyan kérdések kerültek az asztalra, amelyekben egyik fél sem akar könnyen engedni.
Nirmala Sitharaman indiai pénzügyminiszter szerint a tárgyalások egyfajta „platóra” érkeztek, ahonnan már rendkívül nehéz további engedményeket tenni. Az amerikai kereskedelmi képviselő, Jamieson Greer szintén lehűtötte a gyors megállapodással kapcsolatos várakozásokat, amikor kijelentette, hogy az egyezség nem várható közvetlenül.
India és az Egyesült Államok februárban állapodott meg egy keretrendszerről, amelynek részeként az indiai termékek jelentős részére korábban kivetett 50 százalékos büntetővám 18 százalékra csökkent. Azóta azonban az amerikai Legfelsőbb Bíróság érvénytelenítette Donald Trump elnök rendkívüli jogkörökre alapozott globális vámjainak alkalmazását, és jelenleg 10 százalékos alapvám van érvényben.
A helyzetet azonban jelentősen megváltoztatta egy új amerikai törvény, amely lehetőséget teremt arra, hogy akár 100 százalékos vámot vessenek ki olyan országok termékeire, amelyek továbbra is orosz olajat vásárolnak.
Ez India számára különösen komoly fenyegetést jelent. Újdelhi az ukrajnai háború kezdete óta jelentős mennyiségű kedvezményes árú orosz kőolajat vásárol, és ezeket a beszerzéseket eddig nem csökkentette számottevően.
A Trump-kormányzat szerint az orosz energiahordozók megvásárlásával India közvetve olyan bevételekhez juttatja Moszkvát, amelyek hozzájárulnak az ukrajnai háború finanszírozásához. Washington ezért azt szeretné, ha India visszafogná orosz olajimportját.
Újdelhi azonban másképpen látja a kérdést. Az indiai kormány szerint az ország energiaellátását 1,4 milliárd ember szükségletei alapján kell biztosítani, ezért elsősorban az ár, a rendelkezésre állás és az energiabiztonság határozza meg, honnan vásárolnak kőolajat.
Az orosz olaj ráadásul az ukrajnai háború kitörése után jelentős árengedménnyel vált elérhetővé India számára. A Közel-Keleten kialakult háborús helyzet és az energiaellátást érintő fennakadások pedig még fontosabbá tették Újdelhi számára, hogy több különböző forrásból biztosítsa az ország szükségleteit.
A vita azért is különösen kellemetlen India számára, mert Újdelhi éppen kedvezőbb amerikai vámokat próbál kialkudni, mint amilyenekkel több ázsiai versenytársa, például Vietnam vagy Kína szembesül. Egy akár 100 százalékos büntetővám lehetősége ennek éppen az ellenkezőjét eredményezné.
Az orosz olaj azonban csak az egyik akadály. Washington jelenleg egy úgynevezett Section 301 vizsgálatot is folytat több országgal szemben az állítólagos túlzott ipari kapacitások miatt. Az amerikai hatóságok azt vizsgálják, hogy egyes országok túltermelése károsítja-e az amerikai vállalatokat és iparágakat.
Amíg ez a vizsgálat nem zárul le, India számára nehéz megjósolni, milyen vámok vonatkoznak majd végül az Egyesült Államokba exportált termékeire. Újdelhi ezért nagyobb kiszámíthatóságot szeretne, mielőtt további engedményeket tesz Washingtonnak.
India számára van egy másik különösen érzékeny terület is: a mezőgazdaság. Az indiai kormány nem akarja teljesen megnyitni hatalmas piacát az amerikai mezőgazdasági termékek előtt. A tejtermékeket, baromfit, rizst, búzát és több más mezőgazdasági terméket is szeretnék kihagyni a piacnyitási kötelezettségekből.
Ennek komoly belpolitikai jelentősége van, hiszen India mezőgazdasági szektorában emberek százmillióinak megélhetése érintett. Egy jelentős piacnyitás olcsóbb amerikai termékek előtt komoly ellenállást válthatna ki az országban.
A tét mindkét fél számára nagy. Az Egyesült Államok India legnagyobb exportpiaca. 2026 áprilisa és augusztusa között az indiai áruexport értéke az Egyesült Államokba 42,79 milliárd dollárra nőtt az egy évvel korábbi 40,39 milliárdról.
A 2025–2026-os pénzügyi évben India közel 34 milliárd dolláros kereskedelmi többletet ért el az Egyesült Államokkal szemben. Washington éppen ezt az egyensúlytalanságot szeretné csökkenteni.
India egyelőre azzal érvel, hogy legfontosabb amerikai exporttermékei közül több – köztük a generikus gyógyszerek és az okostelefonok – nem tartozik a jelenlegi 10 százalékos vám hatálya alá. Egy újabb amerikai vámemelés azonban már komoly károkat okozhatna az indiai vállalatoknak.
Az elemzők szerint a magasabb vámok ronthatnák a befektetői hangulatot, visszafoghatnák az exportot és további nyomást helyezhetnének az indiai rúpiára, amely már most is történelmi mélypontjai közelében kereskedik.
A gazdasági vitát ráadásul az elmúlt év politikai konfliktusai is nehezítik. A két ország kapcsolatát megterhelte egy Omán közelében végrehajtott amerikai katonai támadás, amelyben három indiai tengerész meghalt. Újdelhi és Washington között Donald Trump azon ismételt kijelentései miatt is feszültség alakult ki, amelyek szerint az amerikai elnök közvetített az India és Pakisztán közötti tűzszünet létrejöttében. India ezt következetesen visszautasította.
Mindez azt jelenti, hogy a kereskedelmi tárgyalások már nem választhatók el teljesen a két ország geopolitikai kapcsolatától. Washington egyszerre akar jobb hozzáférést az indiai piachoz, kisebb kereskedelmi hiányt és változást India Oroszországhoz fűződő energetikai kapcsolatában. Újdelhi ezzel szemben kedvezőbb vámokat szeretne, miközben megőrizné mezőgazdasági piacának védelmét és önállóságát az energiaforrások megválasztásában.
A tárgyalások azonban még nem omlottak össze végleg. Marco Rubio amerikai külügyminiszter várhatóan még októberben Indiába látogat, ami új lehetőséget teremthet a közeledésre. Narendra Modi és Donald Trump szeptember 30-án telefonon is egyeztetett, és várhatóan ismét beszélnek majd a tárgyalások előrehaladásáról.
Modi decemberben az Egyesült Államokba utazhat a G20 vezetőinek találkozójára, így az év végéig több olyan diplomáciai alkalom is lesz, amelyen megpróbálhatják áttörni a jelenlegi holtpontot.
A legnagyobb kérdés azonban az, hogy melyik fél hajlandó először engedni. India nem akarja feladni az olcsó orosz energia előnyeit és megnyitni érzékeny mezőgazdasági piacát, Washington pedig egyre határozottabban használja a vámokat gazdasági és geopolitikai nyomásgyakorlásra. Emiatt az amerikai–indiai kereskedelmi alku sorsa már jóval többről szól, mint arról, milyen vámot kell fizetni az exporttermékek után: a vita egyre inkább arról szól, meddig hajlandó India igazodni Washington külpolitikai elvárásaihoz - írta meg a Reuters.
