Az Egyesült Államok és Kína olyan lépésről tárgyal, amely néhány évvel ezelőtt még szinte elképzelhetetlennek tűnt volna: amerikai és kínai szakemberek kölcsönösen látogatást tehetnének egymás nukleáris létesítményeiben. A CNN értesülése szerint az egyeztetések egyelőre informálisak és előzetes szakaszban vannak, a Trump-adminisztráció azonban a következő hónapok személyes találkozóin is tovább kívánja vinni az elképzelést. A kezdeményezés azért különösen érdekes, mert állítólag maga Kína vetette fel először az ötletet az amerikai tisztviselőkkel folytatott idei egyeztetéseken.
A tárgyalások során felmerült, hogy kínai képviselők meglátogathatnák az amerikai energiaügyi minisztérium nemzeti laboratóriumait, az amerikai fél pedig hasonló kínai intézményekbe juthatna el. Washington nyitott lehet arra is, hogy nukleáris kísérleti helyszínek meglátogatásáról tárgyaljanak. Az amerikai és kínai tisztviselők közötti nukleáris egyeztetések eddig főként az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjának találkozói mellett zajlottak.
A háttérben egyre komolyabb amerikai aggodalom húzódik meg Kína gyorsan növekvő nukleáris arzenálja miatt. Az Egyesült Államoknak jelenleg még lényegesen több nukleáris robbanófeje van, mint Kínának, Peking azonban gyors ütemben fejleszti nukleáris infrastruktúráját, és a következő évtizedben további több száz robbanófejjel növelheti készletét. Mindez különösen érzékeny időszakban történik, hiszen tavaly lejárt az Egyesült Államok és Oroszország közötti utolsó jelentős nukleáris fegyverzetkorlátozási megállapodás is.
Donald Trump már első elnöki ciklusa idején megpróbálta bevonni Kínát egy háromoldalú, amerikai–orosz–kínai nukleáris fegyverzetkorlátozási rendszerbe, ám kézzelfogható előrelépést nem sikerült elérni. A kérdés a múlt hónapban ismét napirendre került, amikor Trump és Hszi Csin-ping találkozott. Az amerikai elnök akkor háromoldalú fegyverzetellenőrzési tárgyalásokat sürgetett az Egyesült Államok, Oroszország és Kína között. A nukleáris létesítmények kölcsönös látogatásáról ugyanakkor a két vezető akkor még nem beszélt.
Peking továbbra is azzal érvel, hogy nukleáris arzenálja jóval kisebb az amerikainál és az orosznál, ezért nem indokolt, hogy ugyanazok a korlátozások vonatkozzanak rá. Kína ezzel gyakorlatilag elutasítja azt, hogy egy olyan megállapodásban vegyen részt, amely megakadályozhatná nukleáris erejének további növelését, mielőtt az megközelítené az Egyesült Államokét.
Éppen ezért lehet jelentős a kölcsönös látogatások ötlete. Ez még nem jelentené a nukleáris fegyverek számának korlátozását, viszont olyan bizalomépítő intézkedés lehetne, amelyből később komolyabb megállapodás születhet. A nukleáris fegyverzetkorlátozás történetében a helyszíni ellenőrzések és az átláthatósági intézkedések kulcsszerepet játszottak abban, hogy a rivális nagyhatalmak ellenőrizhessék egymás vállalásait.
A szakértők ugyanakkor óvatosságra intenek. Nem világos ugyanis, hogy Peking valóban egy hosszabb fegyverzetkorlátozási folyamat első lépéseként tekint-e a kezdeményezésre, vagy egyszerűen diplomáciai gesztussal próbál kedvezőbb légkört teremteni a következő amerikai–kínai csúcstalálkozók előtt. Kína ugyanis továbbra sem jelezte, hogy hajlandó lenne tényleges korlátozásokat elfogadni nukleáris fegyverkezésére.
A bizalmat az amerikai vádak is nehezítik. Washington korábban azzal vádolta Kínát, hogy 2020-ban titkos nukleáris kísérletet hajtott végre egy olyan módszerrel, amely csökkentheti a robbanás szeizmikus jeleit. Az Egyesült Államok ennek vizsgálatára saját kísérleteket végez, miközben a Trump-adminisztráció egy olyan ellenőrzési rendszer kidolgozásán is dolgozik, amely segíthetne megállapítani, történnek-e titkos, kis erejű nukleáris tesztek.
Mindez egy olyan időszakban történik, amikor az Egyesült Államok, Oroszország és Kína között egyre kevesebb nukleáris biztonsági korlát működik. Ha a három nagyhatalom egyszerre kezdi jelentősen bővíteni és modernizálni nukleáris erejét, a világ egy új, ezúttal háromszereplős fegyverkezési versenybe kerülhet.
A kölcsönös amerikai–kínai látogatások ezért önmagukban még nem jelentenének áttörést, de hosszú idő óta az egyik első kézzelfogható lehetőséget kínálhatják a nukleáris bizalomépítésre Washington és Peking között. A következő hónapok döntőek lehetnek: Trump és Hszi várhatóan még idén ismét találkozik, addig pedig alacsonyabb szinten folytatódhatnak az egyeztetések. Ha Peking valóban beleegyezik a kölcsönös látogatásokba, az lehet az első lépés egy sokkal nagyobb megállapodás felé. Ha viszont az egyeztetések elakadnak, tovább nőhet annak veszélye, hogy a következő évtizedet már egy amerikai–kínai–orosz nukleáris fegyverkezési verseny határozza meg - írta meg a Reuters.
